Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27450 üzenetére

    Szóltam a moderátoroknak hogy töröljék. Akkor a jövőben nem teszek fel ilyen kérdést.
    Túl gyorsan elfajul a téma.
    Nem tudom hogy segített-e volna, ha tényleg elolvassátok cikket.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    Inkább témába vágó dolog:
    A Bibliakutatásban van egy olyan irányzat, ami az Újszövetséget az adott kor környezetében, kulturális hatásaiban (Római birodalom, hellenizmus) értelmezi, nem izoláltan.
    Ennek képviselője Dennis Ronald MacDonald (nem a gyorsétteremlánc kabalafigurája) és
    Richard C. Miller.
    MacDonald szerint Homérosz Iliászának hatása kimutatható Mark evangéliumán és az Apostolok cselekedetein - a narratíva számos helyen párhuzamokat mutat.
    R. C. Miller szerint hibás értelmezés hiteles történelmi dokumentumnak, vagy szemtanúk beszámolóinak beállítani az evangéliumokat. Ezek egyfajta korabeli elvárt narratívák, átmenet a történetírás, politikai propaganda és mitikus anekdoták közt.
    Nem összemérhetők azzal, amit ma értünk történetírás alatt.
    Viszont aki számított, arról írtak hasonló történeteket.
    Engem meggyőzött egy idecitált példa:
    Suetonius - Caesarok élete, Augustus, 94. passzus
    Suetoniust viszonylag hitelesnek fogadják el, mégis Augustusról olyanokat ír, hogy különféle csodák jelezték születését. A szenátus, attól félve hogy király születik, megparancsolta hogy egy akkoriban született gyermeket se neveljenek fel, ezért a kis Augustust rejtegetni kellett.
    Anyját Apollo isten "látogatta meg", szóval félisten volt. Gyermekként is mindenféle csodás dolgok történtek körülötte. Meg állítólag látták a halotti máglyáról a mennybe emelkedni.
    Nyilván senki nem gondolja hogy ezek komolyan megtörténtek. Inkább a korabeli megfelelője az olyan meséknek, mint amit pl. a Kim-dinasztiáról terjesztenek.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Karmko

    tag

    válasz MageRG #27451 üzenetére

    Az írmagját is eltüntetni a kényes kommenteknek, nehogy véletlenül valaki elgondolkozzon olvasásuk közben, mit is kellene jelentsen kereszténynek/vallásosnak lenni, de legfőképp mit nem.
    Homokba dugni a fejet, bizonyára ez a helyes út. Hú, de ismerős hozzáállás ez!
    Gratulálok hozzá! Menthetetlen...

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27452 üzenetére

    Caius Suetonius Tranquillus, röviden csak Suetonius (Kr. u. 69 körülKr. u. 160 körül) római levéltáros és életrajzíró.

    Márk evangéliuma: Ez a legkorábban keletkezett evangélium a négy közül (→ Q-dokumentum), kevéssel i. sz. 70. után jegyezhették le.

    ;)

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Karmko #27453 üzenetére

    Ugyanezt elmondhatod a poltopikban, vagy felőlem a konteós topikban is.
    De azt te is látod, hogy Miklós egyáltalán nem fog elgondolkodni a felvetett ellentmondásokon ha így minősítheted.
    Lehet vitázni arról, mit jelent kereszténynek lenni. De ha aktuálpolitikával akarsz érvelni, arra van külön topik.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27454 üzenetére

    A császáréletrajzok K.u. 121-esek. Igen, későbbi mint Márk, de korábbi, mint János.
    Nem tudom pontosan mire akartál ezzel utalni.
    Nem az volt az érv, hogy Suetonius kitalálta, az evangéliumok meg róla másolták.
    Hanem hogy ez egy bevett szokás volt, amin senki sem akadt fenn.
    Magyarul az az apologéta érv, hogy ha nem lett volna igaz, akkor biztosan szóvá teszi valaki, nem áll meg.
    Augustus biztosan nem volt Apollo zabigyereke, mégsem akadt ki ezen a történeten senki (azaz nem maradt írásos emléke). Sőt, beépítették a császárok kultuszába. Ő maga is oltárt emelt Julius Caesarnak, fogadott apjának.
    Egyébként amit Suetonius leír, az is Romulus történetét imitálja. Augustust magát meg Nagy Sándorhoz hasonlítja, aki az antik világ atyaúristene volt - majdnem szó szerint, hiszen az ő születéséről is hasonló dolgokat írtak.
    Nem nehéz látni, hogy egy római megszállás alatt levő Júdeában, amit áthat a görög kultúra, hova nyúl egy görög műveltségű életrajzíró...

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27456 üzenetére

    Suetoniust - egy illusztrációként a sokból értem, de - nem tartom jó példának...

    (Máshonnan közelítve)
    Már többször felmerült részedről is, hogy a teremtésmítoszok, az istenek/panteonok átfedésekkel dolgoznak ókor-szerte (mitológiák).
    Ahogy korábban is írtam erre, számomra "a kutatások folynak" ezügyben.
    Jelenleg én úgy tudok viszonyulni ezekhez az egyesek számára ellentmondásos anomáliákhoz, melyekből a lopást következtetik ki, hogy számomra pont megerősítő mozzanatot jelent ez a tettenérhető jelenség.
    1. Az emberben a transzcendensre való nyitottság adott - más lényeknél ezt nem látjuk.
    2. A mitológiák kezdetleges, széttagolt "szerkezetű" megközelítései (leírásai, megfogalmazásai) a transzcendensnek.
    (Analóg képpel élve: mintha egyszerű tőmondatokkal indulna /pl. a tűz, a villám, stb. valami magasabbrendű csoda lenne/, aztán fejlődik az egyszerű bővített, majd az összetett mondatokig /egy-egy tényező, fogalom, viszony, jellem, stb., stb. egy-egy mitológiai istennel való megfeleltetése/, aztán egyre bonyolultabb, több tagmondatos összetett szerkezetek jönnek létre /az egy-egy mitológiai istenek összeolvadnak, jelentésük és jelentőségük komplexebbé válik, egyre komplexebb, egységesültebb formát ölt a világról alkotott addig széttagolt kép/).
    3. Eljutunk az igen bonyolult teológiákig (masszív filozófiai dimenziójuk is van), miközben időben közelítve a jelenhez a korábbi proto-teológiák (mitológiák, pl. egyiptomi, görög-római, stb.) kikopnak, s csak pár nagy irányzat marad fenn (a maga résztagoltságaival).
    4. Ezzel mintegy párhuzamosan a technológia és a nyelv is egyre mélyebbre tud ásni a világ valódiságának megismerését illetően (kémia, fizika-asztrofizika, kvantum, digitalizáció-számítási kapacitás, stb.).

    Vagyis én folyamatában az ember teremtésen belüli evolúciós fejlődését (értelmének csiszolódását) vélem tetten érni.
    Ezért nem zavarnak az Ízisz-Mária, özönvíz, stb. egybecsengések. Pont, hogy erősítik egymást. Rátapintanak valamire, megfogalmaznak valamit, ami itt is, ott is evidenciává lesz.

    Tehát, ha valami érdekes számomra, akkor az az, hogy az ókori kultúrák (kelta, egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai, stb.) masszív mitológiája miért keletkezett? Mi volt az ősmotiváció (forrás-mozzanat)?
    Szükség?
    Felismerés?
    (Unalom? - se felismerés, se szükség, hanem igény?)

    Másrészt: miért maradt fenn napjainkig a vallás jelensége?
    Szükség?
    Igazság(mag) - felismerés tudomásulvétele?
    Színesítő elem (kultúrhobbi) - igény?

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27457 üzenetére

    OK.
    Szóval a vallások eredete és fennmaradása foglalkoztat.
    Biztos hogy nem hallottál erről valamit? Mert rengeteg aspektusból vizsgálható.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27458 üzenetére

    Hosszú távú érdeklődés. Jelenleg nem tudom "a" választ, hanem hiszem, hogy "az" lehet a válasz, amit jelenleg felteszek.

    Szerinted miért hisz valaki (mindegy, milyen kontinens, milyen vallás - egy ember a Földön)?

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27459 üzenetére

    "Szerinted miért hisz valaki...?"
    Csak az unalomig ismételt dolgokat tudom erre válaszolni:
    Az emberek arra vannak kihegyezve, hogy felismerjék a szándékot a történések mögött (hiperaktív ágensfelismerés). Hajlamosak olyan dolgok mögött is szándékosságot, vagy vezérlő akaratot látni, amik mögött nincs.
    Akik különösen érzékenyek, azok szerint minden okkal történik. Ők könnyebben hisznek.

    A másik, hogy szeretnénk valamiféle kontroll gyakorolni olyan események fölött is, amit nem tudunk uralni. A hit erre ad lehetőséget, vagy legalábbis erőt a történtek elfogadásához.
    A világ egyébként is veszélyes hely tud lenni. Legtöbbünknek volt anyukája, apukája (vagy valamilyen nevelője), akik gondoskodtak róla. Egy ilyen világban sokan vágynak vissza abba az időszakba, amikor gondoskodtak róluk, megvédték őket, a világ rendje is egyszerűbb és igazságosabb volt. Ezt is adhatja a hit.

    A harmadik meg a legegyszerűbb: hisznek, mert a szüleik hittek, így nevelték őket, körülöttük mindenki ezt csinálja, ezt várják el tőlük. Úgy nőttek fel, hogy a ez a világ megkérdőjelezhetetlen része.
    Reményt, értelmet, célt ad - helyet a közösségben.
    Ha vannak is kétségeik, nem biztos hogy megéri nekik ezzel foglalkozni, hiszen a környezet nem nézi jó szemmel. Elveszíthetik kapcsolatukat szüleikkel, barátaikkal. Vagy szélsőségesebb esetben elveszthetik a munkájukat, egzisztenciájukat, vagy akár az életüket.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27460 üzenetére

    Tehát az emberiség a kezdetektől fogva máig a felelősség elől menekülő, hamis biztonságtudatot hajszoló, önbecsapó/megvezethető, konzum-tömeg?

    "Az emberek arra vannak kihegyezve"
    Mi lehet szerinted a forrása/oka annak, hogy ilyen az ember?

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27461 üzenetére

    Ezért szeretem inkább a kérdéseket: mert akkor sokkal könnyebb megérteni, ha saját magad jössz rá, nem csak mondják. Az az érzésem szinte semmit nem értettél abból, amit leírtam.
    Hol van itt a felelősség elől menekülés? Miért kellene felelősséget vállalni?

    A biztonság meg egy természetes igény. Én úgy látom ez egy teljesen észszerű reakció extrém helyzetekben.
    Mint a buddhista filozófiában: Ha van megoldás, nincs miért aggódni. Ha nincs megoldás, minek aggódjunk. - Segít megküzdeni a megváltoztathatatlannal.
    Egyébként hasonlót vallottak a sztoikusok is, akiknek nagyon sokat köszönhet a kereszténység.

    "Mi lehet szerinted a forrása/oka annak, hogy ilyen az ember?"
    Ha rákeresel a "Hyperactive Agency Detection"-re (vagy HADD), angolul rengeteg cikket találsz róla. A kifejezés Justin L. Barrett munkájából ered.
    Röviden arról van szó, hogy az emberi elme előnyben részesíti az ágenst tartalmazó magyarázatokat.
    Ez azért van így, mert evolúciós szempontból előnyös. A hamis pozitív észlelés költsége kicsi ("tényleg csak a szél volt"), míg a hamis negatívoké nagyon nagy.
    Akiknek nem volt elég érzékeny az ágens detektora, azokat gyakran megették a ragadozók, vagy agyonütötte az ellenséges törzs. Biztos hallottál már erről.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27462 üzenetére

    "...az emberi elme előnyben részesíti az ágenst tartalmazó magyarázatokat.
    Ez azért van így, mert evolúciós szempontból előnyös."

    Tehát a materiális szintű túlélő-módszer (mint "evolúciós kényszer") mellett a mágikus-babonás/teológiai-filozófiai absztrakció is az emberbe kódolt kapcsolt áru volna?
    Rövidebben: evolúciós előny a hit?

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27463 üzenetére

    Igen. Direktben a HADD az evolúciós előny. A vallásos hitre való igény az csak folyománya.
    De ez csak az egyik nézet.
    A vallás fontos közösségépítő-szervező szerepet tölt be (és a jól szervezett közösség szintén evolúciós előny).
    Korábban hivatkoztam Jonathan Haidt-re (The Righteous Mind - szégyen, hogy magyarul nem jelent még meg).
    Neki volt egy olyan megállapítása, hogy az ember 90% csimpánz és 10% méh - mármint az önzőség - kollektivizmust tekintve. A vallás az egyik olyan dolog, ami képes előhozni belőlünk a "méhecskét" - ami segítségével, együtt, fantasztikus dolgokra vagyunk képesek.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27464 üzenetére

    Ha az ember természete szerint ráhangolt a hitre, és ez levonható tanulságként evolúciós előnyként is határozható meg, akkor az ember nem kerülne hátrányosabb helyzetbe a hit elhagyásával?

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27465 üzenetére

    Bocs, hogy kérdésre kérdéssel válaszolok:
    Tudsz olyan emberi tulajdonságot, ami valamikor evolúciós előnyt jelentett, de ma már semmit sem csinál vagy esetleg egyenes hátrány?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27468 üzenetére

    Lásd az összes kognitív csapda, amire a szélhámosok építenek.
    De felhozhatnám azokat a dolgokat is, ami a józan paraszti észből következnek, aztán nagyban mégsem működnek.
    Ilyen a lapos föld -> glóbusz vagy abszolút idő -> relativisztikus idő.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27469 üzenetére

    "Lásd az összes kognitív csapda, amire a szélhámosok építenek."
    A jó szándékban való naiv hit (a másik emberről a feltételezése) olyan, amivel vissza lehet élni (ez nettó etikai probléma: egyfelől az együttéléshez nem árt, ha nem paranoiásan tart mindenki mindenkitől; másfelől inkább a gátlástalanság és az önzés tekintendő problémának - ne fordítsuk meg az irányt, ne a nyúl vigye a puskát), de én nem tekintem maradi hibának.
    A zörgő bokor (szél? vadállat? ellenség?) és a másik ember (esetleges szélhámos) összemosása szerintem indokolatlan, és nem alapozza meg a "kognitív hiba" leírását (negatív megítélés prekoncepció alapján, avagy ilyenkor nem objektíve felfedez, hanem elítélés céljából fogalmaz meg vélt összefüggéseket a "kutató").
    Másrészt, ha az ókortól kezdve van etika/morál, és jogi szabályozás, akkor tudatos elméleti és gyakorlati reflexió igyekszik harmóniában tartani és optimalizálni a rendszert (az embert az emberi társadalomban).

    "De felhozhatnám azokat a dolgokat is, ami a józan paraszti észből következnek, aztán nagyban mégsem működnek."
    Gőzöm sincs, mire gondolsz, így ez ebben a formában használhatatlan.

    "a lapos föld -> glóbusz"
    Már az ókorban rájött az ember, hogy nem lapos a Föld.
    A saját bolygónk és a csillagok viszonyra is (csillagászat, kitekintés a Földről). A matematika is színvonalasan kibontakozott.

    "abszolút idő -> relativisztikus idő"
    A hétköznapi használatú idő-fogalom által lefedett jelenség: egy irányban előrefelé haladunk - tény. Felismertük, használjuk (óra, naptár, évfordulók, stb.).
    Az egyszeri ember a hétköznapokban a csillagászati/fizikai időt nem használja. Azonban hozzátartozik ez is a valóságunkhoz, így ezt is fel kell térképeznünk. És tesszük is (tudományos kutatások).

    Ezek a példák teljesen rosszak hiba-megjelölésnek.
    Felismerjük, reflektálunk a jelenségekre, amelyekre hivatkoztál, és ennek megfelelően élünk velük.
    Emberek vagyunk. Ilyenek vagyunk.

    Hibásak volnánk?
    Akkor lenne jó, ha nem ilyenek lennénk?
    Legyünk nem-emberek vagy ember-utáni-emberek (valamely másfajta létezők)?
    Milyennek kellene lennünk, ha "hibásak" vagyunk, e csalóka (de nem felülbírálhatatlan) észlelést fel is ismerjük, azonban nem is tudjuk, mi az, amihez viszonyítva "vagyunk hibásak", mert nem olyanok (bármilyenek), hanem ilyenek vagyunk?

    Mi az, ami hátrányt jelent a mában emberként, és le kéne vedlenünk (evolúciósan)?

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27470 üzenetére

    Akkor megpróbálom másképp elmagyarázni.
    Azt ugye te is látod, hogy az ember nem szigorúan racionális lény, hanem sokszor ökölszabályok szerint él - egyfajta ösztönös racionalitással.
    Ez is egy evolúciós hozadék, mert komolyan végiggondolkodni mindent lassú és sok energiát igényel.
    Az lapos Föld példát azért nem értetted, mert nyilván úgy gondoltad, hogy ha ilyenek vagyunk, akkor sosem jöhetünk rá hogy a Föld nem lapos. De, rájöhetünk, csak az egyáltalán nem egy intuitív folyamat volt.
    Az intuitív az, hogy szétnézünk a síkságon, és látjuk hogy lapos. Akkor nyilván a Föld is az.

    Ugyanígy, az intuitív megállapítás az, hogy a villámot valaki csinálja. Aztán ehhez gyártunk magyarázatokat, hogy épp miért oda vágott a villám.
    Az abszolút nem intuitív dolog az elektromosság és a villámhárító felfedezése.

    A szélhámosok pedig olyan ösztönös dolgokra építenek (nem, nem szándékozom összemosni a HADD-dal) mint a pl. jól öltözöttség, magabiztosság, ami a megbízhatóságot sugall - pedig egyáltalán nem ezek azok az okok, amiért valakiben meg kellene bízni.
    Vagy sürgetés, az egyszeri, kihagyhatatlan ajánlat, vagy érzelmek felkorbácsolása - ezek mind azt szolgálják hogy kikapcsoljuk a tudatos, racionális gondolkodást és az intuíciókra hagyatkozzunk. Amit aztán könnyebb kihasználni.

    Na de vissza az eredeti témához: ott a pont, a vallás a közösségépítés szempontjából előnyös - ma is.
    Csak a vallás nem az egyedüli ami ezt csinálja és a vallás nem csak közösséget épít. Akinek igénye van hinni, az ma is hihet - kérdés: mi ennek a költsége?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27471 üzenetére

    Ez erőltetett - prekoncepcionista, negatív - ítéletalkotás, nem objektív megfigyelésen alapuló eredményközlés, mert:
    1. "Az intuitív az, hogy szétnézünk a síkságon, és látjuk hogy lapos. Akkor nyilván a Föld is az." -- De már az ókorban is rájöttek - szétnézve a síkságon, megfigyelve a horizont görbületét -, hogy nem lapos...
    2. "A szélhámosok pedig olyan ösztönös dolgokra építenek (...) mint a pl. jól öltözöttség, magabiztosság, ami a megbízhatóságot sugall..." -- De hát már az ókorban is közismert volt, hogy az előkelő megjelenés és mézesmázos előadásmód lehet kamu (pl. szofisták, stb....), ma meg a kikent-kifent politikusok a közismerten leghiteltelenebbnek tartott kaszt a társadalomban...
    3. Ha az ember egy nagyon-nagyon-nagyon hosszú véletlen evolúciós folyamat pillanatképe (épp most vagyunk), azon belül pedig az emberi fejlődés hosszú-lassú folyamatát tekintve a civilizált létezés kb. 8-10 ezer éve evolúciós szempontból jelentéktelen időpillanat, akkor fel kell ismernünk, hogy az ember olyan egyedi élőlény, amely az érzelmi dimenziójával együtt, az ösztönös-intuitív jellege mellett párhuzamosan kreatív, reflexióra képes, tudatos-logikus, absztrakciós képességű - komplex - létező.

    "Na de vissza az eredeti témához: ott a pont, a vallás a közösségépítés szempontjából előnyös - ma is.
    Csak a vallás nem az egyedüli ami ezt csinálja és a vallás nem csak közösséget épít."
    1. A vallás kifejezetten közösséget építő műfaj (egyedi - magányos - hited lehet ugyan, de a vallás minden esetben kollektív jellegű). A hit tárgya - igazság/tartalom - és a vallás tisztasága - forma - optimális esetben egybecseng.
    2. Megállapítod, hogy a vallás ma is előnyös.
    3. Nem nevezed meg, mit takar az "is" ("nem az egyedüli") kitétel, ergo, így nem lehet mit kezdeni ezzel az utalásoddal.

    "Akinek igénye van hinni, az ma is hihet - kérdés: mi ennek a költsége?"

    Ide beszúrnám ezt: A Malthusiánusok bosszúja és a véges erőforrások paradigmája
    (hosszú írás)
    Idézet belőle (az entrópiáról, avagy a termodinamika 2. törvényének végkövetkeztetéséről):
    "Hogy az ember olyan okok terméke, amelyek nem látták előre a célt, amit elérnek; hogy eredete, növekedése, reményei és félelmei, szerelmei és hite nem mások, mint az atomok véletlenszerű egymásra találásának eredménye; hogy sem tűz, sem hősiesség, sem a gondolatok és érzések intenzitása nem képes megőrizni az egyéni életet a síron túl; hogy a korok minden munkája, minden odaadás, minden ihlet, az emberi géniusz minden déli fényessége arra rendeltetett, hogy a naprendszer hatalmas halálában kihaljon, és hogy az Ember teljesítményének egész temploma elkerülhetetlenül eltemetésre kerül a romokban heverő világegyetem törmelékei alá - mindezek a dolgok, ha nem is vitathatatlanok, de olyannyira biztosak, hogy egyetlen filozófia sem remélheti, hogy megállja a helyét, ha elutasítja őket.... Csak ezen igazságok állványzatán belül, csak a megingathatatlan kétségbeesés szilárd alapjára lehet a lélek lakhelyét ezentúl biztonságosan felépíteni." (Bertrand Russel)

    A vicces az egészben az, hogy a Biblia, és annak Apokalipszise (második eljövetel, világvége) is a teremtett és felszámolásra ítélt (véges élettartamú) mindenségről beszél, vagyis a keresztény hit nem kívánja cáfolni a tudományos nézetet, sőt egybecseng vele a leíró folyamat (tágulás-zsugorodás / felmelegedés-kihűlés jelenségek) tekintetében, leszámítva az egy mozzanatot: okság, tehát az eredendő ok (egyik Istenben, másik a meg nem határozható eredetű létező véletlenben nyugszik).

    Na most a cikkben leírt görcsös kontrollmánia (az Istent kizáró-elvető tömb részéről) sem nyújt megoldást erre, de a hívők sem akadályozzák a kutatásokat (csillagászat, matematika, stb.).
    A különbség a két nagy csoport között a moráletika.
    A moráletika fényében pedig a költségre vonatkozó kérdés átformálódik: "milyen áron?", illetve "mit milyen áron?" kérdésekké...
    Ennek fényében: "Ha van megoldás, nincs miért aggódni. Ha nincs megoldás, minek aggódjunk. - Segít megküzdeni a megváltoztathatatlannal." #27462 MageRG

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27472 üzenetére

    Tényleg sokat javulna a kommunikáció, ha kicsit másképp (tömören, lényegre törően) közölnéd az észrevételeid. Pl.:
    "Amikor azt írod, hogy a vallás mást is csinál, mire gondolsz?"
    A vallás nem csak abból áll, hogy összejövünk és megkérdezzük ki hogy van. Nagyon komoly kijelentésekkel bír a világról (beleértve a morált is). Amit szerintem jogosan kritizálnak - hogy hogyan jut ezekre a kijelentésekre.

    Ezért írom - maradva a lapos Földnél, mert jó példa - hogy szerintem nem igazán ment át az üzenet.
    Az emberi civilizáció legalább 4-5 ezer éves (de lehet hogy 12). Miért tartott olyan sokáig hogy rájöjjünk, hogy a Föld nem lapos?

    "...a keresztény hit nem kívánja cáfolni a tudományos nézetet, sőt egybecseng..."
    Biztos vagy benne? A tudomány nem mondja, hogy a világ a semmiből lett, és el fog tűnni. Russel is csak azt mondja, hogy az emberiségnek nincs kitüntetett szerepe az univerzumban.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • h-1-i

    lelkes újonc

    Vannak itt református programozók?

    Van egy ötletem, és ehhez szükségem volna Rátok! Vallást kellene programozni...

  • Anfänger

    őstag

    válasz h-1-i #27474 üzenetére

    A vallást már sajnos nagyon jól beprogramozták.Sőt,az embereket is az Isten nélküli vallásra. Az emberekben annyira hibás Istenkép alakult ki,hogy eszméletlen.

    Nichts ist unmöglich? Dann schlag mal ne Drehtür zu! :)

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz Anfänger #27475 üzenetére

    "Anfänger" Jó szó. A vallás lényege. Fordítottam egy homiletika tankönyvet. Azt mondta, hogy csak a hülyék nem örök kezdők. Meg aztán, azt is mondta, hogy a tudósember örökké kezdeni akar valamit a dolgokkal. És rettegjen a "tudatlan világ", amikor a tudósember megszólal, hogy "ezzel nem tudok mit kezdeni". De a vallás, a hit akkor jó, ha nem mi kezdünk vele valamit, hanem amikor Isten kezd velünk valamit...

    Ezért aztán darabokra szakad a világ... A hívők és a tudósemberek diszjunkt halmazára. A programozók pedig, képzésüknek megfelelően, alapértelmezésben a tudósemberek kategóriájába kerülnek. Ha pedig hívők is, akkor ez egy nagyon... mondjuk szépen, meghasonlott állapot.

    Tehát programozókat keresek, hogy valahogy sikerüljön megszüntetni ezt a darabokra szakadt állapotot... És most ebben én is kezdő vagyok. Szeretnék elkezdeni valamit, ami eddig nem volt jellemző.

  • MageRG

    addikt

    Ez volt már?
    Betiltották a Bibliát több általános iskolában Utah-ban
    A tiltást az a törvény tette lehetővé, amit konzervatív képviselők (Ken Ivory javaslatára) hoztak. A célja az volt, hogy bizonyos kényes témákkal (túl szexuális és erőszakos témák, LMBTQ, faji kisebbségek identitása), ne találkozzanak korán a gyerekek/kamaszok.
    Az egyik szülő hasonló okokra hivatkozva nyújtott be kérvény, aminek végül helyt adtak.
    A Guardian szerint a döntést később visszavonták, mivel a könyv pedagógia haszna messze túlmutatnak az esetleges károkon, amit okozhat.
    Viszont a Mormon könyvét érintő kérés még vizsgálat alatt van.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz h-1-i #27476 üzenetére

    "Ezért aztán darabokra szakad a világ... A hívők és a tudósemberek diszjunkt halmazára."
    Francis Collins

    Az első lépés lenne a szakadék áthidalása felé, ha saját magad törekednél a tények legpontosabb ismeretére.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • válasz MageRG #27477 üzenetére

    Jobber safe space. :D :W

    A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27477 üzenetére

    Tipikusan az "értéksemleges szekuláris" jogalkotás kudarca (impotens, balfék megoldás), amikor a valós szándékot kiheréli a kényszeredettség (PC-fogalmazásmód), és emiatt visszanyal a fagyi, amiből meg egy következetlen "helyesbítő"-metodológia következik, ami káoszt generál a ("jogos") felháborodások mentén (általánosan média-hangulatkeltés, agresszív-tettleges hőbörgés, behódolás).
    Ez amúgy a mi törvényalkotásunk rákfenéje is.

    Amikor (vagy "ha") nyíltan értékorientált ( =pártos) jogalkotás zajlik, akkor előtte lehet nyílt, átlátható társadalmi egyeztetésen keresztül pozicionálni a témát (viták, érvelések, statisztikák, stb.), és ha létjogosultnak bizonyul (többségi támogatottsággal bír), akkor (továbbra is) nyílt konfrontáció mentén megalkotható a bevezetendő jogszabály ( =ez esetben viszont tökmindegy, hogyan nyíg egy 1%-os bázisú, kitartott média által felnagyított, kamucivil ngo, meg a fizetett randalírozók siserehada, a valós társadalom többségi érdekét szolgáló akarat nyer és kész).
    Erre kevés példa akad, olyan is a világ.

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27480 üzenetére

    Itt speciel egyáltalán nem a kényszeredett PC okozta a problémát, hanem az evangélikus fundamentalisták álszent kettős mércéje.
    Ebbe az "idillbe" trollkodott bele valaki, ú.n. malicious compliance módszerével.
    Ami ugye nem történt volna meg, ha végiggondolják a törvényt, nem pedig csak egy bújtatott "azt olvashat a gyerek ami nekem tetszik" rendelet az egész.

    Egyébként szerintem is hülyeség kitiltani a Bibliát az iskolából. De az tény, hogy bizonyos kor alatt (min. 13-14) a gyereket a közelébe nem engedném.
    Arra vannak ilyen kivonatolt füzetek meg könyvek.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27482 üzenetére

    Most elmondtad ugyanazt, amit írtam, ellenkezve azzal, amit írtam :D
    (ti. át nem gondolt sablonszöveget alkottak - "...A panaszt benyújtó szülő Utah állam 2022 márciusában bejelentett azon törvényére hivatkozott, miszerint az iskolákban betiltható minden olyan könyv, amely „pornográf vagy illetlen” anyagot tartalmaz...." (link) - az eredetileg az abc-lobbi nyomulása ellen szánt jogszabály meghozatalakor. Ez pedig nyilvánvaló reakció arra, hogy sorra emelik fel szavukat a szülők az iskolai könyvtári könyvállományok abc-témájú, explicit leírással, átszexualizált cselekménnyel propagáló kiadványok miatt. 'Kultúrharc on...'.
    Új szabályozás egy amerikai államban...
    Rekord számú könyv eltávolítását kérték...
    "Black Pastor rebukes Graphic School Book")

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27483 üzenetére

    Ha szerinted ez az LMBTIDDQD lobbi nyomulása miatt volt, akkor nem tudom mit lehetne még elmondani...

    Egyébként, légy szíves, fogalmazz tömörebben, lényegre törően.
    Meggyőződésem hogy nem csak én olvasom félre amit közölni akarsz (ha ez szerinted nem így van, megkérdezhetünk másokat).
    Az érthetőségből pedig te is profitálnál.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #27484 üzenetére

    1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. :K

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz Miklós315 #27485 üzenetére

    Akkor szerinted mi lenne a jó megközelítés?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz MageRG #27486 üzenetére

    A Biblia engedélyezése-kitiltása így önmagában értelmetlen kérdés. Egyszer beszélgettünk a katolikus pap munkatársammal. Ő azon a véleményen volt, hogy a Bibliát a felnőtteknek sem kellene a kezébe adni, és a protestánsok ezt nagyon rosszul teszik, hogy mindenki szanaszét olvasgatja, és azt következtet ki belőle, ami neki tetszik. És meggyengül a hitében, összezavarodik, megbotránkozik, és amit jól értelmez, azt is egysíkúan.

    (Megjegyzem, hogy nem "evangélikus fundamentalisták"-ról van szó. Evangélikusok itt nálunk vannak, és Németországban, más néven lutheránusok. Akik Amerikában vannak, azokat rendszerint "evangelikál"-nak mondjuk. Ami azt jelenti, hogy becsületesen, tisztességesen újraolvasták az evangéliumokat, és "megtértek", azaz Jézus Krisztusban mint Megváltóban hisznek, egy adott módszertan szerint. Itt, nálunk igyekeznek minden felekezetben minél nagyobb tért nyerni. Aranyos, kedves embereknek ismertem meg őket. A fundamentalisták pedig egy harmadik kategória, ezek is minden felekezetben vannak. A magyar reformátusok közt vannak talán a legtöbben - bár maga a református hit eredetileg nem volna fundamentalista -, és az Amerikából érkezett "Református Presbiteriánus" egyház ilyen. Ők arra törekednek, hogy jól definiált, túlságosan is merev tanok és dogmák mentén, szigorú keretek közt tartsák a híveiket.)

    A katolikus egyház úgy csinálja, hogy nem a Biblia - nem Biblia gondolatkörben mozog, hanem egész rendszert épít fel. Egyházi szervezetet, etikai rendszert, nyilván dogmatikai rendszert, sőt, ahol teheti, ott az állami működést is szabályozza. Ahogy szerinte az a Bibliából a józan gondolkodás mentén következik. Így nincsenek ütközések, a társadalom egyik rétege építhet a másikra, szinkronban van az egész. Nincs kutya-macska kommunikáció, mert a kontextus, a narratíva minden egyes embernél ugyanaz. Volna. Ha létezne ilyen tisztán.

    A protestáns bibliaolvasás bonyolultabb szituációkat eredményez. Ott nincs egység. Különböző társadalmi struktúrák épülnek fel egy-egy bibliaértelmezés mentén, és ezek próbálnak hol együttműködni, de gyakrabban inkább rivalizálnak egymással. A nagy általános és elfogadott megoldás, (hogy mégse nyírjuk ki egymást) az lett, hogy mindenki olvassa a Bibliát a "belső szobájában", és hagyja békén a többieket a vallásos következtetéseivel. Oldjunk meg társadalmi szinten mindent ateista módon. Ott kevesebb a bizonytalansági tényező.

    Ebből aztán közkívánatra kifejlődnek a mindenféle felvilágosodott rendszerek, és ki-ki eldöntheti, hogy lefejezi-e az ellenfelét, vagy egyszerűen csak kiröhögi.

    A Bibliának innentől kezdve nem sok jelentősége van az iskolákban. Valóban csak annyi, mint egy regény, egy film, amit el lehet látni 16-os, 18-as karikával. Ki hol húzza meg a határt. Van bőven erőszakos jelenet benne, tehát a 16 garantált. De ha Ezékiel könyvét, vagy az Énekek énekét nézem, akkor a 18-as is benne van. Mint irodalomtörténeti emléket, szerintem teljesen fölösleges tanítani az iskolákban.

    Kis és nagyobb közösségekben érdemes magyarázni a Bibliát. Annak van haszna. Nem is kevés. Ha gyerekekből áll a közösség, akkor el lehet mondani nekik, hogy van Isten, és akik a világtörténelem során tapasztaltak valamit belőle, azoknak az élményeit összegyűjtötték egy nagy könyvbe, amit úgy hívnak, hogy Biblia. Ennyi elég a gyereknek. Akik pedig a frontra készülnek, azoknak ki lehet válogatni azokat a részeket, ahol embert ölnek valami nemes célért, és ahol embereket korbácsolnak meg, fűrészelnek szét, szögeznek egy gerendára, és hogy erre is van megoldás. Kinek mit hoz az élet...

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz h-1-i #27487 üzenetére

    Ez szép praktikus elgondolás (megközelítés), épp csak Krisztus maradt ki a képletből (mint forrás, igazság, cél és mód).

    "Szerintem."

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz Miklós315 #27488 üzenetére

    Igen, sajnos Krisztus eléggé háttérbe szorul ebben a helyzetben. Nagyjából ott állunk, mindegyik felekezetünkkel és kegyességi irányzatunkkal, ahol 2000 évvel ezelőtt elkezdtük.

  • MageRG

    addikt

    válasz h-1-i #27487 üzenetére

    Kérdezted mér katolikus pap munkatársad szerint miért kell magyarázni a Bibliát? Miért nem magától értetődő minden embernek?

    Egyébként nem konkrétan a Biblia tiltásáról volt szó.
    Hanem vannak bizonyos tartalmak, amik ahol nincs egyetértés hogy gyerekeknek való-e.
    Ez néha oda fajul, hogy a törvényalkotó csinál egy gumiszabályt.
    Mert saját személyes erkölcsi-vallási meggyőződését nem tudja úgy belepréselni a törvénybe, hogy az alkotmányos maradjon (vagy nagyon kilógna a lóláb).

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz MageRG #27490 üzenetére

    1. Természetesen kérdeztem, hogy miért kell magyarázni a Bibliát. Azért, mert a Biblia magyarázata közben Isten maga szólal meg, és van jelen. Ahogy egy szoftvert sem elég tárolni, hanem futtatni kell, úgy van a Biblia is, hogy működésbe kell hozni.

    2. Azért írtam a nagyon hosszú hozzászólásomat, hogy egy másik szempontból világítsak rá a "személyes erkölcsi-vallási meggyőződés" és az "alkotmányos" rend viszonyára. Nekem miért ne lehetne személyes erkölcsi-vallásos meggyőződésem az alkotmányos rendről? És Istennek miért ne lehetne ilyen? -- És akkor jönnek az összezörrenések, mert miért ne lehetne mindenkinek másmilyen? Mitől természetes az, hogy úgymond "demokratikus" alapon hozunk létre "alkotmányos" rendet? A zsidók annak idején a Hóreben kapták az alkotmányt, közvetlenül Istentől. Ez is egy lehetőség.

  • MageRG

    addikt

    válasz h-1-i #27491 üzenetére

    Mindkettő felvetésre: miért van szükség közvetítőkre?
    Ha Isten személyesen nyilatkozna, most nem lenne vita.
    Egyébként tudod mit mondana erről a szoftver-analógiáról egy materialista?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz MageRG #27492 üzenetére

    Milyen közvetítőkre van szükség? Isten személyesen szól.

    Léteznek még materialisták?

  • MageRG

    addikt

    válasz h-1-i #27493 üzenetére

    Szerintem nem egyről beszélünk.
    A pap felolvassa a Bibliát, (amit szintén emberek írtak) és ő elmagyarázza mit kell gondolni róla.
    Szerinted ez ekvivalens azzal, hogy Isten személyesen szól?

    Persze hogy léteznek materialisták.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz MageRG #27494 üzenetére

    Valószínűleg tényleg nem egyről beszélünk.

    Az, hogy a pap mit csinál, maradjon a katolikusok gondja.
    Református templomba járok, arról tudok közelebbit mondani.

    Itt úgy van, ha valóban jól csinálják, hogy "Ketten vagy hárman összegyűlnek" Jézus Krisztus nevében. Ez kell, a két-három ember legalább. A magányos bibliaolvasás ennek csak származtatott formája. Jézus ígérete szerint ilyenkor Ő maga is jelen van, Szent Lelke által. Ilyenkor olvasnak fel a Bibliából. És - elvileg - mindenki szabadon értelmezi magának, és egymásnak. Persze, ez a szabadság azért kötött annyira, hogy logikus legyen, mit miért gondolunk. Isten dönti el, hogy kettejük közül épp melyikükön keresztül küldi melyik üzenetet. Tehát nem az ember szava, hanem Isten szava az üzenet. Egy adott ember kaphat üzenetet saját magának, és kaphat üzenetet a másik embernek, aki vele együtt olvassa a Bibliát. Isten szólhatja pontosan az ellenkezőjét is annak, amit a másik kiolvasott a Bibliából, mégis a beszélgetés közben szeret Isten megszólalni.

    Tulajdonképpen beszélgetés a Bibliával a kézben, Jézussal és egymással.

    A templomi istentisztelet ennek intézményesített formája. Azért van, mert két-három ember elég hamar elfelejti ennek a beszélgetésnek a szabályait, hogy valódi legyen. Kell lennie egy stabil, több generáción keresztül is maradandó gyakorlatnak.

    Azt is el kell mondani, hogy nem mindenki érett erre a bibliaolvasásra. Egy világvégi eldugott gettóban a legnagyobb gond, hogy ne üssék agyon egymást az emberek. Ilyenkor a papnak-lelkésznek valójában lelki rendőrségként kell viselkednie. Ott tényleg megmondja a tutit, hogy mindenki lenyugodjon, és ki ne végezzék egymást. De itt ezen a fórumon ennek nincs igazán jelentősége.

  • MageRG

    addikt

    válasz h-1-i #27495 üzenetére

    De ugye látod hogy mi a problémája ezzel egy szkeptikusnak?
    Hol ér véget az ember szava és értelmezése, és hol kezdődik Isten szava?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz MageRG #27496 üzenetére

    Igen, van az egészben egy bizonytalansági tényező. Én egyszerűen axiómának szoktam nevezni. Eldönthetetlen alap állítások, amit ha elfogadok igaznak, akkor felépül belőle egy koherens rendszer, ha pedig tagadom, akkor egy másik rendszer épül fel.

    A hit nyelvén úgy mondják ezt, hogy a Szentlélek bizonyságtétele bennünk. Isten nem csak rajtunk kívül van, és szól, hanem bennünk is van, "kitöltetik ránk a Szentlélek", és hitelesíti a magáét. Kiválogatja, hogy mi van Istentől, és mi van az embertől.

    De a Bibliában is van arra példa, hogy próféták abban a tudatban voltak, hogy bennük a Szentlélek hitelesíti a dolgokat, valójában egy hamis lélek segítségével mérték be a helyzetet, és brutálisan tévedtek. Tehát, végső soron, objektíve nem lehet tudni. A vallás mindig maximálisan szubjektív műfaj marad. Egyéni és kollektív szubjektivitással.

    Ez az ára annak, hogy a materializmuson kívüli dolgokról egyáltalán tudomást szerezzünk. Kockázat. Sőt, vakmerőség. Ami rossz esetben bigottságban nyilvánul meg. Ettől érdekes a vallás, mint kísérlet.

  • MageRG

    addikt

    válasz h-1-i #27497 üzenetére

    Nyilván mindenben van bizonytalansági tényező. De szerintem ez nem az.
    Amit itt fel szoktak hozni, hogy a szubjektivitás tönkrevágja az egészet.
    Ha egyik állít valamit a szentlélek szerint, a másik másvalamit, a harmadik harmadikat, ki tesz igazságot?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz MageRG #27498 üzenetére

    Hát nem tönkre van vágva az egész? Pontosan ezért nem működik! Mert egyik ember is azt mondja szubjektíven, hogy a Szentlélek vezeti, a másik is, és közben egyiket sem vezeti tisztán a Szentlélek Isten, hanem vegyesen, ez is, az is. Isten Lelkének vezetése szennyeződik, keveredik más lelkek vezetésével. Ha valóban tisztán a Szentlélek vezetne mindenkit, akkor nem volna ellentmondás, és minden szépen passzolna egymáshoz, még ha nem is tudnánk a teljes igazságot.

    De lássunk erre egy példát. Kr. e. 850 körül, az ókori Izráel történetéből. Amikor két részre volt szakadva a királyság: Júda és Izráel részekre. Júda volt a déli, Jeruzsálem központtal, Izráel pedig az északi, Samária központtal. Júda királya Jósáfát, Izráel királya Aháb. Tőlük északra volt Arám. Így maradt fenn ennek a dolognak az emléke a Bibliában (1Királyok 22):

    Három esztendeig békében éltek: nem volt háború Arám és Izráel között. A harmadik esztendőben azonban, amikor Jósáfát, Júda királya elment Izráel királyához, Izráel királya így szólt udvari embereihez: Jól tudjátok, hogy Rámót-Gileád a mienk, és mi mégis tétlenkedünk, ahelyett hogy visszavennénk Arám királyától! Jósáfáttól pedig ezt kérdezte: Eljössz-e velem harcolni Rámót-Gileádért? Jósáfát így felelt Izráel királyának: Elmegyek én éppúgy, mint te, az én népem éppúgy, mint a te néped, az én lovaim éppúgy, mint a te lovaid. De Jósáfát ezt mondta Izráel királyának: Kérdezd meg előbb az Úr igéjét! Izráel királya ezért összegyűjtötte a prófétákat, mintegy négyszáz embert, és megkérdezte tőlük: Elmenjek-e harcolni Rámót-Gileádért, vagy letegyek róla? Ők így feleltek: Vonulj föl, mert az Úr a király kezébe adja azt! Jósáfát azonban ezt kérdezte: Nincs itt az Úrnak több prófétája, akit megkérdezhetnénk? Izráel királya így felelt Jósáfátnak: Van még valaki, aki által megkérdezhetnénk az Urat, de én gyűlölöm őt, mert sohasem prófétál nekem jót, hanem csak rosszat. Míkájehú, Jimlá fia az. Jósáfát erre így szólt: Ne mondjon ilyet a király!

    Ekkor Izráel királya odahívta az egyik udvarnokát, és ezt mondta: Siess Míkájehúért, Jimlá fiáért! Izráel királya és Jósáfát, Júda királya ott ült díszruhába öltözve egy-egy trónon Samária kapujában, a bejárat előtti téren, a próféták pedig mind ott prófétáltak előttük. Cidkijjá, Kenaaná fia vasszarvakat készített magának, és ezt mondta: Így szól az Úr: Ezekkel ökleled Arámot, míg csak el nem pusztítod. A próféták mindnyájan így prófétáltak: Vonulj föl Rámót-Gileád ellen, és sikerrel jársz! Az Úr a király kezébe adja azt. A követ pedig, aki elment, hogy elhívja Míkájehút, így szólt hozzá: Nézd, a próféták egyhangúlag jót ígérnek a királynak. Mondd azért te is ugyanazt, amit ők, és ígérj jót! De Míkájehú így felelt: Az élő Úrra esküszöm, hogy csak azt fogom mondani, amit az Úr mond nekem. Amikor odaért a királyhoz, a király megkérdezte tőle: Míkájehú! Elmenjünk-e harcolni Rámót-Gileádért, vagy letegyünk róla? Ő így felelt neki: Vonulj föl, és járj szerencsével! Az Úr a király kezébe adja azt. A király azonban ezt mondta neki: Hányszor eskesselek meg, hogy csak igazat mondj nekem az Úr nevében?! Erre az így felelt: Láttam egész Izráelt szétszóródva a hegyeken: mint a juhok, melyeknek nincsen pásztora. Az Úr pedig ezt mondta: Nincs ezeknek gazdájuk, térjen haza mindenki békével! Ekkor Izráel királya így szólt Jósáfáthoz: Ugye megmondtam neked, hogy nem prófétál ez nekem jót, csak rosszat!

    Míkájehú pedig ezt mondta: Halld meg az Úr igéjét! Láttam az Urat trónján ülve, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján. És ezt mondta az Úr: Ki fogja rászedni Ahábot, hogy felvonuljon és elessék Rámót-Gileádnál? Erre az egyik ezt mondta, a másik azt mondta. De előlépett egy lélek, megállt az Úr előtt, és így szólt: Majd én rászedem őt! Az Úr ezt kérdezte tőle: Hogyan? Az így felelt: Elmegyek és hazug lélek leszek minden prófétája szájában. Az Úr pedig így szólt: Így csakugyan rá tudod szedni. Menj és tégy így! Íme, így adott az Úr hazug lelket valamennyi prófétád szájába. Az Úr kimondta vesztedet. Ekkor odalépett Cidkijjá, Kenaaná fia, arcul ütötte Míkájehút, és ezt mondta: Talán eltávozott tőlem az Úr lelke, és csak veled beszél? Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon, amikor rejtekhelyet keresve szobáról szobára mész. Akkor ezt parancsolta Izráel királya: Fogd Míkájehút, vidd Ámón városparancsnokhoz és Jóáshoz, a király fiához, és mondd: Ezt parancsolja a király: Vessétek börtönbe, és ételből meg italból csökkentett adagot adjatok neki, amíg vissza nem térek sértetlenül! Míkájehú így szólt: Ha csakugyan visszatérsz sértetlenül, akkor nem az Úr beszélt általam! És hozzátette: Halljátok meg mind, ti népek!

    Azután fölvonult Izráel királya és Jósáfát, Júda királya Rámót-Gileád ellen. Izráel királya ezt mondta Jósáfátnak: Én álruhába öltözöm, és úgy megyek a csatába, de te csak öltözz a magad ruhájába! Izráel királya tehát álruhába öltözött, és úgy ment a csatába. Arám királya pedig ezt parancsolta a harci kocsik parancsnokainak, akik harmincketten voltak: Ne támadjatok se kicsit, se nagyot, csak Izráel királyát! Amikor a harci kocsik parancsnokai meglátták Jósáfátot, ezt gondolták: Csak ő lehet Izráel királya. Ellene fordultak tehát, hogy megtámadják. Jósáfát azonban kiáltozni kezdett; ekkor a harci kocsik parancsnokai látták, hogy nem ő Izráel királya, és elfordultak tőle. Egy ember pedig csak úgy, találomra kilőtt egy nyílvesszőt, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg, és vigyél ki a táborból, mert megsebesültem! Mivel azonban az ütközet egyre hevesebbé vált azon a napon, a királynak állva kellett maradnia harci kocsijában az arámokkal szemben. Estére azután meghalt, mert a vére elfolyt sebéből a harci kocsi belsejébe. Napnyugtakor ez a kiáltás futott végig a táboron: Mindenki a városába, mindenki a hazájába, mert meghalt a király! Miután megérkeztek Samáriába, eltemették a királyt Samáriában. A harci kocsit Samária tavában mosták le; vérét kutyák nyalták fel, és parázna nők mosakodtak ott – az Úr igéje szerint, ahogyan megmondta előre.

    *

    Hosszú történet, a Szentlélek és a hamis lelkek, Isten terve és az ember terve összjátékáról. Aki olvassa a Bibliát, és ezek után képes azt mondani, hogy mivel hívő, tévedhetetlen, az nem elég hívő. Isten tesz igazságot. Végül mindig az van, amit Ő akar.

  • MageRG

    addikt

    válasz h-1-i #27499 üzenetére

    Szóval azt mondod, hogy az az ember beszélt Isten nevében, aki a végén állva maradt.
    Hát nem tudom. Nekem ez eléggé úgy hangzik, hogy csak az erősebb jogán mondja.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

Új hozzászólás Aktív témák