2. oldal
A P4-hez kezdetben csak egyféle chipset volt kapható, az Intel i850, és a platform indulásakor a CPU foglalatra (Socket 423) sem volt alternatíva, ahogyan P4-est az elején csak és kizárólag Rambus DRAM (RDRAM) szolgálhatott ki. A "P4-prototípus" Northwood-core köré ugyan még mindig nem jött ki proci, ám a Willamette-eket mostanában kétféle tokban is kínálja a gyártó: mint ismeretes, az újabb lapokon már Socket 478-as foglalat virít. Mindezt a későbbi kompatibilitás jegyében, hiszen 2GHz fölött már csak Northwood-ok érkeznek majd. Emellett sok (új) lapnak, legyen szó akár a legújabb chipset-ek köré épülőkről, létezik Socket 423-as verziója is. Csodálkozni ezen azonban túlzottan nem érdemes, amíg a piacon mindkét tokkal szerelt CPU-kból bőven akad, addig a hozzájuk való lapokra szükség van, legyenek azok Socket 423-as, vagy Socket 478-asok.
Mindezt azért emeltük ki, hogy leírhassuk: a tendenciák ellenére, jelenlegi három lapunk mindegyike még a régi, Socket 423-as foglalattal érkezett. De kik is ők valójában? A három versengő mobó egy Epox, egy Gigabyte és egy Canyon márkájú lap volt. Ha ez utóbbi lap (még) cseppet ismeretlenül is hangzik, a márkát disztribútori szinten érkezteti idehaza az egyik nagyker, ráadásul, két év gart ad rá, amely még manapság sem mindennapi, bár egyre több gyártóra jellemző.
Érdekességképp elmondható, hogy ugyan sok márka alapból csak egy év garral bír, mégis, az adott lapot a viszonteladók már több éves garanciával adják tovább. Ezt legutóbb épp az MSI-ről hallottuk, lepődtünk is rajta, hiszen a Microstar itthon jó ideje 3 év garos gyártóként van elkönyvelve.
Parci cikke az i850-es platformot vesézte anno, onnét tehát tudható, az i850 tuning szempontjából kényes ügy: amennyiben vannak ilyen ambícióink, nem árt, ha tuning-barát lapot választunk. Az ASUS P4T és az MSI 850 Pro2 pont ilyenek voltak, egyik legfontosabb ismérvük az RDRAM visszaskálázás, pontosabban RDRAM szorzóállítás volt, amely nélkül magas FSB-k elérésére tuti nem lenne mód. Az RDRAM jó esetben úgy 15%-os túlhajtást visel el, ám ez FSB-érték (115MHz) önmagában még egyáltalán nem eget rengető. Itt jött képbe ugye az RDRAM szorzója, meg az ő állítása, és ekkor a határ már csak az a bizonyos csillagos volt..
Azonban az RDRAM visszaskálázás még nem minden. Mostani három delikvensünk tüzetes tanulmányozása ugyanis olyan tanulságokat produkált, amelyek minket is megleptek: az Epox megoldása például minden extra tuningfícsör ellenére a sor legvégére szorult, amely a patinás lapgyártóra nézve nem épp a leghízelgőbb szerep. Kár, pedig a lap az eddigi legígéretesebb 850-es platformnak indult, hiszen még 120MHz-en is exponálta magát egy Sandra-bencsmárk erejéig. Ám amikor rátértünk szokásos digitális Cooper-tesztünkre (lásd: Unreal Tournament, 1024*768, software rendering), a lap besokallt. Ezen persze részben nincs is mit csodálkozni, az azonban már elgondolkodtató, hogy csontra ugyanez volt a helyzet 105MHz-en is. Ezt mindenképp szokatlannak ítéljük, főleg egy minden földi jóval kitömött Epox deszka esetében. A lap mentségére szólhat, hogy leírása 100MHz fölötti FSB beállításokat nem javasol. Mi sem.
Az iménti kis intermezzo azért volt kedvünkre, mert az ő kapcsán leírható: a túlhajtás mostani tesztünkben nem bírt akkora jelentőséggel, mint korábban, inkább a lapok default beállításai alapján vetnénk össze a három implementációt, bár a rend kedvéért az elért legmagasabb FSB-ket sem titkoljuk majd el.
Nem állítanánk, hogy teljességgel tudatosan választottunk egy top, egy middle, és egy alsókategóriás gyártót, mindenesetre az eredmények mindezt szem előtt tartva is érdekesek lehetnek. A lapokat ABC sorrendben vezetjük elő.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
