Érdemes váltani? DDR4 a DDR5 ellen

Bevezető, versenyzőink

A tizenkettedik generációs Intel processzorokkal nemcsak új lapkakészlet és foglalat, de új memóriaszabvány is érkezett (melyet nemrég részletesen is bemutattunk), ami az egyébként sem olcsó platformváltás árát még tovább emeli. Ezt a helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a DDR5-ös modulok elérhetősége alacsony, jelenleg szinte a VGA-piachoz hasonló helyzet alakult ki körülöttük: a boltokban alig kaphatóak, cserébe különböző online piactereken elképesztő árakon kínálgatják őket.

Szerencsére az Intel az Alder Lake memóriavezérlőjének esetében lehetővé tette a korábbi, DDR4 szabványú RAM-ok használatát is, így adja magát a kérdés: érdemes most megvenni a drága DDR5 memóriákat, vagy jobban járunk, ha maradunk a DDR4-nél? Ahhoz, hogy erre választ adjunk, nemcsak az árakat és az elérhetőségeket kell tudni, de azt is, hogy mekkora a teljesítménykülönbség a két megoldás között.

A modulok

Méréseinket a nemrég tesztelt Intel Core i7-12700K mellett három memóriakészlet segítségével végeztük. A DDR4-vonalat a Kingston Fury Beast 2 x 16 GB-os szettje képviselte – ez egy DDR4-3600-as, CL18-22-22 időzítésekkel dolgozó készlet, melyet alapbeállításokon (DDR4-2400) és DDR4-4000 MHz-ig húzva is kipróbáltunk.

[+]

[+]

DDR5 memóriából kétféle csomag is rendelkezésünkre állt: szintén a Kingstontól érkezett a DDR5-4800 CL38-38-38 Fury Beast 2 x 16 GB-os változata, melyet kiegészítettünk az Alder Lake-kel már bizonyított, prémiumkategóriás Corsair Dominator Platinum RGB modulokkal, melyek DDR5-5200 CL38-40-40 beállításokkal üzemeltek. Ezeket némi feszültségemelés és tuning után DDR5-5600 CL38-40-40 beállításokon is stabilan tudtuk használni.

[+]

[+]

Az árak területén óriásiak a különbségek (bár kicsit nehéz olyan árakat hasonlítgatni, amelyek csak a gyártók ajánlásaiban léteznek egyelőre, a piacon nem): a tesztelt DDR4-es Kingston Fury Beast szett 55 000 forintért már elérhető, míg DDR5-ös változatának a gyártó által megadott ajánlott ára 140 000 forint. A Corsair DDR5-ös készlete itthon egyelőre hivatalosan nem kapható, de figyelembe véve ajánlott (EU-s) 375 eurós fogyasztói árát, és hogy a DDR4-es változat itthon körülbelül 90 000 forintba kerül, eléggé valószínűsíthető, hogy szép magas szám fog szerepelni majd a dobozára ragasztott cédulán.

[+]

[+]

Tesztplatformunk

Tesztünk alapját a Core i7-12700K tesztben szereplő MSI Z690 Tomahawk Wi-Fi alaplap, illetve ikertestvére, az MSI MAG Z690 Tomahawk Wi-Fi DDR4 adta.

[+]

Nem véletlenül nevezzük a két lapot ikertestvérnek: a két modellt csak pár apró felirat segítségével lehet megkülönböztetni egymástól, funkcionalitásuk, kialakításuk tökéletesen megegyezik. Ezért az MSI mindenképpen dicséretet érdemel, ahelyett ugyanis, hogy egy lebutított modellel büntetné azokat, akik inkább még a DDR4-nél maradnának, megad nekik is minden lehetőséget az új CPU kihasználására. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ennek a hasonlóságnak köszönhetően a DDR4-es változat sem kerül kevesebbe, mint a DDR5-ös.

Az alaplap

Újabb tesztalaplapunk tehát fizikailag szinte egy az egyben megfelel testvérének: ugyanazt a méretes alumíniumbordákkal hűtött, 16+1+1 fázisú táprendszert kapjuk, mely a Core i7-12700K tesztben már olyan jó szolgálatot tett, és mely minimális melegedés (hosszabb terhelés során 41-43 °C-os értékeket mértünk a bordákon) mellett is biztosította a CPU energiaigényét.

[+]

A PCIe és M.2 foglalatok kialakításában és a többi csatlakozóban sincs eltérés, a bővíthetőség tehát kiváló. Az M.2 meghajtók mindegyike hőelosztó lemezek alatt dolgozhat, a könnyű szerelést pedig az apró csavarokat kiváltó műanyag reteszek teszik lehetővé. Nem spóroltak az MSI-nél a körítésen sem: az Ethernet adapter itt is a 2.5GBASE-T szabványú Intel I225-V, a WLAN modul viszont a 6E helyett „csak” a Wi-Fi 6 szabvány támogatja. A hátoldali csatlakozósornál nincs eltérés, itt is kapunk például 20 Gbps-es USB 3.2 Gen 2x2-t, ám hiányzik a Thunderbolt 4.

[+]

Ami az UEFI oldalt illeti, ugyan az MSI a MAG szériát nem a felsőkategóriába sorolja, a firmware beállítási lehetőségei között böngészve nem ezt éreztük. A tuning területén semmi sem hiányzik, a processzor, a RAM és a tápellátás minden apró részlete külön szabályozható. A DDR5 modulok esetében az XMP 3.0-nek köszönhetően több (köztük személyre szabható) profilt kapunk, mint a DDR4-nél, de ezt leszámítva mindkét alaplap nagyjából ugyanazokat a lehetőségeket kínálja.

További fotók a képekre kattintva érhetők el [+]

Egyik helyen sem hiányoznak a Windows 11 által megkövetelt opciók (Secure Boot, PTT stb.), illetve a testre szabható hűtési profilok sem. A tuning maga nem bonyolult, ha pedig elrontunk valamit, az alaplap pár próbálkozás után magától alapértéken indul újra, hogy könnyedén a UEFI-hez férjünk. Ilyenkor az utolsó, még működő beállítások visszatöltése is csak egy gombnyomás, nem kell mindent elölről kezdenünk. Természetesen egy csúcskategóriás alaplapon többféle hibakeresési lehetőség is rendelkezésre állna, ez itt nincs, az EZ Debug LED megoldása csak négy lépésben tudósít a fontosabb alkatrészek (CPU, RAM, VGA és a booteszköz) működéséről. Mindez persze nem feltétlenül baj – mint említettük, tesztalanyunkat nem a tuningmesterek célpontjának szánták.

Alkalmazások I.

Mielőtt belekezdenénk az eredmények ismertetésébe, felhívnánk a figyelmet arra, hogy a most következő diagramok több szempontból is különböznek az eddig használtaktól. Ennek oka, hogy a különböző RAM-beállítások sebessége között sokszor csak pár százalék az eltérés, ez pedig a CPU-teszteknél megszokott módon ábrázolva nem igazán lenne látható. Így ezúttal egyrészt százalékos ábrázolást választottunk (az etalon a DDR5-4800 Gear 2 volt), másrészt a vízszintes tengely skálázását is úgy állítottuk be, hogy látványosabban mutassa különbségeket.

Első két mérésünk teljes egészében szintetikus – az AIDA64 beépített memóriatesztjét használtuk a RAM adatátviteli sebességének és késleltetésének meghatározására.

Túl nagy meglepetések nincsenek, a várakozásoknak megfelelően a RAM órajelének növekedése az adatátviteli sebesség növekedésével jár együtt. Ennél jóval érdekesebb viszont az, hogy mi látszik ebből normál felhasználás során!

A fenti ábrákat végignézve látható, hogy a RAM elméleti sávszélességének nem sok hatása van a végeredményre – legalábbis a tesztelt, a DDR4-2400-tól DDR5-5600-ig terjedő spektrumban. Ez nem jelenti azt, hogy a programok teljesen immunisak lennének: a 7-Zip például viszonylag látványosan gyorsul, ahogy emelkedik a memória sebessége (megjegyeznénk, hogy elsősorban a tömörítés az, amire ez hatással van, a kitömörítésnél kisebb az eltérés), illetve a Handbrake Full HD standard minőségű videóval dolgozó tesztjénél is érzékelhető a teljesítménykülönbség. A többi esetben viszont gyakorlatilag mindegy, hogy milyen memória volt az Core i7-12700K-val párosítva.

Alkalmazások II.

A renderelést végző szoftverek nagy része szintén jobbára immunis a RAM típusára és sebességére – kivéve a leglassabb, DDR4-2400 beállítást, melynél látványosabb a visszaesés.

Az általános rendszerteljesítményt vizsgáló PCMark 10 eredményeket ezúttal három részre bontottuk: az alapvető feladatokat (bootolás, programok betöltése, fájlműveletek stb.) tartalmazó Essentials, az elsősorban irodai szoftverek használatát szimuláló Productivity és a multimédiás programokat bevető Digital Content Creation (DCC) számokra. De hiába: jelentős DDR5-hozta előnyre itt sem bukkantunk.

Végül utolsó mérésünkhöz egy új programot is bevetettünk, a PCMarkot és 3DMarkot készítő UL Procyon nevű szoftverét. Ez különböző "profi" szoftvereket futtat, és méri ezek sebességét. Fotószerkesztés névre hallgató tesztjéhez például a Lightroom és a Photoshop 2021-es verzióját, a Videószerkesztés teszthez pedig a Premiere Pro 2021-es változatát használja. Hasonló méréseket egyébként a PCMark 10 is végez, de ott az ingyenes szoftvermodulokra került a hangsúly: a Digital Content Creation a GIMP bizonyos elemeit, a Productivity az OpenOffice részeit hasznosítja.

Mint látható, a modern, professzionális szoftverek használata során nyerhetünk némi előnyt a DDR5 használatából. A különbség a videószerkesztés során látványosabb – ez némileg egybecseng a Handbrake és a HWBot alatt látottakkal.

Játékok

Látszik, hogy a programok nagy részében a DDR4-DDR5 váltás nem hoz jelentős gyorsulást – a Forza Horizon 4, illetve a SOTR tartják a „rekordot” ezen a téren, de még itt is csa 10 százalék alatti eltérésekről beszélhetünk.

Értékelés

Talán már mindenki kitalálta, hogy mit fogunk mondani: az Alder Lake köszöni, de jól elvan a DDR4 memóriával is, nem feltétlenül muszáj az új processzorhoz rögtön új RAM modulokat is beszerezni. Méréseink alapján a papíron jóval többet tudó új szabvány egyelőre nem hoz radikális gyorsulást, sőt, néhány jól körülhatárolható felhasználási területet, szoftvert leszámítva igazából szinte alig számít, hogy mivel párosítjuk az új CPU generációt.

[+]

Ennek köszönhetően pedig nyugodtan kijelenthetjük: az, hogy egy aktuális gépfejlesztésnél a RAM-ot is cseréljük-e, elsősorban attól függ majd, hogy mennyire akarjuk teljessé tenni a platformcserét. Ha nem szeretnénk most rögtön mélyen a zsebünkbe nyúlni, akkor nyugodtan maradhatunk a DDR4-nél: a processzor tudását ezzel is ki fogjuk tudni használni, ráadásul a DDR4/DDR5 árkülönbség jelenleg akkora, hogy a megspórolt pénzzel még gyorsíthatunk is a régi memóriát használó konfiguráción (például plusz RAM, nagyobb SSD stb. vásárlásával). Természetesen akkor sincs gond, ha úgy döntünk, inkább egy jövőállóbb gépet építenénk, és már most felszállunk a DDR5-ös vonatra, ám ekkor fel kell készülni a mostanában már szinte megszokottá vált termékhiányból, valamint a szabvány újdonságából adódó igen magas árakra.

[+]

Abban, hogy a két választás ennyire egyenrangú, nagy szerepe van az MSI-nek (és a többi alaplapgyártónak) is, akik nem csak a legolcsóbb termékkategóriában kínálnak DDR4-et használó LGA1700 foglalatos alaplapokat. A tesztben szereplő MAG Z690 Tomahawk Wi-Fi DDR4 például tudásában gyakorlatilag semmiben sem marad el DDR5-öt használó társától, tehát csak azért nem szükséges DDR5-re váltani, hogy egy felső kategóriásnak tekinthető alaplapot kapjunk. Ráadásul az is elképzelhető, hogy az Intel az Alder Lake után is kitart még a DDR4 támogatása mellett, ami, ha tényleg így lesz, még inkább egy nem kötelező luxussá teszi jelen pillanatban a DDR5-öt.

[+]

Ami a tesztre érkezett DDR5 modulokat illeti, igazából mindkettőnek megvan a helye a piacon: a Kingston Fury előnye, hogy elérhető, és így egy viszonylag egyszerű és olcsó belépőt kínál a DDR5 világába. A Corsair Dominator Platinum RGB pedig a másik véglet: jóval drágább, de ott az RGB, és a tuningolhatóság is.

Kingston Fury Beast DDR5-4800	Corsair Dominator Platinum RGB DDR5-5200	MSI MAG Z690 Tomahawk Wi-Fi DDR4 alaplap

Wombath

Az Intel Core i7-12700K processzort, az MSI MAG Z690 Tomahawk Wi-Fi és W-Fi DDR4 alaplapot az MSI, a Corsair DDR5-5200 memóriát a Corsair, Kingston DDR4 és DDR5 memóriákat a Kingston bocsátotta rendelkezésünkre.