Az autófókusz működése II.
Többször szót ejtettünk az ún. keresztérzékelős AF pontokról. Alaphelyzetben egy AF pont csak függőlegesen vagy vízszintesen érzékeny. Ez gondot okozhat egyes esetekben (az AF csak „vadászik”, akkor is, ha kontrasztos, nem ismétlődő téma van előtte), ezért a gyártók bizonyos AF pontokat felruháztak mindkét irányú pixelsorral, így egyszerre érzékeny az adott pont a függőleges és vízszintes felületekre.
Általában a középső AF pont rendelkezik ezzel a tulajdonsággal (persze nem kizárólag, pl. a Nikon D300/D700/D3/D3x-ben alkalmazott CAM3500 modul középső 3 sora keresztérzékelős, összesen 15 AF pont az 51-ből, illetve a Canon 40/50D mind a 9 AF pontja ilyen, de olcsóbb – illetve régebbi – gépeknél, mint pl. a Nikon D60/D80, Canon 20D/350/400/450D csak a középső AF pont keresztérzékelős). Az alábbi ábra a Canon 40D AF rendszerét mutatja be, illetve azt, hogy hogyan jelenik meg a keresőben:
(forrás: www.canon.com)
Megígértük, hogy ejtünk szót a kontrasztérzékelésen alapuló AF-ről is. Ez a fókuszálási mód általános a kompakt gépek körében. Ebben az AF módban nincs szükség kiegészítő hardverre, így legtöbb esetben közvetlenül a fő képérzékelőn történik az élességállítás. Mint a neve is jelzi, az AF algoritmus a képen kontrasztkülönbséget fog keresni a kijelölt AF mező alatt, mégpedig úgy, hogy folyamatosan állítja közben az objektív fókuszmotorját. Az AF folyamatnak akkor van vége, ha a legnagyobb kontrasztkülönbséget sikerült megtalálni: ez esetben éles a kép.
Hirdetés
Előnyei a módszernek:
- A lehető legpontosabb eredményt adja,
- az AF pont elvileg bárhova állítható a képmezőn (csak a programozáson múlik),
- az algoritmus tanítható bizonyos minták keresésére: az arcfelismerés is ezen alapszik.
Hátrányai:
- Lassú a fázisérzékeléses AF-hez képest,
- a keresőkép az AF idejére "megfagyhat”,
- a szenzor folyamatosan működik, ez rossz hatással van a képzajra.
Az autófókuszok működését három fő tényező limitálhatja:
- A rendelkezésre álló fény,
- a tárgy kontrasztja,
- fényképezőgép és/vagy a tárgy mozgása.
Ahogy az életben lenni szokott, ezek a limitáló tényezők sok esetben egyszerre jelentkeznek. Ha kevés a fény, nagy valószínűséggel a fényképezendő tárgy sem lesz az AF rendszer számára elég kontrasztos. Érdemes mindig úgy megválasztani az alkalmazandó fókuszpontot, hogy a lehető legkontrasztosabb témát mutassuk meg neki, ekkor van legnagyobb esélyünk a pontos fókusz elérésére.
Kevés fénynél általában lehetőségünk van AF segédfényt használni. Ez megvalósítástól függően másfél-tíz méterig hatásos. A működésének a lényege, hogy kellően kontrasztos mintát vetít a célpontra, amire így az AF rendszer már képes ráállni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
