Grafikus kártyák I.
Múlt heti elemzésünkben bemutattuk, mennyire változatos volt a processzorpiac alakulása az elmúlt évben, de a grafikus kártyáké még ezt is felülmúlta. Elsősorban azért, mert az AMD birtokába került ATI az év második felében végre nem csak az NVIDIA mögött haladt, hanem a kaliforniai zöldek egyhelyben toporgása miatt átvette a kezdeményezést. De ne szaladjunk ennyire előre! Az év azzal kezdődött, amivel a 2007-es véget ért: mindenki GeForce 8800 GT-t szeretett volna venni, de nagyon keveseknek jutott az akkor még 60 000 forint fölött kínált, de mégis alkalmi vételek számító kártyából. Elvileg középkategóriásnak aposztrofálták, de a korábbi felsőkategóriás GeForce 8800 GTS-t és GTX-et is megközelítette teljesítményben, ára pedig lényegesen alacsonyabb volt. Bosszankodtak is emiatt a régebbi kártyák tulajdonosai, hiszen drágaságukat lényegesen kevesebb pénzért tudták csak értékesíteni használtan.
A GeForce 8800 GT-ből időközben 9800 GT lett és már nem olyan attraktív
Ekkoriban tényleg az 512 MB-os 8800 GT tűnt a legjobb választásnak, hiszen a Radeon HD 3870 alaposan lemaradt hozzá képest. A kevésbé drágább kártyák közül inkább a HD 3850-et vitték, az okosabbak csak 256 MB memóriával, hiszen a RAM duplázásától az ára nagyobbat emelkedett, mint a teljesítménye. Elégedetten dörzsölhették tenyerüket a vásárlást fontolgatók, hiszen minden adott volt a kiadós árversenyhez. Az NVIDIA akkori mérce szerint még bődületesen olcsón adott bődületesen nagy teljesítményt, az ATI-nak viszont alacsonyabb árral kellett kompenzálnia a kisebb teljesítményt.
Mindeközben még a HD 3850 is elég combos vasnak számított. Nagyon jól tudták ezt az NVIDIA-nál is, és márciusban újabbat csavartak a piaci helyzeten. Megérkezett a GeForce 9600 GT, mely árban a HD 3850 alatt maradt, teljesítményben viszont a HD 3870 szintjét hozta.
Úgy tűnt, folytatódik a GeForce 7 sorozat óta tartó NVIDIA-dominancia, aztán eljött a június, az új felsőkategóriás modellek, a GeForce GTX200-ak és Radeon HD4800-ak bemutatkozásának ideje. Az új erőgépek egy kategóriával lejjebb tolták az addigi nagymenőket, így lett a GeForce 8800 GT 512 MB-ból tényleg felső-középkategóriás vas, annak megfelelő, 30 000 forint körüli árral. Emlékezzünk csak vissza, fél évvel korábban még kétszer annyiba került. Szépen esett a 3800-as Radeonok és a 9600 GT ára is, így szeptemberre félelmetesen olcsón lehetett egészen kellemes 3D teljesítményhez jutni, miközben a játékok igényei nem nőttek akkorát.
Az év végét sajnos ezen a piacon is a dollár, majd a forint gyengülése hangolta a szokásosnál komorabbra. Megjelent még két új érdekesség. A GeForce 9800 GT nem volt más, mint a 8800 GT 512 MB megújított névvel. Mostanában már arról szólnak a hírek, hogy a kisebb 9000-es modellek nevét az új GTX-ekéhez igazították, így arra lehet számítani, hogy a 8800 GT-t talán újra átkeresztelik.
Sokkal érdekesebb újdonság volt a Radeon HD 4670, mely teljesítményben a HD 3850 és HD 3870 környékén mozog, de lényegesen egyszerűbb felépítésű – tehát olcsóbb – nyomtatott áramköri lapot kapott, és a rajta dolgozó RV730 GPU is olcsóbban gyártható, mint a szintén 320 számolóegységes RV670.
Hirdetés
Grafikus kártyák II.
Azzal, hogy a Radeon HD 3800 sorozatnál az ATI-nál úgy döntöttek, nem terveznek egyetlen óriási, úgynevezett monolitikus chipet, bizonyos szintig feladták abszolút csúcskategóriás törekvéseiket. Az egy nagyot kiváltó, két kisebb GPU-val szerelt izompacsirták általában néhány hónapot késnek a szóló GPU-s modellekhez képest, teljesítményüket pedig erősen befolyásolja a vezérlőszoftver.
Így hát az évet egyedüli felsőkategóriásként a GeForce 8800 GTS 512 MB kezdte, de konkurens Radeon nélkül sem volt valami egyszerű a dolga. Ára jóval magasabb volt, teljesítménye viszont nem sokkal szárnyalta túl a 8800 GT-t. Áprilisban két újabb taggal bővült a csúcs GeForce-ok gárdája. A két GPU-s 9800 GX2 minden tekintetben óriási volt: teljesítményben, árban, fogyasztásban, méretben és súlyban is, ennek értelmében inkább erőfitogtatásnak, mintsem tömegterméknek szánták. A 9800 GTX még viccesebb lett, ugyanis nem más, mint a 8800 GTS 512 MB emelt órajelekkel és Hybrid Power támogatással (a megfelelő GeForce chipkészletes alaplap lekapcsolja, ha nincs rá szükség). Ennek megfelelően volt olyan játék, amelyikben lassabb volt a második évét taposó GeForce 8800 GTX-nél.
Szintén áprilisban érkezett a hazai piacra a két RV670-es GPU-val szerelt Radeon HD 3870 X2, mely teljesítményben és árban is a hatalmas GeForce 9800 GX2 alatt maradt, bár 90 000 forintot nem igazán volt érdemes fizetni érte, hiszen ekkortájt a két Radeon HD 3870-es CrossFire rendszer, de a két GeForce 8800 GT-s SLI is olcsóbb volt. Igaz, azokhoz mindenképpen dupla VGA-s alaplap kellett, míg az X2 beérte egyetlen hosszú PCI Express aljzattal.
A nagy csillagszórás a felsőkategóriában is nyáron kezdődött. Szinte egyszerre mutatkozott be a GeForce GTX200 és a Radeon HD 4800 család, melyek csatáját vásárlói szemmel nézve a Radeon, egészen pontosan a HD 4850 nyerte. Bár a GeForce-ok erősebbek voltak, extra teljesítményük azonban csak brutálisan nagy felbontáson érvényesült, ráadásul áruk is meglehetősen magas volt. A maga 40 000 forint alatti vételárával a HD 4850 földbe döngölte a valamivel drágább 9800 GTX-et, majd picit gyorsabb kiadását, a GTX+-t, a GTX 260 pedig nem érte meg a 20 000 forint fölötti többletet.
Augusztusra olyan helyzet alakult ki, hogy az év elején 63 000 forintos GeForce 8800 GT ára a felére csökkent, eredeti vételáráért pedig megvehettük a kétszer olyan gyors GeForce GTX 260-at. Lám-lám, mire képes a jó konkurencia! Egy évvel korábban, a vergődő Radeon HD 2900 mellett a GeForce 8800-ak az egész év folyamán semmit sem gyorsultak, áruk pedig alig csökkent. Középkategóriában akkor a harmatos GeForce 8600 és HD 2600 mosolygott nagyjából a GeForce 8800 GT idei árában. Összefoglalva tehát az elmúlt év végre nem a grafikus kártyák gyártóinak, hanem a vásárlóinak kedvezett. Bárcsak az idei is hasonló lenne!
Táp, monitor, egyebek
Előtérben a formaterv és a méret! Akár ez is lehetne a 2008-as év szlogenje a TFT monitorok piacán. Idén a nagyobb gyártók arra koncentráltak, hogy tovább növeljék kijelzőik képátlóját, és eközben egyre elegánsabb dobozba tegyék őket. Eleinte kiemelt figyelmet élvezett, majd fokozatosan alapfunkcióvá degradálódott a dinamikus kontrasztmódosítás, amit mi tesztelői szemmel nem tartunk túl sokra. Elsősorban monitoron mozizók örülhetnek az egyre gyakrabban feltűnő HDMI csatlakozónak, mely a digitális kép mellett hangot is továbbít. Egyetlen hátránya, hogy jogdíjhoz kötött az alkalmazása, így drágítja a monitort.
Általános trendnek mondható még a szélesvásznú panelek uralkodása. Az olcsó 19-20 hüvelykesek fölött már alig találni hagyományos 4:3 (esetleg 5:4) oldalarányú modelleket. A széles 16:10-es képarány mellett felbukkant a még szélesebb 16:9-es is, ami jobban igazodik a HD videók 720p és 1080i(p) felbontásához. A még szélesebb mozifilmeknél így keskenyebb fekete sávokat és valamivel nagyobb képfelületet kapunk.
22"-os Samsungok: 2233 - 2243 - 2253 - 2263 - T220
Idei grafikonunkon is a Samsung modelljeinek árát tüntettük fel. A külső fokozatos frissítése miatt nem egyetlen terméket, inkább képméretet és felszereltségi szintet jelentenek a vonalak. Érdemes elővenni a 2007-es ábrát, melyen egészen jól nyomon követhető a kisebb monitorok árának korábbi alakulása.
Mint látható, idén már nem csökkentek olyan nagy ütemben az árak, és minden méretosztályban a nyár folyamán volt jelentősebb áresés. Ráadásul sehol sem látszik az évvégi emelkedő tendencia, amit más komponenseknél figyeltünk meg. Általában véve nagyszerű a 30% körüli éves csökkenés, viszont annak nem örülünk, hogy a nagyobb 24, 26 hüvelykes kijelzők ára arányaiban nem közeledett a kisebbekéhez. Ma ugyanúgy másfélszeres árat kell kifizetnünk, mint egy éve, ha 22” helyett két hüvelykkel nagyobb képátlót szeretnénk.
Általánosan jellemző a számítógépes komponensekre, hogy a technológia és a gyártás fejlődésével ilyen-olyan mértékben csökken az áruk. Milyen szabály lenne ez, ha nem találnánk néhány kivételt is? Ilyen például a tápok világa, ahol a látványosan hirdetett újítások mögött gyakran minimális fejlesztés áll. Az aktív PFC áramkör pár évvel ezelőtti megjelenése óta csak a 12 voltos rész szétválasztásával, majd újraegyesítésével játszottak a márkák, ami nem igényelt komolyabb módosítást az addigi felépítésen. Kaptunk moduláris kábelezést, amihez elég volt egy csatlakozópanelt beiktatni. A legnagyobb újítás, hogy a kimeneti oldal pár nagyteljesítményű diódáját több kisebb teljesítményűre cserélték, melyek kevesebb hőt termelnek, már lassan három éves.
Tavaly még a maximális teljesítmény sem nőtt, szóval a gazdasági válság hatásától eltekintve meglehetősen egyhangúan vízszintes vonalak láthatóak a fenti grafikonon, melyen egy alap 300 wattos, egy, az esetek 80%-ában elég erős, jó minőségű 400 wattos, egy halk moduláris 500-as és egy fölöslegesen erős kilowattos táp árának alakulása látható. Ugyanez volt jellemző a többi modellre is, akárcsak a számítógépházakra és a hűtőkre, melyek szintén jól tartják az árukat, és nem avulnak el olyan gyorsan, mint a processzorok vagy a grafikus kártyák.
Összefoglalva
Ismerve most már két év lényegesebb hardverárainak alakulását, talán tudunk valamiféle ajánlást adni azzal kapcsolatban, hogy mikor érdemes hardvert vásárolni. Nyilvánvaló, hogy az előző oldalon tárgyalt, árukat jól tartó kivételek mellett minden számítógépes komponens ára fokozatosan csökken. Aki viszont a végletekig kivár, annak soha nem lesz új hardvere. Érdemes egy olyan pontot megtalálni – már ha van ilyen –, amikor a párhónapos birtoklás öröme, előnye már nem éri meg azt az összeget, amit a várakozással megspórolnánk. Amit még ki kell emelni bárminemű következtetés levonása előtt, az a múlt év végén kialakult áremelkedés. Ez korábban nem volt jellemző, bízunk benne, hogy egyedi eset, bár elemzők és a hírek szerint a gazdasági gyengülés továbbra is hatással lesz a hardverpiacra.
Tehát! Alsókategóriás termékeknél, legyen az processzor, merevlemez, memória vagy monitor folyamatos a csökkenés. Ezeket lényegében bármikor megvehetjük. Az elkerülhetetlen elavuláson kívül nem számíthatunk más veszteségre. Feljebb úgy tűnik, hogy nyár végén érdemes elkölteni a pénzünket, esetleg később, de semmiképpen sem tavasszal. Olyankor a friss vagy az előző év végén megjelent újdonságok még nagyon drágák, a kifutó termékek, melyek átadják nekik a helyüket, pedig még nem érték el áruk legalját.
Ugyan 2007-ben elég nyugalmas volt, tavaly a leggyorsabban a grafikus kártyák ára és teljesítménye változott. Itt aztán végképp nincs értelme megvenni egy drága csúcsmodellt arra hivatkozva, hogy így időtálló lesz. Hova jutott például a januárban majd 80 000 forintos GeForce 8800 GTS 512 MB? Mára utódját a feleannyiba kerülő Radeon HD 4830 is lekörözi, a használt GTS-ért pedig januári árának harmadát kapjuk.
A vásárlás pontos idejének megválasztása mellett – sőt inkább előtt – komoly pénzeket takaríthatunk meg azzal, ha nem veszünk feleslegesen drága, nagyteljesítményű processzort, alaplapot, memóriát, grafikus kártyát vagy akár tápot. Mindig tartsuk szem előtt azt, hogy mire szeretnénk használni a számítógépet, és mit tudnak meglévő komponenseink.
Végezetül szeretnénk még kiemelni pár hardvert, eseményt, trendet, melyek nekünk a legjobban tetszettek a 2008-as évben. Minden bizonnyal a legnagyobb dolog 2008-ban az volt, hogy az Intel elő merte húzni az addigi elveinek szembemenő gyenge, kis fogyasztású, olcsó Atomot. Alaplapok területén annak örülünk, hogy idén végre születtek olyan chipkészletek, melyekre külső VGA nélkül lehet nagyszerű, HD videókat is lejátszó, de emellett kisfogyasztású, csendes és nem túl drága multimédiás gépeket építeni. Memóriafronton az tetszik, hogy a veszettül olcsó DDR2 még tartja magát.
Az Atom után a második legnagyobb dobásnak a Radeonok újra versenybe, sőt bizonyos területeken előnybe kerülését érezzük. Merevlemezeknél a kicsi notebookosok fejlődésének tapsoltunk, örülünk az 500 GB-osok halkságát és 750 GB-osok sebességét ötvöző 640 GB-os 3,5 hüvelykeseknek, de szomorúan látjuk, hogy az SSD-k még mindig nem terjedtek el, nem fejlődtek fel a HDD-k szintjére. Ugyancsak sajnáljuk, hogy a TFT-k piacán egyre jobban dominál a TN+Film panel, és a nagyobb modellek ára már nem csökken olyan gyorsan, mint pár éve. Tápok területén az tetszett, hogy teljesítményben nem nőttek tovább, és egyre több a jó, halk és nem túlzottan erős 400-500 wattos termék.
rudi
