Az nForce4 újdonságai
Chipset-téren az NVIDIA igyekezett valami egyedülállót alkotni, hiszen jelen pillanatban az Athlon 64-es lapkakészletek jórészt hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, így egy-egy alaplapvásárlás alkalmával a leendő tulajdonost a szimpátia vezérli. A chipset specifikációi jórészt megegyeznek a korábban már részletesen kitárgyalt nForce3 250Gb (Socket 939-es nevén nForce3 Ultra) tulajdonságaival, ám vannak különbségek, melyek egyedülállóvá teszik, és az ellenfelek fölé emelik az nForce4-et.
Az alapok
Az nForce4 az nForce3 Ultrához hasonlóan továbbra is a single-chip dizájn jegyében született, azaz a klasszikus értelemben vett lapkakészlet az nForce4 esetében mindösszesen egyetlen chipből áll (tehát elvileg készletnek nem is lehetne nevezni). Az ok nagyon egyszerű, az Athlon 64-es processzorokba integrált memóriavezérlő a chipsetgyártók válláról leveszi azt a terhet, amit egy memóriavezérlő megtervezése és implementálása okozhat, így ennek helyét más lapkakészlet-specifikus vezérlőeszközök vehetik át. Az egychipes megoldás egyben azt is jelenti, hogy az NVIDIA továbbra sem rendelkezik integrált videovezérlővel ellátott Athlon 64-es chipsettel. A chip és a processzor között egy 1 GHz-es HyperTransport-link felel az adatok áramlásáért, ami 8 GB/s-os oda-visszairányú sávszélességet garantál, ez jelenleg bőven elég.
PCI Express
A lapka egyik legkomolyabb újítása a PCI Express architektúra implementálása. Az nForce4 összesen 20 PCI Express sáv vezérlésére lett felkészítve, ebből 16 sávot a grafikus alrendszer számára tart fenn, a maradék négy pedig az integrált eszközök vagy PCIe bővítőhelyek számára kell, hogy elegendő legyen. Az nForce4 család SLI-támogatással is rendelkezik, tehát amennyiben az alaplapgyártó úgy látja jónak, a grafikus kártya számára fenntartott 16 PCIe sávot az architektúra rugalmasságának köszönhetően két PCIe x8 foglalatba is kivezetheti. Ezek után az alaplap már nem egy, hanem akár két videokártyát is képes fogadni, ezeket összekötve jelentősen megnövelhetjük a grafikus teljesítményt. A PCIe sávok kombinálgatása nem az nForce4 érdeme, hanem a PCI Express architektúra hajlékonyságának köszönhető – persze az NVIDIA nem győzi hangsúlyozni, hogy az nForce4 direkt optimalizálva lett SLI-re. Az SLI-vel és működésével egy hamarosan megjelenő cikkünkben részletesebben is foglalkozni fogunk.
Hirdetés
IDE-vezérlő
Ezek voltak tehát azok a funkciók, melyek ellátására más lapkakészletgyártók egy északi hidat fejlesztenek ki. A „déli híd” funkciólistáját tekintve több újdonsággal is szolgál az nForce3 Ultra után. A chipset négy Parallel ATA és további négy Serial ATA meghajtó natív támogatását nyújtja. Mintha mindez nem lenne elég, a SATA-vezérlő már támogatja a SATA II specifikációit, azaz 300 MB/s-os sávszélességet biztosít a merevlemezek számára, és támogatja a parancsok sorbarendezésének natív megvalósítását is (NCQ – Native Command Queuing). Előbbi szolgáltatás valójában önmagában jelenleg nem gyorsít semmit a rendszeren, hiszen egyelőre a merevlemezek önnállóan nem képesek 50-60 MB-nál több adatot megmozgatni egy másodperc alatt.
Native Command Queuing
Az NCQ segítségével ellenben (ha a merevlemez, a vezérlő és a meghajtóprogram is támogatja) a merevlemez oly módon képes újrarendezni a vezérlő által feléje küldött parancsokat (írás, olvasás), hogy a sebesség megnő, köszönhetően a különböző fejpozicionálási késleltetések csökkenésének és a művelethatékonyság megnövekedésének. A natív NCQ-támogatással rendelkező merevlemezek egy olyan parancssorral rendelkeznek, amelyben a parancsok dinamikusan rendeződnek el attól függően, hogy mennyi adatvárakozásra és végrehajtásra van szükség. Athlon 64-es platformon az nForce4 az első NCQ-támogatással rendelkező chipset, a Radeon Xpress 200P nem ismeri, a VIA K8T890-hez jelenleg párosított VT8237-es déli híd szintén nem ismeri, a jövőben megjelenő VT8251-ről pedig egyelőre nem tudjuk, hogy támogatni fogja-e az NCQ-t.
NVIDIA RAID
Az nForce4 is rendelkezik az nForce3 Ultrából már megismert NVIDIA RAID-del, melynek segítségével az alaplapra csatlakoztatott merevlemezek, akár SATA-ról, akár PATA-ról van szó, RAID-tömbbe rakosgathatóak; a vezérlő támogatja a RAID 0, 1, 0+1 és JBOD módokat is. A SATA és a PATA merevlemezek kombinálhatóak is egymás között. Ellenben új funkció az NVIDIA által RAID morphing-nak nevezett technika, mellyel bizonyos típusú RAID-tömböket konvertálhatunk át másik típusú RAID-tömbbé (például RAID 0 tömböt RAID 1 tömbbé).
NVIDIA Disk Alert
A rengeteg alaplapi csatlakozó, és a számítógépben keletkező kábeldzsumbuj sok esetben megnehezítheti a dolgunkat, amikor több merevlemezt használunk egyszerre. Tetőzi a problémát, ha ezek közül valamelyik meghibásodik, vagy ha lecsúszik egy kábel, vagy csak elfelejtjük csatlakoztatni. Ezekben az esetekben segít a Disk Alert nevezetű funkció. Amennyiben a problémák valamelyike bekövetkezne, Windows alatt felbukkan egy ablak, benne az alaplap képével, mely megmutatja, hogy mely csatlakozónál detektált problémát.
NVIDIA Firewall és ActiveArmor
Míg más gyártók (pl. az ATI az Xpress 200-on) úgy gondolják, hogy egy külső, PCI Express sávra ültetett hálózati vezérlő tökéletesen ellátja feladatát, addig az nForce4 megörökölte az nForce3 Ultrából már megismert gigabites hálózati vezérlőt, mely tesztjeinkben is bizonyított, vagyis nagyon gyorsra sikerült, miközben a processzort sok esetben kevésbé terheli a PCI-buszra aggatott megoldásoknál. Emellett az újonc lapkakészletben az nForce3 Ultrában debütáló hardveres tűzfalat is megtaláljuk, kiegészítve egy újfajta hálózati biztonsági funkcióval, melynek neve ActiveArmor (találóan aktív pajzs) lett.
Ha van ActiveArmor, és ha nincs [+]
Az ActiveArmor hardveresen a tűzfal része, tehát (és most következzen a marketingszöveg) jelentősen növeli a biztonságot, miközben csökkenti a processzor terhelését, speciális módszerekkel védekezik a hackertámadásokkal szemben, emellett felhasználóbarát szoftveres környezetet biztosít az engine beállításához, és támogatja a Microsoft TCP Chimney architektúrát, melynek segítségével tovább gyorsul, és emellett biztonságosabbá válik a hálózat. Mindez nagyon szépen hangzik, kérdés, hogy valós körülmények között hogyan állja a sarat ez az implementáció, az idő és a felhasználók visszajelzései döntik el a feature létjogosultságát.
Tuning
Ha a túlhajtásra gondolunk, akkor míg az Intelről ennek ellenzése, addig az NVIDIA-ról ennek támogatása juthat eszünkbe, gondoljunk csak a jó ideje letölthető NVIDIA System Utility-re, melynek segítségével nemcsak az alaplapi feszültségeket és ventilátor-fordulatszámokat követhetjük figyelemmel, hanem egyes rendszerórajeleket is megváltoztathatunk. Nem az nForce4 újítása, de az új chipsettel egyidőben az NVIDIA a System Utility-t is lecserélte az nTune névre hallgató szoftverre. A program számos túlhajtási és optimalizálási opcióval rendelkezik, úgymint benchmarkolás, sebességnövelés, BIOS-update, rendszermonitorozás, illetve tuningbeállításokat is elmenthetünk profilokba. A program lehetőséget ad a memória, a lemezkezelés és a grafikus vezérlő túlhajtására is, grafikonokon hasonlíthatjuk össze az alapállapotban lemért eredményeket a túlhajtott rendszerével, illetve lehetőségünk nyílik manuálisan is túlhajtani a rendszert, megváltoztathatjuk a HyperTransport-link sebességét, a PCI Express busz órajelét és egyes memóriaidőzítéseket. Az NVIDIA referenciaalaplapon kipróbáltuk az automatikus túlhajtást, a program néhány újraindítást követően a 2,4 GHz-en járó Athlon 64 3800+ processzorunkat 2,57 GHz-re lőtte be úgy, hogy a HyperTransport referenciaórajelét megemelte 214 MHz-re.
Audio
Sokan kérdően figyelhetik az eddigi újításokat, és joggal kérdezhetik, hol van a SoundStorm? SoundStorm nincs, és az eddigi híradások szerint az nForce4-ben nem is lesz. A hardveres Dolby enkódolás képessége az nForce és nForce2 chipsetek után valahogy kimaradt az nForce3-ból (az összes variánsából), és sajnos az nForce4-be sem került vissza. Helyette egy szimpla AC'97 felület szolgál majd, ezt lehet párosítani a „minőségi” 5.1-es és 7.1-es hangkodekekkel, vagy jobb esetben hangprocesszorral, mint amilyen például a VIA Envy. Kósza pletykákról már tudunk, melyek szerint külső, PCIe x1 foglalatba illeszkedő kártya formájában később lesz SoundStorm fejlesztési lehetőség, de ez egyelőre a jövő zenéje. Helyette viszont van 10 USB port (a korábbi 8-cal szemben), és rengeteg más funkció, melyeket ezidáig más chipsetek nem tudnak felmutatni.
Most már ismerjük az nForce4 összes újítását, tehát már csak a család tagjaival kell megismerkednünk. Az nForce4 család három tagból áll, az egyes tagok attól függően vannak felszerelkezve, hogy a chipsetgyártó milyen árban szeretné azt továbbadni az alaplapgyártók felé. Az nForce4 Ultrát (a család középső tagja) csak Socket 939-es alaplapokon fogjuk viszontlátni, rendelkezik mindazon funkcióval (kivéve az SLI-t), melyeket az eddigiekben felsoroltunk. Ez a chipset elviekben a 100-150 dolláros alaplapokon köszön majd vissza. A legolcsóbb alaplapokon a „sima” nForce4-es chip fog feltűnni. Mind Socket 754-es, mind Socket 939-es gépekben felhasználható, de kénytelen nélkülözni az 1 GHz-es HyperTransport-sebességet (csak 800 MHz-es), a SATA II-es funkciókat és az ActiveArmort is. Ez a chip az 55-80 dolláros alaplapokon kap helyet, főleg a Socket 754-es foglalattal ellátott Sempronok és Athlon 64-ek melegágya lesz. A család legerősebb és persze legdrágább tagja (200 dollár fölött) az nForce4 SLI, mely az nForce4 Ultra tulajdonságai mellett fel lett vértezve a két videokártya SLI-ben hajtásának képességével is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!