Az AMD újradefiniálja az integrált chipset fogalmát
Az elmúlt két-három évben egy-egy friss lapkakészlet bemutatása során legtöbbször nem tudtunk igazán lelkesedni, a gyártók nem tudtak alapvetően újat mutatni. Az új chipset magasabb rendszerbusz-órajelet támogat, több USB-portja van, támogatja a CrossFire-t – na és? Bár ezek a jellemzők a haladást szimbolizálják, mégis unalmasak. Most viszont az AMD végre egy olyan fejlesztéssel rukkolt elő, amire kifejezetten kíváncsiak voltunk.
Most az AMD keményít be... [+]
Az ATI 2006-os felvásárlása után sokan nem értették, mi értelme volt e tranzakciónak, ám hamar kiderült, nem véletlen esett az AMD választása az ATI-ra. Az útitervekkel pedig egyértelművé vált, ezután ő is platformokat próbál majd létrehozni, ahogy tette ezt korábban az Intel is - óriási sikerrel, gondoljunk csak a Centrinóra. Egy márkanevet könnyebb megjegyezni, mint három különböző hardverkomponens kódnevét. Az elmúlt másfél évben megismerhettünk jópár, az AMD nevével fémjelzett, de az ATI által kifejlesztett chipsetet és videokártyát, de a cég csak 2007 végén látta elérkezettnek az időt ahhoz, hogy bemutassa az első komplett AMD platformot, a Spidert. Akik ismerik a Spidert, tudják róla, hogy inkább a tehetősebbeknek szól, egy négymagos AMD processzort, egy AMD chipsetet és opcionálisan egy–négy darab AMD GPU-s Radeon videokártyát tartalmaz. A bejelentések sora ennyivel nem zárult, ugyanis az AMD-nek köszönhetően most egy olcsóbb, a belépőszintre, illetve HTPC-kbe szánt integrált grafikus vezérlős platformmal is gazdagabbak lettünk, amely szintén egy AMD processzort, egy AMD chipsetet és egy (integrált) AMD grafikus processzort tartalmaz. Talán most vált először ténylegesen nyilvánvalóvá, hogy pontosan milyen előnyei is vannak annak, ha az AMD és az ATI összeáll. Ismerkedjünk meg az AMD 780-as platformjával!
Szerencsénkre a 780 nem csak egy újabb olcsó, integrált GPU-s platform, amit egyszerűen leírhatunk. Kifejlesztése során már figyelembe vettek egy sor jellemzőt, melyek az idő előrehaladtával egyre fontosabb szerepet kapnak. A platform ötvözi az ATI lapkakészlet- és VGA-tervezői részlegének tudását, és ezt párosítja az AMD kis fogyasztású Athlon processzoraival. A chipset minden eddiginél kisebb csíkszélességen készül, miközben belsőleg egy asztali GPU-ra épül, ennek következtében sebesség/fogyasztás mutatója radikális változáson ment keresztül. A platform támogat egy ATI Hybrid Graphics névre keresztelt (csak Windows Vista alatt működő) technológiát, amivel az integrált GPU és egy külső Radeon sebessége adható össze (egyfajta CrossFire-ről van szó). Mindeközben a chipset az Avivo révén továbbra is hardveres támogatást nyújt a nagy felbontású videók lejátszásához, ezzel tehermentesítve a processzort, ugyanakkor – mondhatni kötelezően – több periféria csatlakoztatását is lehetővé teszi.
AMD 780G platform diagram [+]
A chipset a 780G északi és SB700-as déli híd párosára épül. Az északi híd felel a processzor és a déli híd összekötéséért és a megjelenítésért. A 780G a Radeon HD szériához hasonlóan már 55 nm-es csíkszélességen készül, 205 millió tranzisztort tartalmaz, és mégis csak 0,95 wattot eszik üresjáratban (az AMD adatai szerint). Összehasonlításképpen az előző generációs 690G 80 nm-en készül, 72 millió tranzisztort tartalmaz, és 1,4 watt a fogyasztása, de vegyük figyelembe, hogy a két chip tudása jelentősen eltér. A 780G már támogatja a HyperTransport 3.0-t és az AM2+ foglalatot (visszafelé kompatibilis). A HyperTransport 3.0-val a link sebessége 1 GHz-ről 1,8 GHz-re növelhető, ehhez persze olyan processzor (Phenom) kell, ami ezt bírja is. Ezidáig úgy nyilatkoztunk, hogy a HT áteresztőképessége egy asztali, diszkrét VGA-s rendszerben alig számít, de a 780G esetében van némi előnye a nagyobb sávszélességnek, ugyanis az integrált VGA ezen keresztül éri el a processzort és a memóriát. Az északi híd az elődnél kettővel több PCIe 2.0-kompatibilis sávot támogat, összesen 26-ot. Ebből 16 a külső videokártya rendelkezésére áll, négy jelenti az összeköttetést a déli híddal, és további hat sáv a különböző perifériák csatlakoztatására használható fel.
Amióta világ a világ, az integrált grafikus vezérlőkkel mindig volt egy probléma: az asztali konfigurációkba szánt chipekhez képest lassúak voltak, általában valamelyik belépőszintre szánt GPU lebutított belsejét örökölték meg. Igaz, mondhatnánk, hogy ennél többre nincs is szükség, hiszen az integrált megoldásoknak nem az a feladata, hogy a diszkrét videokártyát kiváltsák, de mégis, nem rossz az, ha van benne néhány „lóerő”, sosem lehet tudni, mire vetemednek az irodában dolgozók... Sajnos ez jellemezte az AMD előző integrált VGA-s lapkakészletét is, a 690G-t (Radeon Xpress 1250), amely a DirectX 9.0-kompatibilis Radeon X700-ra épült, de mégis csak fele annyi tudás szorult belé (4 pixel és 2 vertex shader). Az idő előrehaladtával az 690G „elavult”, na nem sebessége miatt, hanem az újonnan megjelent DirectX 10 megjelenése okán, azt ugyanis nem támogatja. Ha szigorúan csak azt vizsgáljuk, hogy ebben a szegmensben ki volt a gyorsabb a DirectX 10-re migrálásban, akkor azt kell mondanunk, hogy az AMD, mint több más területen (processzorok, videokártyák), ezúttal is késett a konkurenciához képest, ugyanis az Intel már régóta kínál DirectX 10-re képes integrált 3D-s gyorsítót a G35-ös chipset képében (Intel GMA X3500). Viszont ezzel van egy kis bibi, mégpedig az, hogy a GMA X3500-hoz a mai napig nem létezik DirectX 10-kompatibilis meghajtóprogram, tehát lényegében ez a képessége kihasználatlanul áll. Mivel már a 780G is DX10-es, így ezt figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az AMD megoldása mégis időben jött.
A fogyasztás csökkenése generációról-generációra [+]
A platform a 780-as kódnevet kapta, miközben az északi híd is 780G néven ismeretes, de a grafikus processzort már Radeon HD 3200-ként ismerhetjük fel. A HD 3200 belsőleg teljesen megegyezik a különálló videokártyaként is megvásárolható Radeon HD 3450-nel, amelynek ismertebb nevén a Radeon HD 2400 Pro, azaz RV610 volt az elődje. A chip, mint már említettük, 55 nm-en készül, és 40 darab stream processzor található benne, csak az órajeleket tekintve van különbség a két megoldás között, a HD 3450 600 MHz-en, az integrált megoldás, a HD 3200 viszont 500 MHz-en ketyeg. Ugyanakkor a legnagyobb teljesítménybeli különbséget nem ez, hanem a dedikált memória hiánya (display cache) okozza, a HD 3200 mellé költségcsökkentési okokból az alaplapgyártók ritkán fognak memóriát társítani, így a GPU-nak a processzor mellett található központi tárra kell támaszkodnia, ami persze lassabb.
Amit tehát látni kell az az, hogy az AMD felrúgva a tradíciókat az integrált GPU-t teljes egészében egy asztali chipből származtatja, annak minden előnyével együtt. Szándékosan hagytuk ki a hátrányokat (utalva a fogyasztásra és a melegedésre), mert az jelen esetben nincs. Ez annak köszönhető, hogy a kis csíkszélesség, az ebből következő kis magméret és a minimális hőleadás lehetővé teszi, hogy így legyen. Az IGP egy továbbfejlesztett UVD-t (Unified Video Decoder) is tartalmaz, ami az MPEG-2, H.264 és VC-1 tömörítésű, nagy felbontású videók, Blu-ray és HD DVD filmek megjelenítése közben besegít a processzornak. Az Intel ilyesfélét nem kínál, pedig ez egyáltalán nem mellékes és elhanyagolható funkció. A belépőszintű számítógépekben, HTPC-kben, melyeket netezésen kívül éppen filmnézésre használnak, nem ritkán olcsó, egymagos processzor található, ezek pedig gyakran képtelenek megbirkózni egy-egy Blu-ray vagy HD DVD film lejátszásával.
Hybrid Graphics... [+]
Akiknek nem elég a Radeon HD 3200 teljesítménye, létrehozhatnak egy úgynevezett Hybrid Graphics kapcsolatot az IGP és a Radeon 24xx/HD 34xx között, ez egy amolyan mini-CrossFire. A Hybrid Graphics révén nem csak a teljesítmény növelhető, hiszen az integrált chip két megjelenítő egyidejű kezelését teszi lehetővé, ha ezt a Hybrid Graphics-szel (azaz egy külső VGA-val) egészítjük ki, akkor további két monitor kapcsolható a rendszerre (SurroundView). A HG más típusú videokártyával nem használható ki, mert úgy az IGP visszafogná kettejük teljesítményét. Szerintünk ez a funkció egy okos megoldás, de nem a 3D-s teljesítmény növelése miatt, mert egy belépőszintű számítógépben nem lényeges a 3D-s sebesség. A két megjelenítőt összekapcsolva négy monitort köthetünk a számítógépre, ami tekintve hogy egy olcsó rendszerről van szó, nagyon okos gondolat, hiszen ehhez képest azok a videokártyák, melyek négy megjelenítő egyidejű használatát teszik lehetővé, sokkal drágábbak. Először azt hittük, hogy a Hybrid Graphics bekapcsolása után, ha az IGP-re kötjük a monitort, üresjáratban kikapcsol a diszkrét VGA, hogy energiát spóroljunk meg, ez a funkció azonban az AMD-től kapott alaplapon nem működött, talán a korai BIOS miatt (azóta megtudtuk, hogy ezt a funkciót csak a mobilgépekbe szánt 780-as chip támogatja majd).
780G északi és SB700 déli híd [+]
Az SB700 névre hallgató déli híd is okosabb lett az elődhöz, az SB600-hoz képest. Több USB, illetve SATA portot kínál fel, és az Intel ICH9-cel ellentétben még támogatja a PATA interfészt. A hálózati vezérlő, integrált hangkeltő és FireWire kimenetek tekintetében nem történt előrelépés, de így is versenyképes az ICH9-cel összehasonlítva. Állítólag az USB-vezérlő sebessége is változott, ennek utána is jártunk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
