Megjelenik az Advanced Micro Devices (AMD) K6-2 processzora. A chip a világon elsőként támogatott olyan SIMD utasításokat (3DNow!), melyek kifejezetten a 3D-s megjelenítés gyorsítását szolgálták. Az első széria 9,3 millió tranzisztorból állt, 0,25 mikronos gyártástechnológiával készült, 266 és 333 MHz közötti frekvencián üzemelt, és Socket 7 foglalatot használt. A K6-2 az AMD által 1996-ban felvásárolt NexGen Nx686 architektúrájára épült, annak második generációja volt.
Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala elfogadja a John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley által benyújtott kérelmet, melyben a tranzisztor szabadalmát kívánták levédetni. Az elektronikai ipart forradalmasító eszközt a kutatók már két évvel korábban sikerrel tesztelték.
Megjelenik az Intel Pentium II processzor. A Klamath kódnéven fejlesztett chip az ún. Intel P6 mikroarchitektúrára épült, amely először a másfél évvel korábban piacra dobott Pentium Próban mutatkozott be. Az új CPU 0,35 mikronos csíkszélességgel készült, 7,5 millió tranzisztort tartalmazott, támogatta az MMX utasításkészletet, és egy Slot 1 foglalatba illeszkedő processzorkártyán került forgalomba – ezen ültek a külső, 512 kB méretű és a magórajel felével működő L2 cache memóriachipjei.
A Fairchild Semiconductor nevű cég néhány korábbi vezetője (Jerry Sanders III, Ed Turney, John Carey, Sven Simonsen és Jack Gifford), valamint Frank Botte, Jim Giles és Larry Stenger megalapítják az Advanced Micro Devices (AMD) vállalatot. Az AMD logikai chipekkel lépett a piacra, s ezt követte 1975-ben a RAM chipek gyártása.
Az Intel és az AMD peren kívül megegyezik az ún. MMX-perben. A két rivális chipgyártó abban állapodott meg, hogy az AMD elismeri: az MMX az Intel védjegye, cserébe viszont ingyen használhatja a három betűt az új K6 processzor promóciójában. Az eset sajátossága, hogy AMD egy korábbi licencmegállapodás révén jogosult volt az MMX utasítások implementálására, az Intel mégis perelt – megfigyelők szerint elsősorban azért, hogy bizonytalanságot keltsen a PC-gyártókban a K6 chip premierje előtt.
Megjelenik a Pentium, az Intel első szuperskalár processzora. A chip 0,8 mikronos gyártástechnológiával készült, és 60, illetve 66 MHz-es változatban volt elérhető. Az első steppingek egy súlyos hibát tartalmaztak, amelynek folytán egyes lebegőpontos osztások hibás eredményt adtak. Ez az 1994-ben felfedezett bug az Intelnek a termékcseréknek és a megsemmisített készleteknek köszönhetően 475 millió dollárjába került.
