Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala elfogadja a John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley által benyújtott kérelmet, melyben a tranzisztor szabadalmát kívánták levédetni. Az elektronikai ipart forradalmasító eszközt a kutatók már két évvel korábban sikerrel tesztelték.
Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala elfogadja a John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley által benyújtott kérelmet, melyben a tranzisztor szabadalmát kívánták levédetni. Az elektronikai ipart forradalmasító eszközt a kutatók már két évvel korábban sikerrel tesztelték.
A New Jersey állambeli Murray Hillben lévő Bell Laboratóriumban William Shockley, Walter Brattain és John Bardeen bemutatják a tranzisztort. Brattain és Bardeen másfél évnyi, szilíciummal és germániummal folytatott kísérletezése után december 17-én készültek el az első működő tranzisztorral (ez egy műanyag kereten lógó a germániumlapka volt, amelyhez aranyból készített érintkezők kapcsolódtak).
E napon William Shockley a következőt írta jegyzetfüzetébe: „Ma az jutott eszembe, hogy elvileg lehetséges az, hogy egy erősítőben vákuum helyett félvezetőket használjunk.” Shockley többek között az 1947-ben megalkotott tranzisztorért John Bardeennel és Walter Brattainnel együtt 1956-ban kapott Nobel-díjat.
A Wisconsin állambeli Chippewa Fallsban megszületett Seymour R. Cray, akit a számítástechnika-történet a „szuperszámítógépek atyjaként” tart nyilván. A nevéhez fűződik az első sorozatban gyártott tranzisztorizált komputer, a CDC 1604, a világ első szuperszámítógépének számító CDC 6600, illetve az 1976-ban bemutatott vektorszámítógép, a 160 Mflops-os teljesítményével minden korábbi rekordot megdöntő Cray-1 tervezése és megépítése.
Jack Kilby a Texas Instruments alkalmazottjaként végrehajtotta az első sikeres tesztet a világot alapjaiban megváltoztató új eszközön, az integrált áramkörön (IC). Az általa készített IC egy nagyjából gemkapocsnyi méretű germániumlapka volt, amelyre néhány, egymással összekapcsolt tranzisztort és ellenállást helyezett el.
A John Logie Bard és Robert Bosch által 1929-ben Berlinben alapított televíziós vállalkozás, a Fernseh AG egy szakkiállításon bemutat egy olyan készüléket, mely képes volt folyamatosan képeket rögzíteni a képcsőhöz kapcsolva. Ez a fejlesztés később süllyesztőbe került a cégnél.
Megjelenik az Advanced Micro Devices (AMD) K6-2 processzora. A chip a világon elsőként támogatott olyan SIMD utasításokat (3DNow!), melyek kifejezetten a 3D-s megjelenítés gyorsítását szolgálták. Az első széria 9,3 millió tranzisztorból állt, 0,25 mikronos gyártástechnológiával készült, 266 és 333 MHz közötti frekvencián üzemelt, és Socket 7 foglalatot használt. A K6-2 az AMD által 1996-ban felvásárolt NexGen Nx686 architektúrájára épült, annak második generációja volt.
