Hirdetés

GeForce 9600 GT teszt - frissítve

NVIDIA G94: a legújabb 600-as

Az elmúlt hónapokban némileg átértékelődött a középkategória fogalma. Az NVIDIA felső-középkategóriásként (vagy inkább a felsőkategóriába való belépőként) harangozta be a GeForce 8800 GT-t, majd később az AMD ugyanezt tette a Radeon HD 3870-nel, és közép-középre pozicionálta a Radeon HD 3850-et. Ez ugyancsak meglepett minket, hiszen mindkét gyártó az előző generációs high-end chipek kicsit vagy jobban megkurtított tagjait prezentálta ebben a szegmensben. Az új Radeonok alapjául szolgáló RV670 egy felezett memóriabuszú R600-as, míg a 8800 GT-ben szolgáló G92-ben csak egyetlen stream processzoros tömbbel (16 SP-vel) van kevesebb, mint a csúcs GTX-ben vagy éppen az új, 512 MB-os GTS-ben. Ettől persze felcsillant a vásárlók szeme, mert most végre hosszú idő után olyan tényleg igazán gyors és használható középkategóriás videokártyákat lehet kapni, ami nem mondható el az előző generációról, gondoljunk csak a GeForce 8600 GT/GTS-re vagy a Radeon HD 2600 Pro/XT-re. Ezeket a chipeket már megjelenésükkor is csak lassú, belépő szintűként lett volna szabad eladni, persze ebból a két cégnek nem származott volna semmi előnye. Azóta viszont tényleg megérett az idő a váltásra.


A Zotac GeForce 9600 GT-je [+]

Ha a vásárlók zömét jelentő célcsoportra koncentrálunk, akkor az első lépést most az AMD tette meg. A Radeon HD 3850 alapjában véve a megboldogult R600-ra épül, de annál átgondoltabb, korszerűbb felépítéssel rendelkezik. Az AMD rájött, hogy feleslegesen bonyolította a nyomtatott áramköri lapot az 512 bites memóriavezérlővel, ezért ezt elfelezte; a memória-sávszélesség így is elegendő, ha a chip órajelét kicsit visszaveszik. Végülis ha a régi számozást vesszük alapul, akkor a HD 3850 lehetne a Radeon HD 2800 Pro/XT (a 2900 Pro jelölés már foglalt). Az AMD ezúttal nem csak a bejelentés idejét, de a gyártástechnológiát tekintve is előnyben van riválisával szemben. A Radeon HD 3850-en található chipet, az RV670-et 55 nm-es csíkszélességgel gyártják, ennek következtében a mag mérete teljesítményéhez viszonyítva igen kicsinek mondható a GPU-k világában, mindössze 210 mm2 (alig kisebb, mint a 45 nm-en gyártott Intel Wolfdale-ből két darab). Minél kisebb egy chip, annál alacsonyabbak a gyártási költségek, hiszen alacsonyabb az anyagár és magasabb a kihozatali arány. Az AMD-nek ez az előnye, mint látni fogjuk, kulcsfontosságú momentummá válik.

Hirdetés

Az NVIDIA a HD 3850 ellenében ezidáig nem tudott felmutatni semmilyen alternatívát, hiszen a 8600 GTS teljesítménye jóval alacsonyabb, a 8800 GT viszont gyorsabb és persze drágább. Az NVIDIA helyzetét komplikálja, hogy a 8800 GT-n található G92-es chip gyártási költsége túl magas ahhoz, hogy annak egy kisebb órajelű változatával próbálkozzon betörni ebbe a szegmensbe, ezért elérkezett az idő a legújabb középkategóriás kártya eljöveteléhez, megszületett a GeForce 9600 GT. Az NVIDIA, mint eddig, most is a típusszám 600-as végződésével jelzi, hogy ebbe a szegmensbe szánja VGA-ját, nem zavartatva attól, hogy a 9600-as számot az ATI már használta – de talán nincsenek is már olyan sokan, akik felemlegetnék az évekkel korábbi Radeon 9600 Pro/XT-t. A GeForce 9600 GT alapja a G94-es chip, mely a G92-höz hasonlóan 65 nm-es csíkszélességen készül a TSMC egyik gyárában (Fab12 vagy Fab14), könnyen elképzelhető, hogy alig pár méterre az RV670-től.


Az Asus GeForce 9600 GT-je [+]

Az NVIDIA dokumentációi szerint a TPC-k (Thread Processing Cluster) belső felépítése nem változott a G92-höz képest, tehát a G94 logikailag a G92-re épül, természetesen annak megcsonkított változatáról van szó: az új chipben összesen négy aktív stream processzoros tömb található (64 SP). A textúrázást végző logika a G92-höz hasonlóan 1:1 arányban tartalmaz címzőket és szűrőket, szám szerint mindkettőből 32 darabot. A 8800 GT ezen a területen jóval erősebb volt 56/56-os felépítésével. Érdekesség, hogy a ROP-blokkok száma nem csökkent, tehát a 8800 GT-hez hasonlóan négyet találunk a G94-ben, emellé párosul az NVIDIA állítása szerint egy jobbfajta tömörítési eljárás, amely a nagyobb felbontások használata során érezteti hatását. Azt gondolná az ember, hogy a DirectX 10 térnyerésével inkább máshova kellene helyezni a hangsúlyt, de ezek szerint az NVIDIA másképpen látja a helyzetet. A G80/G92-es chipeken egy-egy ROP-blokkhoz kapcsolódik egy-egy 64 bites memóriabusz, és ez igaz a G94-re is, ami azt jelenti, hogy ez az első középkategóriás NVIDIA videokártya, mely 256 bites memóriavezérlővel büszkélkedhet (hasonlóan a Radeon HD 3850-hez). A GeForce 9600 GT-hez mellékelt dokumentációk nagyon felületesen érintik magát a chipet, a benne rejlő architektúrát, és egy szót sem szólnak a szálak vezérléséről, a regiszterfájlok, illetve gyorsítótárak méretéről, vagy éppen az SFU-k sebességéről (4 órajel/utasítás), pedig szintetikus elemzéseink okot adnak a gyanakvásra, miszerint más is változott (erről később).

A videolejátszási képességek (PureVideo HD) tárháza is bővült, ezek a Forceware 174-es verziójától a G92-alapú kártyákon is működnek. Ez egyrészt támogatja az úgynevezett Dual Stream Decode Acceleration technológiát, ami lehetőséget ad két HD videó lejátszására szimultán, kép a képben módon. Fejlődött a videók dinamikus kontrasztjának beállítása is és egyes megjelenített színek, illetve tónusok (a fű zöldjének, az égbolt kékségének, az emberi bőrszínnek) valós időben feljavított megjelenítése (a szem állítólag ezekre a színekre a legérzékenyebb). Érdekesség még, hogy az új PureVideo HD már támogatja a filmlejátszást a Windows Vista Aero módjában is. Ugyanakkor a VC-1 és MPEG-2 videók hardveres gyorsítása továbbra sem 100%-osan támogatott, az NVIDIA GPU-i az entrópiakódolást a CPU-ra hagyják. A G94 natívan támogatja a HDMI és DisplayPort csatlakozókat, tehát csak a gyártókon múlik, hogy látunk-e majd ilyen kiadást a boltok polcain.


VGA megnevezéseGeForce 9600 GTGeForce 8800 GTRadeon HD 3870
Radeon HD 3850
GPU kódneveG94G92RV670
Gyártástechnológia65 nm (TSMC)55 nm (TSMC)
Tranzisztorok száma505 millió734 millió666 millió
A chip mérete240 mm2328 mm2210 mm2
GPU órajele650 / 1625 MHz600 / 1500 MHz775 MHz
670 MHz
Vertex shader egységek száma64 darab skalár stream processzor112 darab skalár stream processzor64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor
Pixelfutószalagok száma
Pixel shaderek száma
Textúrázók száma32 textúracímző,
32 textúraszűrő
56 textúracímző,
56 textúraszűrő
32 textúracímző,
16 textúraszűrő
ROP-egységek száma4 blokk (16)16
Támogatott Direct X verzió1010.1
Memóriavezérlő256 bites crossbar256 bites Ring Bus
Memória órajele900 MHz1125 MHz
830 MHz
Memória-sávszélesség57600 MB/s72000 MB/s
53120 MB/s
Memória típusaGDDR3 / GDDR4GDDR4
GDDR3
Memória mérete256/512 MB512 MB
256/512 MB

Olyan apróságokról már nem is kell szólnunk, mint az SLI támogatása, a PCIe 2.0 szabványú csatlakozó és a külső PCIe tápcsatlakozó használata. A 9600 GT elméletileg 95 wattot fogyaszt szemben a 8800 GT 110-es értékével, viszont ez az érték megegyezik a Radeon HD 3850 95 wattos fogyasztásával. A GeForce 9600 GT továbbra is csak DirectX 10-kompatibilis, tehát nem támogatja azokat a kiterjesztéseket, melyeket az RV670-alapú kártyák igen (D3D 10.1). Kérdéses, hogy az NVIDIA támogatása nélkül ezek mennyire fognak elterjedni, a játékgyártók valószínűleg nem önmaguk ellenségei. A legproblémásabb és leglátványosabb ebből a szempontból talán a standardizált AA-mintavételi pontok képességére vonatkozó előírás, ez a DX10-ben nincs meghatározva, erre manapság jó példa az a néhány UE3-ra íródott játék, amiben a két gyártó saját megoldását erőlteti rá a játékra, ezek – mondanunk sem kell – összehasonlíthatatlanok.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés