NVIDIA G94: a legújabb 600-as

Az elmúlt hónapokban némileg átértékelődött a középkategória fogalma. Az NVIDIA felső-középkategóriásként (vagy inkább a felsőkategóriába való belépőként) harangozta be a GeForce 8800 GT-t, majd később az AMD ugyanezt tette a Radeon HD 3870-nel, és közép-középre pozicionálta a Radeon HD 3850-et. Ez ugyancsak meglepett minket, hiszen mindkét gyártó az előző generációs high-end chipek kicsit vagy jobban megkurtított tagjait prezentálta ebben a szegmensben. Az új Radeonok alapjául szolgáló RV670 egy felezett memóriabuszú R600-as, míg a 8800 GT-ben szolgáló G92-ben csak egyetlen stream processzoros tömbbel (16 SP-vel) van kevesebb, mint a csúcs GTX-ben vagy éppen az új, 512 MB-os GTS-ben. Ettől persze felcsillant a vásárlók szeme, mert most végre hosszú idő után olyan tényleg igazán gyors és használható középkategóriás videokártyákat lehet kapni, ami nem mondható el az előző generációról, gondoljunk csak a GeForce 8600 GT/GTS-re vagy a Radeon HD 2600 Pro/XT-re. Ezeket a chipeket már megjelenésükkor is csak lassú, belépő szintűként lett volna szabad eladni, persze ebból a két cégnek nem származott volna semmi előnye. Azóta viszont tényleg megérett az idő a váltásra.

A Zotac GeForce 9600 GT-je [+]

Ha a vásárlók zömét jelentő célcsoportra koncentrálunk, akkor az első lépést most az AMD tette meg. A Radeon HD 3850 alapjában véve a megboldogult R600-ra épül, de annál átgondoltabb, korszerűbb felépítéssel rendelkezik. Az AMD rájött, hogy feleslegesen bonyolította a nyomtatott áramköri lapot az 512 bites memóriavezérlővel, ezért ezt elfelezte; a memória-sávszélesség így is elegendő, ha a chip órajelét kicsit visszaveszik. Végülis ha a régi számozást vesszük alapul, akkor a HD 3850 lehetne a Radeon HD 2800 Pro/XT (a 2900 Pro jelölés már foglalt). Az AMD ezúttal nem csak a bejelentés idejét, de a gyártástechnológiát tekintve is előnyben van riválisával szemben. A Radeon HD 3850-en található chipet, az RV670-et 55 nm-es csíkszélességgel gyártják, ennek következtében a mag mérete teljesítményéhez viszonyítva igen kicsinek mondható a GPU-k világában, mindössze 210 mm² (alig kisebb, mint a 45 nm-en gyártott Intel Wolfdale-ből két darab). Minél kisebb egy chip, annál alacsonyabbak a gyártási költségek, hiszen alacsonyabb az anyagár és magasabb a kihozatali arány. Az AMD-nek ez az előnye, mint látni fogjuk, kulcsfontosságú momentummá válik.

Az NVIDIA a HD 3850 ellenében ezidáig nem tudott felmutatni semmilyen alternatívát, hiszen a 8600 GTS teljesítménye jóval alacsonyabb, a 8800 GT viszont gyorsabb és persze drágább. Az NVIDIA helyzetét komplikálja, hogy a 8800 GT-n található G92-es chip gyártási költsége túl magas ahhoz, hogy annak egy kisebb órajelű változatával próbálkozzon betörni ebbe a szegmensbe, ezért elérkezett az idő a legújabb középkategóriás kártya eljöveteléhez, megszületett a GeForce 9600 GT. Az NVIDIA, mint eddig, most is a típusszám 600-as végződésével jelzi, hogy ebbe a szegmensbe szánja VGA-ját, nem zavartatva attól, hogy a 9600-as számot az ATI már használta – de talán nincsenek is már olyan sokan, akik felemlegetnék az évekkel korábbi Radeon 9600 Pro/XT-t. A GeForce 9600 GT alapja a G94-es chip, mely a G92-höz hasonlóan 65 nm-es csíkszélességen készül a TSMC egyik gyárában (Fab12 vagy Fab14), könnyen elképzelhető, hogy alig pár méterre az RV670-től.

Az Asus GeForce 9600 GT-je [+]

Az NVIDIA dokumentációi szerint a TPC-k (Thread Processing Cluster) belső felépítése nem változott a G92-höz képest, tehát a G94 logikailag a G92-re épül, természetesen annak megcsonkított változatáról van szó: az új chipben összesen négy aktív stream processzoros tömb található (64 SP). A textúrázást végző logika a G92-höz hasonlóan 1:1 arányban tartalmaz címzőket és szűrőket, szám szerint mindkettőből 32 darabot. A 8800 GT ezen a területen jóval erősebb volt 56/56-os felépítésével. Érdekesség, hogy a ROP-blokkok száma nem csökkent, tehát a 8800 GT-hez hasonlóan négyet találunk a G94-ben, emellé párosul az NVIDIA állítása szerint egy jobbfajta tömörítési eljárás, amely a nagyobb felbontások használata során érezteti hatását. Azt gondolná az ember, hogy a DirectX 10 térnyerésével inkább máshova kellene helyezni a hangsúlyt, de ezek szerint az NVIDIA másképpen látja a helyzetet. A G80/G92-es chipeken egy-egy ROP-blokkhoz kapcsolódik egy-egy 64 bites memóriabusz, és ez igaz a G94-re is, ami azt jelenti, hogy ez az első középkategóriás NVIDIA videokártya, mely 256 bites memóriavezérlővel büszkélkedhet (hasonlóan a Radeon HD 3850-hez). A GeForce 9600 GT-hez mellékelt dokumentációk nagyon felületesen érintik magát a chipet, a benne rejlő architektúrát, és egy szót sem szólnak a szálak vezérléséről, a regiszterfájlok, illetve gyorsítótárak méretéről, vagy éppen az SFU-k sebességéről (4 órajel/utasítás), pedig szintetikus elemzéseink okot adnak a gyanakvásra, miszerint más is változott (erről később).

A videolejátszási képességek (PureVideo HD) tárháza is bővült, ezek a Forceware 174-es verziójától a G92-alapú kártyákon is működnek. Ez egyrészt támogatja az úgynevezett Dual Stream Decode Acceleration technológiát, ami lehetőséget ad két HD videó lejátszására szimultán, kép a képben módon. Fejlődött a videók dinamikus kontrasztjának beállítása is és egyes megjelenített színek, illetve tónusok (a fű zöldjének, az égbolt kékségének, az emberi bőrszínnek) valós időben feljavított megjelenítése (a szem állítólag ezekre a színekre a legérzékenyebb). Érdekesség még, hogy az új PureVideo HD már támogatja a filmlejátszást a Windows Vista Aero módjában is. Ugyanakkor a VC-1 és MPEG-2 videók hardveres gyorsítása továbbra sem 100%-osan támogatott, az NVIDIA GPU-i az entrópiakódolást a CPU-ra hagyják. A G94 natívan támogatja a HDMI és DisplayPort csatlakozókat, tehát csak a gyártókon múlik, hogy látunk-e majd ilyen kiadást a boltok polcain.

Olyan apróságokról már nem is kell szólnunk, mint az SLI támogatása, a PCIe 2.0 szabványú csatlakozó és a külső PCIe tápcsatlakozó használata. A 9600 GT elméletileg 95 wattot fogyaszt szemben a 8800 GT 110-es értékével, viszont ez az érték megegyezik a Radeon HD 3850 95 wattos fogyasztásával. A GeForce 9600 GT továbbra is csak DirectX 10-kompatibilis, tehát nem támogatja azokat a kiterjesztéseket, melyeket az RV670-alapú kártyák igen (D3D 10.1). Kérdéses, hogy az NVIDIA támogatása nélkül ezek mennyire fognak elterjedni, a játékgyártók valószínűleg nem önmaguk ellenségei. A legproblémásabb és leglátványosabb ebből a szempontból talán a standardizált AA-mintavételi pontok képességére vonatkozó előírás, ez a DX10-ben nincs meghatározva, erre manapság jó példa az a néhány UE3-ra íródott játék, amiben a két gyártó saját megoldását erőlteti rá a játékra, ezek – mondanunk sem kell – összehasonlíthatatlanok.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!