A Valve tegnap leplezte le a Steam Machine nevű konzolját, így a vállalat végre eldöntötte, hogy nem kér a partnerekből, inkább saját erőből hódítják meg a nappalikat. A rendszer specifikációiról a linkelt hírben részletesen írtunk, de maradt pár nyitott kérdés, konkrétan az, hogy milyen AMD dizájnokat rejtenek azok az egyedi megrendelésre készült komponensek, aminek utána is jártunk.
Hirdetés
Valójában a Valve nem kért magának teljesen egyedi lapkákat, inkább meglévő dizájnok módosítását igényelték. A processzor oldalán a Hawk Point kódnevű SoC-t használják, ennek is a kisebb, hatmagos verzióját, és a benne lévő IGP-t teljesen letiltották. Az egyedi konfigurálás itt abban nyilvánul meg, hogy a rendszer erősen 30 wattos fogyasztási keretre van optimalizálva, így az órajelskálázás ehhez idomul, ami azt jelenti, hogy kifejezetten sokáig képesek az egyes magok a meghatározott maximális órajelszintet tartani. Ráadásul amíg az AMD gyári dizájnjai ebből a szempontból hőmérsékletfüggők, ami megfelel a tipikus PC-s igényeknek, addig a Valve számára szállított megoldás elsődlegesen a teljesítményfelvétel alapján dönt a beállított órajelszintről. Vagyis ha a gépet valamilyen okból a nappali legmelegebb sarkába rakjuk, annak nincs nagy hatása a kinyert teljesítményre. A processzorhoz 5,6 GHz-es effektív órajelen üzemelő, DDR5-ös memória kapcsolódik, kétcsatornás kiépítésben.
A dedikált grafikus vezérlő már egy Navi 33 kódnevű lapkát használ, ami x8-os PCI Express 4.0-s interfészen keresztül kommunikál a CPU-val. Erre is kért módosítást a Valve, mivel a gyárilag beépített 32 CU-ból négyet letiltottak, így maradt benne 28 darab Compute Unit. Az órajelskálázás a CPU-hoz hasonló változáson ment keresztül, így elsődlegesen a teljesítményfelvétel határozza meg a beállított órajelet, a fogyasztási keret pedig 110 watt.
Érdekesség, hogy a teljes rendszernek kis időre meg van engedve, hogy a CPU-ja vagy a GPU-ja is túllépje a rendre 30 és 110 wattot, de összesítve már a 140 wattos keret az abszolút plafon. Ezzel a konstrukcióval a fejlesztők szabadabban juthatnak hozzá a rendelkezésre álló teljesítményhez, miközben a tervezett hűtőrendszer mindenképpen el tudja majd vezetni a termelt hőt.
Az egyedi paraméterezés elvileg azért volt kritikus szempont, mert a Valve arra számít, hogy Steam Deckhez hasonlóan a Steam Machine is célzott optimalizálásokat kap majd a fejlesztőktől, így azt akarták biztosítani, hogy bárhol is legyen a gép a világon, bármilyen meleg is a környezet körülötte, a teljesítményét ez csak elhanyagolható mértékben befolyásolja. Ennek köszönhetően, amit mérnek rajta a játékfejlesztők a saját stúdióikban, azt a tempót minden ügyfél el tudja majd érni otthon. Ez azért lényeges, mert ha veszünk egy PC-t, amit a tömegpiacon elérhető hardverekből rakunk össze, akkor 10% teljesítménykülönbség is lehet két, amúgy teljesen ugyanolyan konfiguráció között, csak amiatt, hogy az egyik a finnországi télies éghajlaton, a másik pedig az indiai nyári melegben üzemel.
Ez egyébként főleg jellemző az AMD hardverekre, amelyek nagyon hatékonyan helyezik a határra a teljesítményüket a hőmérséklet függvényében, és ez kifejezetten hasznos, mert az efféle módszerrel minden környezetben maximalizálható a tempó. Viszont, ha az a cél, hogy az ügyfél által vásárolt rendszer stabilan 1-3% közötti teljesítménykülönbséggel működjön a világ minden táján, a legmelegebb nappalikban is, akkor inkább a Valve által eszközölt paraméterezés a nyerő.
A fentieken túl a Steam Machine nem használ dedikált vezérlőhidat, ami igazából nem is lényeges, mert a szükséges IO lehetőségeket biztosítják a rendszerchipbe integrált képességek, ebből a szempontból a Valve inkább a helymegtakarításra ment.
