AMD-NVIDIA nász a PCI Expressen

AMD K8-chipsetek

Az ATI után az NVIDIA is PCI Expressre száll...

Az NVIDIA az Athlon 64-es processzorok megjelenéséig büszkén viselhette az „iparágában vezető” titulust, már ami az AMD-s lapkakészleteket illeti. Az nForce és az nForce2 is jelentősen gyorsabb volt az ellenlábasok megoldásainál, ám mindezt meg is kellett fizetni, mert az NVIDIA chipkészletekre épülő alaplapok drágábbak is voltak a konkurenciánál. Az nForce2 a teljesítményt és az eladásokat tekintve is még mindig vezeti az Athlon XP-k, illetve Semporonok alá tehető alaplapok piacát. Azonban itt az Athlon 64, így új helyzet született, hiszen a processzorba integrált memóriavezérlő olyan szituációt teremtett, melyben a chipsetek nem sebességükkel, hanem funkciólistájukkal és árukkal kell, hogy meggyőzzék a vásárlókat. Az nForce3 150 ebből a szempontból nem sikerült túl fényesen, ezzel szemben az nForce3 250Gb (Socket 939-es nevén nForce3 Ultra) gyakorlatilag máig nem talált legyőzőre. A VIA-tól és a SIS-től is voltak ellencsapások, ám azok mindmáig le vannak maradva, és miközben a két tajvani gyártó Isten tudja mivel foglalkozott, addig az NVIDIA már a PCI Express architektúra Athlon 64-es platformra implementálásán fáradozott. Ezzel el is érkeztünk tesztünk tárgyához, az nForce4-hez. Egy héttel ezelőtt az ATI PCI Express támogatású Athlon 64-es chipsetjét veséztük ki, most az NVIDIA nForce4 kerül terítékre.

Az nForce4 újdonságai

Chipset-téren az NVIDIA igyekezett valami egyedülállót alkotni, hiszen jelen pillanatban az Athlon 64-es lapkakészletek jórészt hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, így egy-egy alaplapvásárlás alkalmával a leendő tulajdonost a szimpátia vezérli. A chipset specifikációi jórészt megegyeznek a korábban már részletesen kitárgyalt nForce3 250Gb (Socket 939-es nevén nForce3 Ultra) tulajdonságaival, ám vannak különbségek, melyek egyedülállóvá teszik, és az ellenfelek fölé emelik az nForce4-et.

Az alapok

Az nForce4 az nForce3 Ultrához hasonlóan továbbra is a single-chip dizájn jegyében született, azaz a klasszikus értelemben vett lapkakészlet az nForce4 esetében mindösszesen egyetlen chipből áll (tehát elvileg készletnek nem is lehetne nevezni). Az ok nagyon egyszerű, az Athlon 64-es processzorokba integrált memóriavezérlő a chipsetgyártók válláról leveszi azt a terhet, amit egy memóriavezérlő megtervezése és implementálása okozhat, így ennek helyét más lapkakészlet-specifikus vezérlőeszközök vehetik át. Az egychipes megoldás egyben azt is jelenti, hogy az NVIDIA továbbra sem rendelkezik integrált videovezérlővel ellátott Athlon 64-es chipsettel. A chip és a processzor között egy 1 GHz-es HyperTransport-link felel az adatok áramlásáért, ami 8 GB/s-os oda-visszairányú sávszélességet garantál, ez jelenleg bőven elég.

PCI Express

A lapka egyik legkomolyabb újítása a PCI Express architektúra implementálása. Az nForce4 összesen 20 PCI Express sáv vezérlésére lett felkészítve, ebből 16 sávot a grafikus alrendszer számára tart fenn, a maradék négy pedig az integrált eszközök vagy PCIe bővítőhelyek számára kell, hogy elegendő legyen. Az nForce4 család SLI-támogatással is rendelkezik, tehát amennyiben az alaplapgyártó úgy látja jónak, a grafikus kártya számára fenntartott 16 PCIe sávot az architektúra rugalmasságának köszönhetően két PCIe x8 foglalatba is kivezetheti. Ezek után az alaplap már nem egy, hanem akár két videokártyát is képes fogadni, ezeket összekötve jelentősen megnövelhetjük a grafikus teljesítményt. A PCIe sávok kombinálgatása nem az nForce4 érdeme, hanem a PCI Express architektúra hajlékonyságának köszönhető – persze az NVIDIA nem győzi hangsúlyozni, hogy az nForce4 direkt optimalizálva lett SLI-re. Az SLI-vel és működésével egy hamarosan megjelenő cikkünkben részletesebben is foglalkozni fogunk.

IDE-vezérlő

Ezek voltak tehát azok a funkciók, melyek ellátására más lapkakészletgyártók egy északi hidat fejlesztenek ki. A „déli híd” funkciólistáját tekintve több újdonsággal is szolgál az nForce3 Ultra után. A chipset négy Parallel ATA és további négy Serial ATA meghajtó natív támogatását nyújtja. Mintha mindez nem lenne elég, a SATA-vezérlő már támogatja a SATA II specifikációit, azaz 300 MB/s-os sávszélességet biztosít a merevlemezek számára, és támogatja a parancsok sorbarendezésének natív megvalósítását is (NCQ – Native Command Queuing). Előbbi szolgáltatás valójában önmagában jelenleg nem gyorsít semmit a rendszeren, hiszen egyelőre a merevlemezek önnállóan nem képesek 50-60 MB-nál több adatot megmozgatni egy másodperc alatt.

Native Command Queuing

Az NCQ segítségével ellenben (ha a merevlemez, a vezérlő és a meghajtóprogram is támogatja) a merevlemez oly módon képes újrarendezni a vezérlő által feléje küldött parancsokat (írás, olvasás), hogy a sebesség megnő, köszönhetően a különböző fejpozicionálási késleltetések csökkenésének és a művelethatékonyság megnövekedésének. A natív NCQ-támogatással rendelkező merevlemezek egy olyan parancssorral rendelkeznek, amelyben a parancsok dinamikusan rendeződnek el attól függően, hogy mennyi adatvárakozásra és végrehajtásra van szükség. Athlon 64-es platformon az nForce4 az első NCQ-támogatással rendelkező chipset, a Radeon Xpress 200P nem ismeri, a VIA K8T890-hez jelenleg párosított VT8237-es déli híd szintén nem ismeri, a jövőben megjelenő VT8251-ről pedig egyelőre nem tudjuk, hogy támogatni fogja-e az NCQ-t.

NVIDIA RAID

[+]

Az nForce4 is rendelkezik az nForce3 Ultrából már megismert NVIDIA RAID-del, melynek segítségével az alaplapra csatlakoztatott merevlemezek, akár SATA-ról, akár PATA-ról van szó, RAID-tömbbe rakosgathatóak; a vezérlő támogatja a RAID 0, 1, 0+1 és JBOD módokat is. A SATA és a PATA merevlemezek kombinálhatóak is egymás között. Ellenben új funkció az NVIDIA által RAID morphing-nak nevezett technika, mellyel bizonyos típusú RAID-tömböket konvertálhatunk át másik típusú RAID-tömbbé (például RAID 0 tömböt RAID 1 tömbbé).

NVIDIA Disk Alert

A rengeteg alaplapi csatlakozó, és a számítógépben keletkező kábeldzsumbuj sok esetben megnehezítheti a dolgunkat, amikor több merevlemezt használunk egyszerre. Tetőzi a problémát, ha ezek közül valamelyik meghibásodik, vagy ha lecsúszik egy kábel, vagy csak elfelejtjük csatlakoztatni. Ezekben az esetekben segít a Disk Alert nevezetű funkció. Amennyiben a problémák valamelyike bekövetkezne, Windows alatt felbukkan egy ablak, benne az alaplap képével, mely megmutatja, hogy mely csatlakozónál detektált problémát.

NVIDIA Firewall és ActiveArmor

[+]

Míg más gyártók (pl. az ATI az Xpress 200-on) úgy gondolják, hogy egy külső, PCI Express sávra ültetett hálózati vezérlő tökéletesen ellátja feladatát, addig az nForce4 megörökölte az nForce3 Ultrából már megismert gigabites hálózati vezérlőt, mely tesztjeinkben is bizonyított, vagyis nagyon gyorsra sikerült, miközben a processzort sok esetben kevésbé terheli a PCI-buszra aggatott megoldásoknál. Emellett az újonc lapkakészletben az nForce3 Ultrában debütáló hardveres tűzfalat is megtaláljuk, kiegészítve egy újfajta hálózati biztonsági funkcióval, melynek neve ActiveArmor (találóan aktív pajzs) lett.

Ha van ActiveArmor, és ha nincs [+]

Az ActiveArmor hardveresen a tűzfal része, tehát (és most következzen a marketingszöveg) jelentősen növeli a biztonságot, miközben csökkenti a processzor terhelését, speciális módszerekkel védekezik a hackertámadásokkal szemben, emellett felhasználóbarát szoftveres környezetet biztosít az engine beállításához, és támogatja a Microsoft TCP Chimney architektúrát, melynek segítségével tovább gyorsul, és emellett biztonságosabbá válik a hálózat. Mindez nagyon szépen hangzik, kérdés, hogy valós körülmények között hogyan állja a sarat ez az implementáció, az idő és a felhasználók visszajelzései döntik el a feature létjogosultságát.

Tuning

NVIDIA nTune [+]

Ha a túlhajtásra gondolunk, akkor míg az Intelről ennek ellenzése, addig az NVIDIA-ról ennek támogatása juthat eszünkbe, gondoljunk csak a jó ideje letölthető NVIDIA System Utility-re, melynek segítségével nemcsak az alaplapi feszültségeket és ventilátor-fordulatszámokat követhetjük figyelemmel, hanem egyes rendszerórajeleket is megváltoztathatunk. Nem az nForce4 újítása, de az új chipsettel egyidőben az NVIDIA a System Utility-t is lecserélte az nTune névre hallgató szoftverre. A program számos túlhajtási és optimalizálási opcióval rendelkezik, úgymint benchmarkolás, sebességnövelés, BIOS-update, rendszermonitorozás, illetve tuningbeállításokat is elmenthetünk profilokba. A program lehetőséget ad a memória, a lemezkezelés és a grafikus vezérlő túlhajtására is, grafikonokon hasonlíthatjuk össze az alapállapotban lemért eredményeket a túlhajtott rendszerével, illetve lehetőségünk nyílik manuálisan is túlhajtani a rendszert, megváltoztathatjuk a HyperTransport-link sebességét, a PCI Express busz órajelét és egyes memóriaidőzítéseket. Az NVIDIA referenciaalaplapon kipróbáltuk az automatikus túlhajtást, a program néhány újraindítást követően a 2,4 GHz-en járó Athlon 64 3800+ processzorunkat 2,57 GHz-re lőtte be úgy, hogy a HyperTransport referenciaórajelét megemelte 214 MHz-re.

Audio

Sokan kérdően figyelhetik az eddigi újításokat, és joggal kérdezhetik, hol van a SoundStorm? SoundStorm nincs, és az eddigi híradások szerint az nForce4-ben nem is lesz. A hardveres Dolby enkódolás képessége az nForce és nForce2 chipsetek után valahogy kimaradt az nForce3-ból (az összes variánsából), és sajnos az nForce4-be sem került vissza. Helyette egy szimpla AC'97 felület szolgál majd, ezt lehet párosítani a „minőségi” 5.1-es és 7.1-es hangkodekekkel, vagy jobb esetben hangprocesszorral, mint amilyen például a VIA Envy. Kósza pletykákról már tudunk, melyek szerint külső, PCIe x1 foglalatba illeszkedő kártya formájában később lesz SoundStorm fejlesztési lehetőség, de ez egyelőre a jövő zenéje. Helyette viszont van 10 USB port (a korábbi 8-cal szemben), és rengeteg más funkció, melyeket ezidáig más chipsetek nem tudnak felmutatni.

Most már ismerjük az nForce4 összes újítását, tehát már csak a család tagjaival kell megismerkednünk. Az nForce4 család három tagból áll, az egyes tagok attól függően vannak felszerelkezve, hogy a chipsetgyártó milyen árban szeretné azt továbbadni az alaplapgyártók felé. Az nForce4 Ultrát (a család középső tagja) csak Socket 939-es alaplapokon fogjuk viszontlátni, rendelkezik mindazon funkcióval (kivéve az SLI-t), melyeket az eddigiekben felsoroltunk. Ez a chipset elviekben a 100-150 dolláros alaplapokon köszön majd vissza. A legolcsóbb alaplapokon a „sima” nForce4-es chip fog feltűnni. Mind Socket 754-es, mind Socket 939-es gépekben felhasználható, de kénytelen nélkülözni az 1 GHz-es HyperTransport-sebességet (csak 800 MHz-es), a SATA II-es funkciókat és az ActiveArmort is. Ez a chip az 55-80 dolláros alaplapokon kap helyet, főleg a Socket 754-es foglalattal ellátott Sempronok és Athlon 64-ek melegágya lesz. A család legerősebb és persze legdrágább tagja (200 dollár fölött) az nForce4 SLI, mely az nForce4 Ultra tulajdonságai mellett fel lett vértezve a két videokártya SLI-ben hajtásának képességével is.

nForce4 referencialap és tesztkonfig

NVIDIA referencia-alaplap

[+]

Az NVIDIA-tól a chipset bemutatásához egy referencialapot kaptunk, ilyet az üzletekben ne keressen senki, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Érdemes megfigyelni, és jól fejbe vésni a referencialap felépítését, mert az üzletekbe kerülő, megvásárolható alaplapok is nagy valószínűséggel erre fognak hasonlítani. A Socket 939-es processzorok fogadására képes alaplapon a CPU-foglalat mellett található a négy DIMM-foglalat, a kétcsatornás működéshez az első vagy a második kettőbe kell két memóriamodult behelyezni. A processzorfoglalat túloldalán találhatóak a feszültségstabilizáló alkatrészek, az AMD ajánlása szerint ez az alaplap (és ennek követői is) az FMB1.5 és a VRM10 specifikációknak felel meg. A memóriafoglalatok mellett található a nagy, már 24 érintkezős tápcsatlakozó. Szerencsére ahhoz, hogy ezt használatba vegyük, nem kell új tápot vásárolni, létezik pár száz forintért 20-ról 24 tűsre átalakító tápkábel. A processzorfoglalat alatt meglepő módon nem közvetlenül a videokártya-foglalat következik, hanem két PCIe x1 aljzat. Ezzel nem is lenne probléma, ha az ezáltal letolódott PCIe x16 foglalat ne esne egybe az nForce4-es lapka „magasságával”, hiszen a chipet hűteni kell (nem árt az aktív hűtés), ám mivel a videokártya belóg fölé, így esélyünk sincs lecserélni a chipset hűtését egy nagyobb, de passzív hűtőbordára. A chipset mellett található a négy SATA-csatlakozó, a PCIe x16 foglalat alatt pedig a PCI foglalatok találhatóak.

[+]

Szokásunkhoz híven leteszteltük a gigabites hálózati vezérlő sebességét is, az nForce4-es vezérlő (MAC) egy Marvell PHY (adó-vevő) chipen keresztül kommunikál a külvilággal.

Integrated Peripherials és Advanced Chipset Features [+]

A BIOS-ba belépve sajnos nem találkoztunk olyan tuningopciókkal, mint amilyeneket az ATI „Bullhead” alaplapon láthattunk. Az nForce4-es referencialap egy teljesen átlagos Phoenix Award BIOS-ra épül, a fontosabb memóriaidőzítések, az „FSB” órajele (200-250 MHz), a HyperTransport szorzója és szélessége, illetve a PCI Express frekvenciájának (100-145 MHz) fixálásán kívül más, a finomhangolást elősegítő opcióval nem találkoztunk. Az „Integrated Peripherials” menü lehetőséget ad az összes integrált eszköz engedélyezésére/letiltására, érdemes odafigyelni az USB-beállítások sokaságára is. Az eddigiekből tehát kitalálható, hogy az Radeon Xpress 200 után az nForce4 Ultra is képes a PCI Express órajelének fixálására (ellenben az Intel 925/915-ös chipsetek nem!).

Tesztkonfiguráció

A tesztkonfiguráció minden eleme megegyezik az ATI Radeon Xpress 200P-s tesztkonfiggal, így a két nagy riválist közvetlenül egymásnak tudtuk ereszteni. Socket 939-es alaplapokról lévén szó, a tesztekhez használt processzor egy Athlon 64 3800+, az elért eredményeket ennek tudatában kell mérlegelni. Ahogy a Radeon Xpress 200-as mérések esetében, úgy az nForce4-es teszteknél is elvégeztük a játékteszteket egy ATI Radeon és egy NVIDIA GeForce kártyával is, hogy a chipset vagy meghajtóprogram esetleges tendenciózus optimalizációját (részrehajlását) kiszűrjük. Az ATI kártyák AGP és PCIe vonalon is Radeon X800 XT-k voltak (500/500 MHz-es órajeleken), az NVIDIA kártyák pedig GeForce 6600 GT-k (500/500 MHz-es órajeleken), a GeForce 6800 GT PCIe-es változatának beszerzése egyelőre lehetetlen (Magyarországon), ezért kellett a GeForce 6600 GT-kre támaszkodnunk.

Először leellenőriztük, hogy az alaplapok mennyire térnek el a 200 MHz-es referencia-órajeltől. A tesztek szempontjából jó eredményeket kaptunk, hiszen mind a négy tesztalaplap közel azonosra állította ezt az értéket, igaz, az nForce4-es tesztlapon minimálisan kisebb ez az órajel, mint a többi versenyző esetében.

Kezdjük a szintetikus memóriasávszélesség-tesztekkel. Mind a négy alaplapon úgy próbáltuk meg beállítani a memóriasebességet, hogy azok minimális mértékben térjenek el egymástól, hiszen így kizárhatjuk a tesztekből a memóriavezérlő okozta teljesítménykülönbségeket, és csak a chipsetek közti különbségekre tudunk koncentrálni. Szinte tökéletes eredmény született, mind a négy alaplapon közel azonos memóriaolvasási és -írási sebességet mértünk. Az nForce4-es alaplap picit lassabb eredményeit a többieknél kicsit lassabb referenciaórajel okozhatta.

A memória-késleltetési értékek is ezt támasztják alá, a különbségek nagyon minimálisak.

Alkalmazástesztek

A tömörítő és konvertálóprogramokban a négy chipkészlet nagyon együtt mozog, ugyanakkor a memóriasebesség-igényesebb WinRAR alatt az nForce4 lett a befutó.

A renderprogramokban már nincs különbség a chipsetek között. Lássuk a játékokat először a Radeon X800-assal.

Játékok - ATI

A Counter-Strike: Source-on kívül az összes játékot egy saját magunk készítette demóval teszteltük le, minden játékban olyan demókat próbáltunk összehozni, melyekkel a mindennapi használat során elérhető teljesítményt tudjuk reprezentálni. Az nForce4 Ultra az összes tesztben megszerzi az első helyet, hol kisebb (1-2 %), hol nagyobb (9 %) mértékben tud elhúzni a konkurensektől. Ezen kissé meglepődtünk, hiszen a memóriasebességeket úgy lőttük be, hogy csak és kizárólag a chipset sebessége szólhasson bele az eredményekbe. Lássuk, hogy az nForce4 Ultra mit alkot egy GeForce-szal.

Játékok - NVIDIA

A GeForce 6600 GT-vel elvégzett tesztekben szintén az nForce4 Ultra szerzi meg mindenhol az első helyet, igaz, a különbségek nem annyira markánsak, mint egyes, az X800-assal végzett tesztekben. Eddigi hitünk, miszerint a processzorba integrált memóriavezérlő miatt az Athlon 64-es chipsetek között csak minimálisak lehetnek a teljesítménybeli különbségek, egy csapásra összeomlott. Mivel kissé hitetlenkedőek és gyanakvóak vagyunk az ilyen eredményekkel kapcsolatban, számos eszközt bevetettünk annak kiderítésére, hogy a chipset netán nem hajtja-e túl automatikusan a processzort vagy esetleg a videokártyát...? Több programot is kipróbáltunk (Everest, CPU-Z, CPU Clock, ATITool, Rivatuner), de egyik sem jelzett eltérést a valódi órajeltől sem a processzor, sem a videokártya esetében. Gratulálunk, NVIDIA!

PATA, SATA, USB és LAN-sebesség

A teljesítménytesztek után lássuk az IDE-kezelést. A PCMark2004-gyel elvégzett tesztek szerint ebben az esetben a chipsetek között nincsenek nagy különbségek, ezen a téren sajnos az nForce4 nem gyorsult semmit az nForce3-hoz képest, de szerencsére nem is lassult. Az IDE-vezérlők CPU-terhelése az Xpress 200-ason kívül 23-25 % körül alakul, az nForce4 itt sem javult az nForce3-hoz képest. Sajnos nem volt a szerkesztőségben NCQ-t tudó merevlemez, ezért ennek tesztelését ki kellett hagynunk.

A „déli híd” szolgáltatásainak utolsó fejezeteként az USB-vezérlő sebességét is lemértük. Az ATI Radeon Xpress 200-zal ellentétben (mely lassabb versenytársainál) az nForce4 Ultra gyorsabb tud lenni a konkurenciánál, mindezt tetézi a CPU-terhelés szintén nagyon alacsony értékével. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy járt már nálunk egy boltokban is (majd) kapható nForce4-es alaplap, mellyel még ezeknél is jobb eredményeket értünk el (Firewire szintű sebesség, annál jobb CPU-terheléssel!), akkor az nForce4 USB-téren kiemelkedőt teljesített. Érdekes, hogy az ATI chipsetje éppen ezen a ponton vérzik el...

Hamár az nForce3 Ultra és az nForce4 Ultra esetében is gigabites Ethernetről szól a fáma, akkor lássuk, mi az igazság. Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancssort:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 1,8 GHz-es Pentium 4 processzor és egy MSI 875P Neo-FISR alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz.

Az nForce4-es referencia-alaplap a sebességtesztben nagyon szépen szerepel, ahogyan az nForce3 250Gb chipsetes alaplapok, úgy ez is 940 MBit/s körüli sebességet tud prezentálni. Az nForce3 Ultra chipkészletes MSI K8N Neo2 NVIDIA-vezérlővel elért eredményénél láthattunk már jobbat is Socket 754-es alaplapokon.

Amilyen kitűnő a referencia-alaplap sebességtesztben elért eredménye, olyan rossz a processzorterhelési tesztben elért eredmény. Először nem tudtuk, hogy az nForce4-es hálózati vezérlő lett-e elrontva (az nForce3-ashoz képest), vagy csak a referencia-alaplappal van valami probléma. Később leteszteltünk egy másik nForce4-es alaplapot (hamarosan következik), azon 30-40 % közötti processzorterhelést mértünk, tehát csak az NVIDIA referencia-alaplapnak van implementációs problémája.

Konklúzió

A tesztek után elég egyértelmű, hogy az nForce4-re nem igazán lehet rosszat mondani. Az Athlon 64-es platformok PCI Expressre váltása zökkenőmentesen ment végbe, az ATI Xpress 200P és az nForce4 Ultra sem ad okot senkinek arra, hogy akármilyen okból kifolyólag féljen az AMD Athlon 64-es processzorától, vagy az az alá bepasszintható PCI Express támogatású chipsetektől. Csak néhány hónappal ezelőtt sikerült górcső alá vennünk a Socket 754-es chipseteket, és máris a Socket 939-es lapkakészletek második generációit tudtuk bemutatni. Az nForce3 250Gb (nForce3 Ultra) már hónapokkal ezelőtt sem adott nekünk okot a panaszra, így az nForce4 Ultra esetében még annyi problémáról sem tudunk beszámolni.

Az Athlon 64-es chipsetek PCI Expressre való átállása sikeresen végbement, a játéktesztekben fény derült arra is, hogy az NVIDIA lapkája ugyan picit gyorsabb a riválisoknál, ez csak processzorlimitált beállításokkal mutatható ki. A chipset SLI-s verziója a grafikai teljesítmény tekintetében új dimenziókat nyit meg előttünk, hiszen két 16 pipeline-os videokártyával olyan komoly számítási kapacitásra tehetünk szert, melyre más esetben jó ideig várnunk kéne. Ugyanakkor az SLI nem az NVIDIA érdeme (bár ő „fejlesztette ki” először), a konkurensek sem alszanak, és jövőre az ATI-tól, illetve a VIA-tól is várhatunk SLI-t támogató lapkakészleteket, köszönhetően a PCI Express rugalmas konfigurálhatóságának.

Az nForce4 beépített gigabites hálózati vezérlője nagyon jól sikerült, a hardveres tűzfal, illetve az ehhez tartozó ActiveArmor használhatóságát pedig döntsék el a felhasználók. Papíron mindkét funkció kecsegtető. Hamár a chipset az alkalmazástesztekben ilyen jól teljesített, nem mulaszthatjuk el hangsúlyozni az nForce4 kitűnő USB-sebességét sem, amely szöges ellentétben áll az ATI Xpress 200-hoz társított ATI SB400 déli hídjának problémáival. Újabb pluszpont, hogy az új IDE-vezérlő már olyan technológiákat támogat, melyeket egyelőre csak az Intel ICH6-os déli hídjai is csak félig-meddig, a SATA300 támogatása egyelőre az nForce4 privilégiuma (bár gyorsítani napjaink merevlemezein nem fog semmit), az NCQ pedig egy olyan funkció, melyet a riválisok (ATI, VIA) egyelőre csak messziről szagolnak (az NVIDIA RAID-ről már nem is beszélve). Negatívumként meg kell említeni az integrált audiót, ami valljuk be, kicsit csalódást keltő az NVIDIA részéről. Az még hagyján, hogy nincs SoundStorm, de még a High Definition Audio szabványt sem támogatja a chipset.

Jól tudjuk, hogy nagyon sokan csak azért nem váltottak eddig PCI Express-re, mert az nForce4-re vártak. Nos, az nForce4 itt van, leteszteltük, meggyőzött minket, bárki nyugodt szívvel megveheti.

fLeSs

NVIDIA nForce4 Ultra

Az NVIDIA nForce4 Ultra referencialapot az NVIDIA-tól, az ATI "Bullhead" alaplapot pedig az ATI-tól kaptuk tesztelésre. Az ABIT AV8 3rd-Eye alaplap és az MSI GeForce 6600 GT videokártya az Expert Computer Kft., az MSI K8N Neo2 Platinum 54G pedig a CHS Hungary Kft. jóvoltából vendégeskedett nálunk. Az ASUS videokártyákat az ASUS-tól kaptuk.