nForce4 referencialap és tesztkonfig
NVIDIA referencia-alaplap
Az NVIDIA-tól a chipset bemutatásához egy referencialapot kaptunk, ilyet az üzletekben ne keressen senki, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Érdemes megfigyelni, és jól fejbe vésni a referencialap felépítését, mert az üzletekbe kerülő, megvásárolható alaplapok is nagy valószínűséggel erre fognak hasonlítani. A Socket 939-es processzorok fogadására képes alaplapon a CPU-foglalat mellett található a négy DIMM-foglalat, a kétcsatornás működéshez az első vagy a második kettőbe kell két memóriamodult behelyezni. A processzorfoglalat túloldalán találhatóak a feszültségstabilizáló alkatrészek, az AMD ajánlása szerint ez az alaplap (és ennek követői is) az FMB1.5 és a VRM10 specifikációknak felel meg. A memóriafoglalatok mellett található a nagy, már 24 érintkezős tápcsatlakozó. Szerencsére ahhoz, hogy ezt használatba vegyük, nem kell új tápot vásárolni, létezik pár száz forintért 20-ról 24 tűsre átalakító tápkábel. A processzorfoglalat alatt meglepő módon nem közvetlenül a videokártya-foglalat következik, hanem két PCIe x1 aljzat. Ezzel nem is lenne probléma, ha az ezáltal letolódott PCIe x16 foglalat ne esne egybe az nForce4-es lapka „magasságával”, hiszen a chipet hűteni kell (nem árt az aktív hűtés), ám mivel a videokártya belóg fölé, így esélyünk sincs lecserélni a chipset hűtését egy nagyobb, de passzív hűtőbordára. A chipset mellett található a négy SATA-csatlakozó, a PCIe x16 foglalat alatt pedig a PCI foglalatok találhatóak.
Szokásunkhoz híven leteszteltük a gigabites hálózati vezérlő sebességét is, az nForce4-es vezérlő (MAC) egy Marvell PHY (adó-vevő) chipen keresztül kommunikál a külvilággal.
Integrated Peripherials és Advanced Chipset Features [+]
A BIOS-ba belépve sajnos nem találkoztunk olyan tuningopciókkal, mint amilyeneket az ATI „Bullhead” alaplapon láthattunk. Az nForce4-es referencialap egy teljesen átlagos Phoenix Award BIOS-ra épül, a fontosabb memóriaidőzítések, az „FSB” órajele (200-250 MHz), a HyperTransport szorzója és szélessége, illetve a PCI Express frekvenciájának (100-145 MHz) fixálásán kívül más, a finomhangolást elősegítő opcióval nem találkoztunk. Az „Integrated Peripherials” menü lehetőséget ad az összes integrált eszköz engedélyezésére/letiltására, érdemes odafigyelni az USB-beállítások sokaságára is. Az eddigiekből tehát kitalálható, hogy az Radeon Xpress 200 után az nForce4 Ultra is képes a PCI Express órajelének fixálására (ellenben az Intel 925/915-ös chipsetek nem!).
Hirdetés
Tesztkonfiguráció
Chipset / északi híd | NVIDIA nForce4 Ultra | NVIDIA nForce3 Ultra | ATI Radeon Xpress 200P | VIA K8T800 Pro | |
Alaplap | NVIDIA nForce4 Ultra referencia | MSI K8N Neo2 Platinum 54G | ATI Bullhead (Radeon Xpress 200) | Abit AV8 3rd-Eye | |
Chipset-driver | NVIDIA Unified Driver 6.31 béta | NVIDIA Unified Driver 5.10 | ATI Catalyst 4.11 csomag | VIA Hyperion v4.53 | |
BIOS-verzió | 10/05/2004 | 1.3 | Ambu_b10 | av816 | |
Processzor | AMD Athlon 64 3800+ (2400 MHz; 512 kB L2 cache) | ||||
Memória | Corsair TwinX1024-3200XL – 2 x 512 MB | ||||
CAS Latency | 2 | ||||
Precharge Delay | 5 | ||||
RAS to CAS Delay | 2 | ||||
RAS Precharge Time | 2 | ||||
Command Rate | 1T | ||||
Videokártya | Asus EAX800 XT/2DT (500/500 MHz) - PCIe (Radeon X800 XT) Asus AX800 XT/TVD (@ 500/500 MHz) - AGP (Radeon X800 XT PE) MSI NX6600GT-TD128E (500/500 MHz) - PCIe (GeForce 6600 GT) NVIDIA GeForce 6600 GT (@ 500/500 MHz) - AGP |
||||
Videokártya-driver | ATI Catalyst 4.11 NVIDIA ForceWare v66.93 |
||||
Merevlemezek | Főtesztek: Hitachi Deskstar 7K250 160 GB (PATA; 8 MB cache) PATA-tesztek: Maxtor DiamondMax Plus 9 80 GB (PATA; 8 MB cache) SATA-tesztek: Maxtor DiamondMax Plus 9 80 GB (SATA; 8 MB cache) |
||||
DVD-meghajtó | Asus DRW-0804P | ||||
Tápegység | Cooler Master RS-450-ACLY (450W) (Expert Computer Kft.) | ||||
Operációs rendszer | Windows XP Professional Service Pack 1 + DirectX 9.0c SE |
A tesztkonfiguráció minden eleme megegyezik az ATI Radeon Xpress 200P-s tesztkonfiggal, így a két nagy riválist közvetlenül egymásnak tudtuk ereszteni. Socket 939-es alaplapokról lévén szó, a tesztekhez használt processzor egy Athlon 64 3800+, az elért eredményeket ennek tudatában kell mérlegelni. Ahogy a Radeon Xpress 200-as mérések esetében, úgy az nForce4-es teszteknél is elvégeztük a játékteszteket egy ATI Radeon és egy NVIDIA GeForce kártyával is, hogy a chipset vagy meghajtóprogram esetleges tendenciózus optimalizációját (részrehajlását) kiszűrjük. Az ATI kártyák AGP és PCIe vonalon is Radeon X800 XT-k voltak (500/500 MHz-es órajeleken), az NVIDIA kártyák pedig GeForce 6600 GT-k (500/500 MHz-es órajeleken), a GeForce 6800 GT PCIe-es változatának beszerzése egyelőre lehetetlen (Magyarországon), ezért kellett a GeForce 6600 GT-kre támaszkodnunk.
Először leellenőriztük, hogy az alaplapok mennyire térnek el a 200 MHz-es referencia-órajeltől. A tesztek szempontjából jó eredményeket kaptunk, hiszen mind a négy tesztalaplap közel azonosra állította ezt az értéket, igaz, az nForce4-es tesztlapon minimálisan kisebb ez az órajel, mint a többi versenyző esetében.
Kezdjük a szintetikus memóriasávszélesség-tesztekkel. Mind a négy alaplapon úgy próbáltuk meg beállítani a memóriasebességet, hogy azok minimális mértékben térjenek el egymástól, hiszen így kizárhatjuk a tesztekből a memóriavezérlő okozta teljesítménykülönbségeket, és csak a chipsetek közti különbségekre tudunk koncentrálni. Szinte tökéletes eredmény született, mind a négy alaplapon közel azonos memóriaolvasási és -írási sebességet mértünk. Az nForce4-es alaplap picit lassabb eredményeit a többieknél kicsit lassabb referenciaórajel okozhatta.
A memória-késleltetési értékek is ezt támasztják alá, a különbségek nagyon minimálisak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!