- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- A Gigabyte is visszaveszi alaplapjainak alapértelmezett tuningját
Hirdetés
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
ph A 24.4.1-es, WHQL aláírással rendelkező szoftvercsomag több hibát is javít.
Új hozzászólás Aktív témák
-
félisten
válasz lezso6 #22423 üzenetére
"Na pont ezzel az ateista dogmával van probléma, mely szerint a hívő ember tudatlan, és ismeretterjesztésre szorul."
Ugyanazt csinálja mind a két "oldal": szegény többi ember buta/tájékozatlan, de én okos/ügyes/bátor és szép vagyok, úgyhogy megmutatom nekik, hogy van/nincs isten.
-
Kékes525
félisten
válasz lezso6 #22426 üzenetére
"szimbolikus gondolkodást"
Jó lenne, ha ennek értelmezését elmagyaráznád. Hogy a fészkes fenében lehet egy több ezer éves szöveget szimbolikusan értelmezni, akkor amikor alig ismerjük az akkori emberek életét. Mondj példákat, mert ez így egy elképesztő ... . Ki, miből, hogyan mondja meg, hogy tulajdonképpen mi, mit jelent? Ilyen módon bármit bármibe be lehet magyarázni, azaz totálisan semmi értelme.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22423 üzenetére
"Mit cáfolsz rajta?"
A teizmus szűkebb értelemben egy adott vallás tanításait jelenti.
Ha csak a kereszténységet veszem, állításait cáfolja a régészet, a földtörténet, a biológia, a nyelvészet, az agykutatás. De a Biblia még saját magával is képes ellentmondásba kerülni, amit aztán az apologéták mindenféle extrém mentális tornagyakorlatokkal próbálnak magyarázni.
De Epikurosz paradoxonáról is biztos hallottál..."Mert az istentagadást is értelmetlennek tartom, nem bizonyítható."
Biztosan van ilyen ateista is, de sokan csak azt mondják, hogy az Isten létét igazolandó bizonyítékok nem meggyőzőek, ezért nem hiszek benne.
Attól még utálhatják a vallást, mint olyan intézményt ami erényt csinál a tudatlanságból.
Bónusz: a "nem bizonyítható hogy nincs Isten" megint a klasszikus trükk, a bizonyítási kényszer áthárítása."A régen rengeteg tudós hitt", az kicsit olyan, mint azt mondani, hogy régen rengetegen nem használtak WC-papírt.
Igen, ma is bőven vannak hívő tudósok, de ők sem mondják (legalábbis a legtöbbjük), hogy a hit választ adna kérdésekre. Minél többet tudunk meg a világról, annál kevesebb dolog mögé lehet belelátni Istent.
Következésképp a teisták a tudatlanságra kénytelenek alapozni."Nem a vallással van a probléma, hanem annak használati módjával."
Miért, szerinted mire való a vallás?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
Kékes525
félisten
válasz lezso6 #22428 üzenetére
A szimbolikus értelmezés fogalmát ismerem és azt is, hogy ez a Biblia esetében mit jelenthet. A gondom az vele, hogy ha most valaki a való élettel kapcsolatban mond valami szimbolikusat, azt az esetek döntő többségében értem, mert ebben a világban élek és ismerem az összefüggéseket. Azonban régen egészen másképp gondolkoztak, mások voltak a szokások, az emberek egészen másképp viselkedtek, mások voltak a kapcsolataik stb. Ezért milyen alapom mondom, azt, hogy az adott kifejezés tulajdonképpen nem azt jelenti, mint amit szó szerint és milyen alapon mondom meg pontosan, hogy a szerző ezt hogyan értette? Ez az igazi problémám a Biblia szimbolikus értelmezésével.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22432 üzenetére
Teizmus: létezik Isten és aktívan beavatkozik az emberek dolgaiba. Nem ugyanaz, mint a deizmus, ahol Isten, mint az univerzum megteremtő létezik, de egyébként nem foglalkozik emberekkel.
Kicsit fárasztó mindig ugyanazokat az érveket olvasni.
A nullhipotézis szerint nem tudjuk, hogy létezik-e Isten.
A vallás azt állítja igen, elég gyenge lábakon álló érvelés alapján.
Az ateista azt mondja: ezek az érvek nem állják meg a helyüket, ezért nem hiszek Istenben. De világban tapasztalt dolgok alapján se látom hogy lenne, azért a racionális hozzáállás, hogy nincs Isten.
Ha mindenki azzal jönne, hogy "nem bizonyítottad a nem létezését", akkor hasonlóan kellene a télapó, a húsvéti nyúl, a tündérek, meg még sok minden más "esetleges" létezésével foglalkozni.A vallás, mint a bármilyen a valóságról alkotott hamis kép, képes kárt okozni.
Erkölcsi kérdésekre sem ad választ, mert az erkölcsiséget egy természetfeletti tekintélyből vezeti le. Nem épít fel érvelési rendszert, nem tűri a vitát.
Továbbá a hit nem áll meg a magánügynél, mert a hívők rendszeresen próbálják a többiekre rátolni a világukat. Vagy hogy is volt az a vasárnapi zárvatartással?Az allegorikus érvelés pedig ott akad fenn, hogy teljesen önkényesen határozzák meg, mi allegória és mi nem az. Ennyi erővel Istent is felfoghatjuk egy emberekben élő eszményképnek, amihez illene jobban hasonlítanunk. Attól még nem létezik.
De kérdezz meg egy jehovást, és halál komolyan mondja, hogy pokolra jutsz."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
Füleske
addikt
válasz lezso6 #22432 üzenetére
Amit eddig leírtál az pont nem a vallás szerintem. Isten, Jézus, csodák stb. nélkül ez bármi más is lehetne. Pl. papok, templomok, szertartások, imák akkor teljesen feleslegesek. Ez akkor egy sima világi életmód szakkör. Sok sikert ezeket megértetni a "felvilágosult" hívőkkel és az egyházakkal.
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22452 üzenetére
Ehhez képest a Leviták könyvében mi van? Mi is lett azokkal, akik aranyborjút készítettek?
Neked is szól, meg borg25-nek is:
Ha elveszem a rizsát, akkor egy erkölcsi rendszer lesz, nem vallás. Ami vita tárgya lehet, a vallásban meg nincs helye vitának.
De tegyük fel a következőt:
Isten megadta nekünk az erkölcsi szabályrendszerét, ez viszont nem terjed ki minden helyzetre. Vannak esetek, amikor nekünk kell dönteni valami alapján.
Ha sikerült konzisztensen megtalálni ezt a valamit, akkor ezen szabályrendszer szerint elbírálhatjuk az Isteni törvényeket is.
Mi van, ha a kettő konfliktusba kerül?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22455 üzenetére
Sorry, akkor kicsit egyértelműbb leszek: a levitákat megbízza Isten, hogy irtsanak ki mindenkit, aki közreműködött a borjú-buliban.
Aztán Mózes törvényeiben is felbukkan, hogy kit kell megölni (pl. istenkáromlót, hűtlen feleséget, stb..). Ezzel szemben ott van a "ne ölj"."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
Attila2011
aktív tag
válasz lezso6 #22461 üzenetére
"De mi van akkor ha nincs kenyér meg bor? Leginkább erre vetül fel a kérdés."
Akkor nincs mit átváltoztatni, nem lehet Krisztus testét és vérét jelenvalóvá tenni. Nem tudom, hogy erre vetül-e a kérdés, mert mint Fernet idézte is:
"Aki gluténérzékeny, a mise előtt kérheti az áldoztató papot, hogy ostya helyett borral áldozhasson.""Valószínűleg eretnek vagyok, mert én ezt....."
Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben nem. Például nem vagy az Egyház tagja, így eretnek sem lehetsz, bár vallhatsz eretnek nézeteket ettől függetlenül. De megégetni senki sem fogNem jól értelmezed a "szertartás metafóráját". Lehet hinni Krisztusban és az általa alapított Eukarisztiában, illetve lehet benne nem hinni is, de az átértelmezésnek nem tudom mi értelme van. Én inkább maradnék annál az értelmezésnél, amit Jézus mondott:
"A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él."Ez alapján pedig több sebből is vérzik a metaforád. Arról nem is beszélve, hogy például Krisztust nem szállta meg a Szentlélek. Talán ennek kapcsán írtam is ide nem olyan túl régen.
"Na itt vagy a kutya elásva. Pont ilyen fordítási pontatlanságok..."
Nincs benne semmilyen pontatlanság. Ezt magad is ellenőrizheted, ha megnézel egy interlineáris görög Szentírást. Jól láthatóan Jézus olyan szavakat használ, hogy "hús", "harapni/rágni", szóval teljesen anyagi értelemben használja, s nem az általad sugallt szellemi értelemben. Nem véletlenül háborodnak fel szavain a zsidók, ők tökéletesen értették, ellenben veled. Angolul visszaadva nem azt mondja Jézus, hogy "true", hanem azt, hogy "truly", tehát "valóban", vagy "indeed". Szó szerint így nézne ki: "A húsom valóban étel, a vérem valóban ital". Mint rögtön előtte, az evéshez is a trogo "rágni, harapni" szavakat használja, pedig használhatná a phago igét is, amit akar szellemi értelemben is érthetnél.
Tehát az eredeti görög szöveg egyértelműen cáfolja nézeted. -
Attila2011
aktív tag
válasz lezso6 #22467 üzenetére
Szerintem pedig megpróbáltam értelmezni a Szentírást, rámutatva az eredeti görög szavakra is. Az is egy értelmezés, ha én elfogadom a leírtakat.
"Habár később írod, hogy a Szentlélek nincs Jézusban"
Ilyet nem írtam. Azt írtam, hogy nem szállta meg. Ahogy a keresztények többsége, én is a Szentháromságot hiszem és vallom, mely a három isteni személy egylényegűségéről beszél. Ahogy Jézus egy az Atyával, ez ugyanúgy igaz a Szentlélekre is. A Szentlélek a harmadik személy, aki az Atyától és a Fiútól származik. Ezt egész szépen leírja a katekizmus."A "valóban" már jó, mert az már Jézus szellemének valóságbéli manifesztációjára utal"
Semmi ilyenre nem utal, ezt igyekeztem szemléltetni az eredeti görög szavakkal, ahol Jézus test helyett a húst, enni helyett a rágni, harapni szavakat használja. A valóságos csupán ezt érzékelteti jobban. Az ókori görög nyelv rendkívül gazdag volt, például a magyar szeret szóra (ha jól rémlik) 7 külön szavuk volt. Tehát az apostolok kellően jól (sokkal jobban, mint magyarul) meg tudták válogatni, hogy hova milyen szót írnak. Ezt valamiért János apostol úgy akarta visszaadni, hogy sokkal valóságosabb legyen, s ne valami szellemi metafora, amivé te szeretnéd tenni. Hidd el, arra is megvolt a szókincs, más esetekben azt használja. Itt pedig nem. -
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22464 üzenetére
Na, ezt a melót nem kívánom senkinek, de tessék:
Rosszul emlékeztem, a tömeggyilkosságot nem közvetlenül Isten rendeli el, hanem Mózes, hogy lecsendesítse Isten haragját (Mózes II 32:26-28). Viszont Isten nem szól semmit ellene.Vérszomjasság bővebben van: Mózes II 35:2, Mózes III 20., de biztosan kihagytam még. A sok hentes-technológiai leírás mellett a fene se tudja követni.
"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
Attila2011
aktív tag
válasz lezso6 #22470 üzenetére
Ez ennél bonyolultabb, ráadásul sok teológiai vitát szült az évszázadok folyamán. A kérdés mindig az volt, hogy az átváltoztatott kenyér és bor valóban Krisztus teste és vére, miként az Ő mondta az utolsó vacsoránál, vagy a másik általam idézett résznél, vagy csupán jelképe neki. Az Egyház hite szerin az valóban Krisztus teste és vére a színek alatt, tehát nem csak jelképei.
Az világos, hogy a Szentírást lehet több módon is értelmezni, láthatóan te itt másként értelmezed, mint én. Ezért fontos megnézni, hogy a korai keresztények miként értelmezték. Talán ez visz minket legközelebb a megértéshez, mert ők nem azon vitatkoztak, hogy "valóban", "valóságosan" vagy "igaz", hanem anyanyelvük volt (vagy anyanyelvi szinten értették) az adott ógörög nyelvjárás.Szent Jusztinosz a II. század első felében így írt róla:
"Ezeket mi nem úgy vesszük, mint közönséges kenyeret vagy közönséges italt, hanem mint a megtestesült Jézus Krisztus, Megváltónk az Isten Igéje által a mi üdvösségünkért felvett testet és vért, az ő hálaadó imájával megáldott táplálékot, amiből vérünk és testünk az átváltozás értelmében táplálkozik, és azt tanultuk, hogy a megtestesült Jézusnak teste és vére ez."Még ennél is korábban Antiókhiai Szent Ignác (pont János apostol tanítványa, kitől idéztem) így ír:
"Távol tartják magukat az imádságtól és eukharisztiától, mert nem vallják, hogy az eukharisztia Megváltónk Jézus Krisztus bűneinkért szenvedett teste, melyet az Atya jóságában feltámasztott."Itt ráadásul egy olyan csoportról ír, akik nem fogadták el az apostoli tanítást.
De a III. század legelején Tertullianus is kimondottan erről a témáról:
"...vette a kenyeret, szétosztotta tanítványainak, testévé tette, amikor azt mondotta: "ez az én testem" (Lk 22,19), vagyis testem alakja. Nem lett volna ugyanis alakja, ha a valóságos teste nem lett volna. Egyébként üres valami lenne, a képzelet szülötte, ami nem tudna alakot ölteni. Vagy ha azért alakított magának kenyérből testet, mert nem volt valóságos teste, akkor tehát a kenyeret kellett értünk adnia."-------------------
Tehát itt nem csak egy "szellemi térben" történő találkozásról van szó, hanem valami sokkal valóságosabb dologról.[ Szerkesztve ]
-
Attila2011
aktív tag
válasz lezso6 #22474 üzenetére
Igen, ilyesmi. Így már értem, csak a teológiában kicsit másként fogalmazzák meg, a "szellemi" pedig inkább olyasmit jelent, amit cáfolni igyekeztem. S ez valóban Krisztus "fogyasztása", mert az átváltoztatott kenyér és bor a színek alatt valóban (és valóságosan) Krisztus teste és vére az Egyház hite szerint. Nyugaton például ezért terjedhetett el az Eukarisztia imádása, mert hiszik, hogy benne Krisztus valóban jelen van.
Keleten sokkal inkább misztériumként fogják fel (ennek egyháztörténeti okai vannak), de ők sem tagadják a valóságos átlényegülést. Lehet ha hívő lennél, akkor neked a keleti felfogás szimpatikusabb lenne. -
Attila2011
aktív tag
válasz lezso6 #22476 üzenetére
Hogy teljesen pontos legyek, inkább idézek:
A kenyér lényege átváltozik Krisztus testének lényegévé, de a külső jegyek (species) megmaradnak. Ezt nevezték szubsztanciális változásnak.
Persze ehhez nem árt tudni mit értettek lényeg (szubsztancia) alatt, de a külső jegy szerintem már sokkal jobban érthető.Általad felvázolt értelemben valóban nem lehet rá gondolni, már csak azért sem, mert egy átváltoztatott ostya nem Krisztus egy adott része, hanem benne lakozik Krisztus teljessége. Ahogy megtörik a kenyeret (keleten), vagy a pap a nagy ostyát (nyugaton), a megtört részekben is ugyanaz a szubsztancia van. Talán úgy lehetne elképzelni, mint a gyertya lángját, amikor megosztják.
A kenyér szerkezetileg kenyér marad, nem változik molekulárisan, jól látod. Ez persze akár mérhető is lenne, de felesleges, mert az Egyház is így látja.
Kicsit mellékes megjegyzés, de vannak olyan Egyház által elismert csodák, amikor az átlényegülés sokkal valóságosabban lejátszódik. Például egyik oldalon írnak is négy ilyen, 2000-es években (tehát napjainkban) történt esetről. Egy másik oldalon az egyik ilyen csodával bővebben is foglalkoznak.
Remélem a linkek működnek megfelelően.Alapvetően helytelen a Szentháromságról alkotott nézeted a hagyományos keresztény felfogás szerint. De hozzáteszem, hogy sajnos ezzel sok keresztény sincs tisztában, még ha hetente el is imádkozza mondjuk a Hitvallást. Te egy személy/lény három különböző alakjáról/megnyilvánulásáról írsz, ellenben a Szentháromságban három isteni személy birtokolja az egy isteni lényeget; tehát egy Isten három személyben. De ez most messzire vinne.
Ami a keleti felfogást illeti, ők is hasonlóan vallják az átlényegülést, csak nem alakult ki hozzá a fogalomrendszer, illetve nem taglalnak olyan földhözragadtabb konkrétumokat, hogy mikor történik. Például az Egyház tanítása szerint akkor, amikor a pap kimondja az átváltoztatás szavait. Luther szerint a vétel pillanatában. Keleten nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, egyszerűen misztérium számukra.
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22473 üzenetére
Hajaj, el se tudod képzelni...
Angol nyelvű előadás"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22480 üzenetére
Az USA-ban sokkal erősebb a hatalma a vallásnak, mint az EU-ban. Ez egyfajta ellenreakció volt a kommunizmustól való félelem idején.
Ott ateistának lenni sok helyen még ma is olyan, mintha bejelentenéd hogy te csecsemők vérében szeretsz fürödni.A Bibliaelemzésben nem látok semmi durvát. Az ateista szerzők legalább nem próbálnak szépíteni, és meglepő, de általában jobban ismerik a szentírást, mint az átlag hívő.
"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22490 üzenetére
"...az egész csak egy ilyen hülye standup..."
ő az a hülye
Vannak könyvei, sokkal visszafogottabb előadásai."...nem ez az agresszív, standupos, aktivista, térítő típusú."
Eszméket, elveket kritizálni, butaságokra rámutatni, kifigurázni még akkor se lesz térítés, ha sokszor írják le.
Ha teszem azt a laposföldeseket röhögné így ki, akkor is térítés lenne? A laposföld-hívők szerint biztos.
A vallásos ember miért tekinti térítésnek más vallások kritizálását? Mert az a titkolt célja, hogy az ő vallására térjenek át? Nem pedig a kritikus gondolkodás serkentése?
De ha a saját vallásán is alkalmazná ugyanazt a mércét, akkor ott is kiderülne egy és más...Egyébként az ateizmus még mindig nem vallás. Ha pedig valaki elhagyja a hitét, még mindig lehet más vallású, agnosztikus, deista vagy panteista.
"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22491 üzenetére
Az ateizmus épp amellett érvel, hogy ezeknek az értékeknek vallás nélkül is van értelme. Akkor meg miért követjük tovább a vallást? Hozzá van ragasztva? Nincs.
Ha a szibériai sámánok kutyabenge-kéreg teája gyógyítja a rákot, akkor nem fogjuk továbbra is teliholdnál, táncolva-kántálva szedni a füveket.
Hanem izoláljuk a hatóanyagot és gyógyszert készítünk belőle."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22491 üzenetére
"Pedig alatta lenne a lényeg: a vallás erkölcsi tanításai, amiket te is, én is meg az összes keresztény kultúrkörből származó ateista alkalmazunk..."
Itt a probléma. Például Ószövetségi adomákat mind a mai napig citálnak a szószékről bárhol a világon. Igen ám, de például Ábrahám és Izsák történetének miféle morális üzenete van bárki számára? Vagy az egyiptomi tízcsapásnak, ahol deklaráltan az Úr "keményíté meg a fáraó szívét" és ezért nem engedte el a zsidókat Egyiptomból? Vagy Jób történetének miféle pozitív morális üzenete van manapság? A zsidók végigzavarása a fél Közel-Keleten, az ígéret földje után, a helyben lakók kíméletlen lemészárlásának parancsával? Ez is a Feljebbvaló parancsára történt. Ennek mi az erkölcsi tanulsága?
Az efféle kérdésekre az a sztenderd válasz az apologéták részéről, hogy ezek bizony erős szimbolizmusok, nem kell őket szó szerint értelmezni stb. Oké, de akkor mi alapján döntse el bárki, hogy mely tartalmak szimbolikusak, és melyeket kell névértékben elfogadni bármely szent könyvből. Itt a bökkenő, mert ez látszik bizonyítani azt a paradigmát, hogy az erkölcsi érzék NEM felsőbb determinizmus, hanem morális fejlődés eredménye. Magyarán nem attól vagyunk erkölcsi lények, mert a Bibliába bele van írva, hanem éppen fordítva: az erkölcs aktuális állapota van leírva a Könyvben.Már bocsánat...
-
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22498 üzenetére
Jobbára egyetértek, de nem állítottam, hogy az egész hülyeség. Mindössze annyit, hogy inkoherens az erkölcsi adomák jelenkori megítélését illetően. A Tízparancsolat egyes elemei tökéletesen alkalmazhatóak és alkalmazandóak mind a mai napig: ne ölj, ne lopj. De semmiféle bibliai útmutatás nincs arra, hogy ezeket absztraháljam vagy tekintsem morális útmutatásként vagy például Jefte hadvezér vérengzését a szamáriusok között.
A krisztusi fordulat tekintetében sincs köztünk vita. Humanizálta az ószövetségi Istent és ezzel együtt valós erkölcsi fejlődést mutatott fel, melyet máig képtelenek betartani még az elkötelezett (vagy ezt hangoztató) hívők is. A baj csak az, hogy ószövetségi szövegek manapság is elhangzanak vasárnaponként a templomokban morális felhangokkal. És ezért nyilván nem az ősi szövegek felelősek.[ Szerkesztve ]
Már bocsánat...
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22497 üzenetére
Csak annyit tennék hozzá, hogy a "vegyünk mindent szó szerint" ez esetben azért helytálló, mert az ókori népek is szó szerint vették.
Az ítéletnap és a megváltó eredetével meg fogadjunk a legtöbb keresztény sincs tisztában."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
válasz lezso6 #22498 üzenetére
Én úgy gondolom, hogy a vallás szerepe mankó: az egyszerű embert valahogy rá kell venni, hogy viselkedjen. Manapság erre már nincs szükség, kinőttük a vallást. Tehát mi önmagunktól képesek vagyunk már az erkölcsi fejlődésre, nem kell hozzá vallás.
Ez ugyanolyan mint a környezetvédelem és a globális felmelegedés elleni harc: Meg tudnánk csinálni, de nem tesszük, mert ahhoz olyan szintű összefogás kell. Ki lehetne alakítani egy vallásoktól független, vagy vallásokból összeollózott életviteli rendszert, és erre tanítani az embereket. De gondolj bele, hányan ágálnának csak az ellen, hogy az elsős kis fiacskája az iskolában reggel 15 percet meditáljon, mert jót tesz a szellemének, gondolkodásának. Egyből jönne, hogy ez államilag támogatott bújtatott buddhista/hindu térítés.
Az nem megy, ha már otthon nem tanítják erkölcsre a gyereket, bent a tanár megtehesse.
Szóval ne reménykedj, inkább készülj fel rá, hogyha a mai fiatalokon múlik, akkor te 50 évesen megkapod a sc-fikből megismert utat a boldogság szigetre. -
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22525 üzenetére
1.) A vita tárgya az, hogy az ateizmus hit vagy nem. Ezzel kapcsolatban érveltem.
2.) Nem terelek, szemlátomást nem ezzel van problémád.
3.) Mit olvastál, láttál (végig) Richard Dawkinstól?
4.) Amit linkeltem, a tudományos módszertan alapjaira világít rá. Semmi köze semmiféle fundamentalizmushoz.[ Szerkesztve ]
Már bocsánat...
-
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22546 üzenetére
Én tévedtem, ezért elnézést kérek. Ezt írtad: "A francokat, Dawkins az konkrétan a vallásellenesség szimbóluma. Ez kb olyan, mintha azt mondanád, hogy Hitler nem náci volt, hanem csak anti-kommunista."
Felületes voltam, belátom. Tényleg nem vontál párhuzamot, bár az analógiádat konkrétan nem tudom értelmezni. Definíció szerint minden ateista vallásellenes, ezért ha ennek a paradigmának vannak emblematikus, ismert "szószólói", akik a tudomány oldaláról közelítik meg a kérdést, az miért is baj?Már bocsánat...
-
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22598 üzenetére
"A biokémiai folyamat az a boldogság érzését teszi lehetővé..."
Nem. Nem lehetővé teszi. A biokémiai folyamat a boldogság érzését határozza meg. Persze minden bizonnyal emelkedett filozófiai vita, hogy ki hogyan éli meg a boldogságot, de ez kívül esik az alapproblémán. A boldogság léte, akár idegélettani, akár hétköznapi értelemben bizonyított ténykérdés. Isten léte nem az, ezért sántít az analógia.Már bocsánat...
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22613 üzenetére
Hát ez eléggé sántít.
A boldogságnak több filozófiai megközelítése van, mind figyelembe veszi a biokémiai folyamatot. Ha a premisszákban támaszkodik is hitre, de jóval kissebb mértékben, mint a vallások.
Ha jól tudom bizonyos szempontrendszer szerint mérhető is."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22613 üzenetére
Drága barátom. A kettőnk közti beszélgetés ebből a felvetésedből indult:
"Kérlek bizonyítsd be mondjuk a boldogságot, hogy létezik vagy nem létezik. Kb ilyen az Isten bizonyíthatóságának kérdése."
Tehát azt kérted, hogy BIZONYÍTSAM a boldogság létezését. Erre írtam, hogy a dolog tudományosan bizonyított, mire te ezt válaszoltad:
"De az nem maga a boldogság, hanem a testedben lejátszódó biokémiai folyamat, ami a boldogság érzését teszi lehetővé, de nem maga a boldogság."
Ezek után bátorkodtam megjegyezni, hogy tökmindegy, hogy tudományosan vagy intuitíve tekintünk a fogalomra, mert senki sem kérdőjelezi meg a boldogság mint érzemény létét. Hiszen olyan nyilvánvaló a létezése, mint a szarvasgombáé vagy a gorombaságé, ami szintén fogalom, ugye. Ezért sántít az analógia Istennel, hiszen a szkeptikusok éppen Isten létét kérdőjelezik meg. Önmagában az a tény, hogy egy kifejezést nehéz vagy egyenesen lehetetlen definiálni, még nem kérdőjelezi meg a létét. Gondolj például a villamosra vagy az asztalra. Lehetetlen definiálni őket, mégis léteznek, ráadásul még csak nem is fogalmak.
A filozófia említését jelen esetben nem is értem.Már bocsánat...
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22617 üzenetére
Az érvelési hiba ott van, hogy érzések, képzeletbeli lények nem manifesztálódnak fizikailag. Tehát maximum azt tudod bizonyítani, hogy az istenhit (érzés, fogalom, elmeállapot) létezik.
A teizmus viszont ennél sokkal tovább megy..."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22617 üzenetére
Bocsánat a megszólításért, nem volt célom semmiféle lekicsinylés, csak annyiszor összeakadtunk már...
"Ugyanezzel a logikával, ha tudományosan kimutatható az istenhit, mint biokémiai folyamat (és kimutatható!), akkor Isten létezik. Ugye mekkora baromság?" Az. Ugyanis kurvára nem ezt írtam. Vagy nem tudod vagy nem akarod értelmezni a mondandómat. Mit olyan nehéz felfogni azon, hogy míg a boldogság létező érzés (tökmindegy milyen oldalról közelítjük meg), addig Isten léte bizonyítatlan? Nem az istenhitről beszéltem, baszki. Az istenhit persze ugyanúgy bizonyított és létező, mint a boldogság. Csakhogy eddig nem erről volt szó, ember. Még egyszer és utoljára idézlek:
"Kérlek bizonyítsd be mondjuk a boldogságot, hogy létezik vagy nem létezik. Kb ilyen az Isten bizonyíthatóságának kérdése."
Érted magadat? Itt nem az istenhit bizonyíthatóságáról szólt az analógiád, hanem "az Isten bizonyíthatóságának kérdéséről". Erre próbáltam válaszolni, de hiába.
Továbbá ezt írod:
"Pont ez a lényeg, hogy nem bizonyítható, mégis hiszünk benne. Nincs olyan tulajdonsága, hogy létezés, mert a létezésen kívüli, transzcendens."
Ja, jó. Akkor most köszönünk el.[ Szerkesztve ]
Már bocsánat...
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22619 üzenetére
Összefoglalnám:
Szóval a boldogságérzés tudatállapot, a boldogság meg bizonyos körülmények együttese ami ehhez szükséges (beleértve a biológia folyamatot is).
Az istenhit tudatállapot, isten pedig bizonyos körülmények együttese ami ehhez a tudatállapothoz kell?
Nem definiáltunk itt át valamit?
szcientifizmus - ez alatt mit értesz?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22624 üzenetére
A hit egy erős meggyőződés, nem érzékelés. Az érzékszerveknek köze lehet hozzá, ahogy bizonyos pszichológiai folyamatoknak is, de még mindig nem egy érzékeken túli észlelés.
Isten nem tudatállapot. Vagy ha igen, találj nekem egy vallást ami ezt állítja."...amivel a tudomány nem foglalkozik, azt nem létezőnek tartja."
Ugye itt arról van szó, hogy találjunk olyan világszemléletet, ami a lehető legjobban tükrözi a valóságot.
Szerinted van értelme olyan dolgokkal foglalkozni, amit sehogy sem tudunk észlelni, nem tudjuk létezésük sem megerősíteni, sem cáfolni és nem is hatnak ránk?
Attól még létezhetnek (létezésen kívüli, transzcendes módon ), de az eredmény számunkra ugyanaz, mintha nem léteznének.
A "mindent tudománnyal magyarázni" meg eléggé racionális dolognak tűnik, tekintve hogy más hókuszpókuszok nem hoznak konzisztens eredményt (ha pedig igen, akkor tudományosan is megismerhetőek).
Most tényleg nem tudom hogy tájékozatlanságból írtad-e..."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #22629 üzenetére
Szerintem kevered a pszichológiai meggyőződést az episztemológiai (bizonyítékokon alapuló) meggyőződéssel.
Ott nincs hiba az érvelésben, hogy Istennek semmiből nem állna az utóbbit biztosítani? (Isten rejtett volta a teológia egyik nagy kérdése.)
Az érzelmeket is kiváltja valami. Isten esetében viszont elég fura hogy, hogy kvázi ugyanolyan tapasztalatokból az emberek más és más megállapítása jutnak.A 23 valóban egy absztrakt matematikai koncepció, viszont a mi világunkban is értelmezhető. Vagyis felfogható a valóság egy absztraktciójának. Ettől még létezhetnek olyan modellek, aminek nincs a valóságban megfelelőjük -szóval nálad a pont.
Deisztikus, de pláne teisztikus nézetből viszont ez elfogadhatatlan, mert ahhoz, hogy Istennek hatása legyen a világra (teremtés, mint minimum), hatással kell legyen a valóságra.
Akkor pedig mérhető is.
Nem hallgattad véletlenül Jordan Petersont túl sokat mostanában?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
-
rovtiv3
aktív tag
válasz lezso6 #22643 üzenetére
A szabad akaratról eszembe jutott Hume dilemmája:
"Cselekedeteink egyaránt lehetnek determináltak (amikor nem vagyunk felelősek értük) és véletlen események következményei (amiért szintén nem vagyunk felelősek)."
Kemény dió, hiszen a mondattal nehéz nem egyetérteni, viszont akkor hol marad a szabad akarat?Már bocsánat...
-
Tetsuo
aktív tag
válasz lezso6 #22943 üzenetére
Meg abban, hogy nincs Isten, vagy egyáltalán bármilyen isten. Ez is egy hit, ugyanis semmilyen logika nem vezethet erre a következtésre, mint már említettük.
A szcientista meg a tudományban hisz, és azzal magyaráz olyan dolgokat is, ami a tudomány körén kívül esik.
Persze, van olyan aki agnosztikus, vagyis nem tudja eldönteni, ill. a legtöbben életükben nem foglalkoztak még egy órát azzal a kérdéssel, hogy miért létezünk - ez a "naiv realista".Vallásos szempontból mindegy, ki melyik kategóriába esik, mind megy a Pokolra, illetve meghal a szelleme is, hiszen elutasítja Istent és így az üdvösséget.
Ugyanis a vallások (az említett klasszikus vallások) szerint minden embernek lehetősége van megismerni Istent, valakinek így, valakinek úgy, de a legtöbben elbuknak a választáson, főleg modern, materiális korunkban.Kiegészíteném azzal, hogy ugyanezen vallások szerint a legtöbb magát vallásosnak mondó ember is elbukik, mert keskeny az út, mely a Mennyországba vezet, de széles az, mely a Pokolba.
Sok embernek a hit, a vallás csak azt jelenti, hogy elmondja, szerinte létezik Isten vagy Jézus, illetve néha eljár templomba, liturgián vesz részt, felszínesen gyakorol egyéb rítusokat - pedig nem is ez a lényege a vallásnak, amit hangsúlyoznak is. -
Füleske
addikt
válasz lezso6 #22967 üzenetére
Szerintem mondjuk a Biblia alapján simán lehetsz tömeggyilkos is. Nem is kell hogy félreértelmezz pár részt, nagyon egyértelmű mészárlások vannak Isten parancsára. Mindent meg tudsz indokolni a vallással és annak az ellenkezőjét is. Isten szólt hozzád és Te csak követted a parancsait.
Új hozzászólás Aktív témák
- Amazfit I T-REX 2 I GTS 3 I GTR 3 I GTR 3 Pro
- Új Latitude 7440 2-in-1, FHD+ IPS kihajtható érintő, i7-1365U, 32GB DDR5, 512GB NVMe, IR kamera, gar
- Beszámítás! GB H610M i5 13400F 32GB DDR4 1TB SSD RTX 3070Ti 8GB MONTECH AIR 1000 Lite Corsair 650W
- Xiaomi Instant Photo Printer 1S Set Bontatlan!
- Beszámítás! GB H610M i5 13400F 16GB DDR4 250GB SSD RTX 3070Ti 8GB MONTECH AIR 100 Lite Chieftec 700W