Jack Kilby a Texas Instruments alkalmazottjaként végrehajtotta az első sikeres tesztet a világot alapjaiban megváltoztató új eszközön, az integrált áramkörön (IC). Az általa készített IC egy nagyjából gemkapocsnyi méretű germániumlapka volt, amelyre néhány, egymással összekapcsolt tranzisztort és ellenállást helyezett el.
1958. szeptember 12.
Azóta történt
-
1950. október 3.
Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala elfogadja a John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley által benyújtott kérelmet, melyben a tranzisztor szabadalmát kívánták levédetni. Az elektronikai ipart forradalmasító eszközt a kutatók már két évvel korábban sikerrel tesztelték.
-
1923. november 8.
Az amerikai Missouri államban, Jefferson Cityben megszületett Jack Kilby, akit a technikatörténet az integrált áramkör feltalálójának tart. Habár az 1950-es években többen is foglalkoztak a problémával, a Texas Instrumentsnél dolgozó fizikus vázolta fel 1958 nyarán az IC terveit jegyzetfüzetébe, majd készítette el kézzel egy nagyjából fél gemkapocsnyi méretű germániumlapkán a csupán néhány tranzisztort és ellenállást tartalmazó első áramkört.
Előzmények
-
2005. június 20.
A texasi Dallasban elhunyt Jack Kilby, az integrált áramkör feltalálója, a mikroelektronika egyik úttörője. Kilby 1970-ig dolgozott a Texas Instrumentsnél, 60 szabadalom fűződik a nevéhez, egyebek mellett jelentős szerepe volt a zsebszámológép kifejlesztésében is.
-
1990. június 3.
Meghalt Robert Noyce fizikus, az integrált áramkör egyik feltalálója. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.
-
1908. május 23.
Megszületett John Bardeen amerikai fizikus és villamosmérnök, aki a Bell Laboratórium munkatársaként Walter Brattainnel és William Shockley-val közösen 1947-ben megépíti a tranzisztort, a későbbi integrált áramkörök alapelemét, amely forradalmasította az elektronikát és a számítástechnikát. A felfedezésért a trió 1956-ban Nobel-díjat kapott. Az elismerésből Bardeen még egyet begyűjtött, 1972-ben a szupravezetés elméletének kidolgozásáért.
-
1961. április 25.
Robert Noyce fizikus megkapja a szabadalmat a szilíciumalapú integrált áramkörre. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.
