Tesztkonfig, fogyasztás, tuning, specifikációk

HD 7970, GTX 680, GTX 670, GTX 570, HD 7870 [+]

A GTX 680 mellett az előző generáció felsőkategóriájában található GeForce kártyákat is beválogattuk az összevetésbe, hogy tisztább képet kaphassunk a GTX 670 aktuális pozíciójáról. A konkurencia oldaláról a 7900-as és 7800-as széria tagjai kerültek be a meccsbe.

Csúcskategóriás kártyákról lévén szó úgy döntöttünk, hogy Intel Core i7-2600K processzorunk órajelét egy egészséges tuning keretén belül 4,2 GHz-re emeljük, ami mellé 16 GB memóriánk üzemi órajelét 1866 MHz-re állítottuk be. A GTX 670-hez és 680-hoz az NVIDA-tól kapott 301.33 verziójú drivert, míg a többi GeForce kártyához a 296.10 jelölésű csomagot telepítettük fel. A Radeon kártyák esetében a Catalyst 12.4 került feltelepítésre a 12.4 CAP 1 alkalmazásprofillal kiegészítve. A játékokat a tesztben szereplő kártyákban lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1200-as és 2560x1600-as felbontásban, maximális vagy ahhoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük. A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor 16x-osra kapcsoltuk, az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk, a „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Játékok

• Batman: Arkham City
• Battlefield 3
• Crysis Warhead
• Deus Ex: Human Revolution
• DiRT 3
• F1 2011
• Metro 2033
• Total War: Shogun 2
• Aliens vs. Predator

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis Warheadnél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Total War: Shogun 2, Metro 2033, Batman: Arkham City, DiRT 3 és F1 2011 esetében is. A Battlefield 3-nál a Going Hunting című küldetés első perceit mértük le FRAPS-szel, míg a Deus Ex esetében a játék elején található demót vizsgáltuk hasonló módon. Az Aliens vs. Predatornál szintén FRAPS-et használtunk. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro 2033 benchmarkja alatt mértük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, melyet a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Üresjáratban fogyasztás terén a GTX 670 a 680 szintjét hozza, ami megfelel a 28 nanométeres GPU-knál látottnak. Terhelésnél, ahogy várható volt, már kevesebbet kért magának az újdonság, így 22 wattal takarékosabb volt a GTX 680-nál, amivel még a HD 7950 alá is beesett. A közvetlen előd GTX 570-hez képest majd 40 wattal volt alacsonyabb a mért érték, ami már szép differencia.

Az AMD GCN mikroarchitektúrás kártyák egyik újítása volt a ZeroCore Power nevű szolgáltatás, amely hosszú üresjárat esetén képes az adott kártya fogyasztását minimális szintre csökkenteni. Mindez akkor következik be, ha a számítógépen az operációs rendszer készenlétbe (stand-by) helyezi a megjelenítőt. Ebben az esetben a kártyán található ventilátor (vagy ventilátorok) leáll(nak), és a termék fogyasztása 2-3 watt körüli értékre csökken. A GTX 680 esetében nem találtunk ilyen funkciót; a 670 érkezésével a biztonság kedvéért újra ránéztünk erre, de azt tapasztaltuk, hogy az NVIDIA továbbra sem szolgál hasonló megoldással.

Szokás szerint megvizsgáltuk a GPU hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is.

GTX 670

A mérést egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció egy asztalon volt összeállítva. Tesztünk során azt tapasztaltuk, hogy az amúgy csendesnek nevezhető GTX 680-nál üresjáratban, valamint terhelve is hangosabb volt a hűtés. Szerintünk ez a ventilátor eltérő csapágyazása miatt lehetett, mivel a GTX 670 esetében jóval morgósabb hang jött a légkavaró felől, mely a fordulatszám növekedésével csak tovább erősödött. Erről egy hangfelvételt is készítettünk, melynek rögzítés során a diktafon nagyjából 15 centiméterre volt a ventilátortól. A felvétel első 10 másodpercében az üresjárati, míg második 10 másodpercében a terhelés alatti zaj hallható: GTX 670, GTX 680.

Tuninggal

Végül természetesen a kártya túlhajtási lehetőségeire is vetettünk egy pillantást. Ahogy korábbi cikkünkben már említettük, a Keplerrel némiképp változott a tuning, hisz az NVIDIA turbója, a GPU Boost megjelent a színen. Azt már tudjuk, hogy a Boostot nem lehet kikapcsolni, így az túlhajtás során is jelen van. A GTX 670 esetében az általa alaphelyzetben elérhető ráadás órajel +65 MHz-et jelent, amivel 980 MHz-ig ugorhat fel a GPU. Tuningnál a gyárilag megszabott órajelskálát (ezzel együtt a Boost órajelet is) feljebb toljuk egy általunk beállított értékkel, amivel a GPU Boost órajele is kitolódik. Az órajelek emeléséhez az EVGA PrecisionX szoftvert ajánlja az NVIDIA, melyben először most is a fogyasztási limitet kell kitolnunk; ezt a GTX 670 esetében a maximális 122%-ra emeltük meg. Ezt követően a GPU-t vettük célba, melyre végül +200 MHz-et sikerült stabilan rápakolnunk. A memóriákra szintén 200 MHz fért rá úgy, hogy még nem láttunk különféle anomáliákat a tesztek alatt. Mindez 22%-os emelést jelentett GPU esetében, míg 13,3%-os pluszt eredményezett a memóriák oldalán. A grafikus processzort tekintve ez egy szép eredmény, míg a memóriák területén egy átlagos mértékű emelésről beszélhetünk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!