A 2024 második felében piacra került Snapdragon X Elite az első valóban jól használható, Windows alá szánt ARM alapú platform volt, mellyel több egész jól sikerült noteszgépben is találkozhattunk. Ezek között is az egyik legszimpatikusabb az ASUS Zenbook A14 volt, mely egy valóban remekül hordozható kis ultrabookban mutatta meg, hogy mire képes a Qualcomm megoldása. Az indulás tehát jó volt, de sajnos sem az SoC gyártója, sem a Microsoft nem ütötte kellőképpen a vasat, és a kezdeti lendület kihasználása helyett inkább csak üldögéltek nem is igazán létező a babérokon, így több, mint egy évet kellett várni az Elite X utódjára, az Elite X2-re épülő notebookok bemutatkozására. Ezek közül is az egyik első fecske pont a második generációs Zenbook A14 lett, melyet a CES-en leplezett le az ASUS, és amely rövid próbánk alapján méltó utóda lett a tavalyi elődnek.

[+]

A külsőt tekintve az ASUS mérnökei nem dolgozták agyon magukat, ami nem is baj: ugyanazt a gépházat kapjuk, mint az előző évben. Ezt a Ceraluminiummal bevont gépházat elnézve tulajdonképpen furcsa is, hogy az A14 a Zenbook sorozat tagja, hiszen kinézete inkább passzol az ExpertBook szériába, de ez igazából csak a márkajelzés szempontjából érdekes, mert amúgy egy strapabíró, elegáns és divatos magnéziumötvözetből készült darab, lekerekített sarkakkal és minimalista márka- illetve típusjelzéssel a monitor burkolatán. A billentyűzet is követi a már ismerős kiosztást, legfeljebb a gombok grafikája módosult itt-ott minimálisan. Hangolása próbánk alapján jól sikerült, a gombok megfelelő merevségűek és méretűek, a gép vékony kivitelét figyelembe véve pedig útjukat sem lehet kritizálni.

[+]

[+]

A korábbihoz hasonlóan vékony és 1 kg alatti tömegével a legkönnyebb Zenbook címet kiérdemlő notebook oldalain két Type-C, egy Type-A, egy HDMI és egy kombojack foglal helyet. A burkolat alatt 70 Wh-s akkumulátort találunk, mellyel elérhető a 24 órát is meghaladó, a 2025-ös A14-nél semmivel sem rosszabb üzemidő, dacára a jóval (esetenként akár kétszer) nagyobb teljesítményű, 18 magos SoC-nek. Ez utóbbi továbbra is dedikált NPU-val rendelkezik, mely most már 80 TOPS-ra képes. Az NPU mellett a GPU is erősödött, így 3D-s képességek terén is nagy az előrelépés, de azért a platform továbbra sem a játékosok kegyeit keresi. Mivel a kipróbált példány még mérnöki minta volt, így teljes értékű teszteket nem futtathattunk rajta, hiszen a fogyasztási profilok még minden irányban módosulhatnak, de a notebook már most is érezhetően gyors, gyorsabb, mint az előző generáció volt, anélkül, hogy a hűtőrendszerre (és így valószínűleg az akkumulátorra is) hallhatóan nagyobb terhet róna.

[+]

A kijelzőnél nincs változás, a 14”-es Lumina OLED panel 1920x1200 pixeles felbontást kínál, ami talán kevésnek tűnhet a sok 2880x1800 pixeles panel mellett, de a normál használat során a pixelek ezen sem láthatóak szabad szemmel, miközben jóval energiatakarékosabb azoknál.

A Zenbook A14 kis méretével elsősorban egy ultrabook, melyet a hordozhatóságra optimalizáltak, idén viszont érkezik mellé egy nagyobb testvér is a nagyobb sebességet, jobb ergonómiát keresőknek. Ez az A16, ami nem meglepő módon a 16 hüvelykes kategóriába jön.

[+]

Külsejüket tekintve a két noteszgép nagyon hasonló, ugyanazt a formanyelvet használják. Fontos, hogy azért a hordozhatóság itt sem sérül sokat, hiszen a tömeg például továbbra is csak 1,2 kg-os, amivel még mindig sok 14”-es notebook ALATT járunk.  A legnagyobb változás – a méret mellett – a kijelzőnél érhető tetten, ez ugyanis egy 2880x1800 pixeles Lumina OLED panel, 120 Hz-es frissítéssel, 1100 nites csúcsfénnyel. Meghajtásáról a Qualcomm Snapdragon X2 Elite Extreme (X2E-96-100) SoC gondoskodik, mely pár száz MHz-cel gyorsabb az A14-be épített X2E-88-100 változatnál (a maximális órajel eléri az 5 GHz-et), de funkciókban, magok számában vagy éppen az NPU képességeiben nincs különbség közöttük. A TDP hivatalosan a 82 wattot is elérheti, de az majd csak a rendes tesztekben derül ki, hogy az ASUS ebből mit és milyen módon engedélyezett.

[+]

Bár a Zenbook A16 az A14-hez hasonlóan vékony, gépháza ennek ellenére nem érződik hajlékonyabbnak, amit a speciális, merevítésekkel alaposan megtámasztott belső kialakításnak köszönhetünk, amit viszont kritizálhatunk, az az, hogy a nagyobb méretek dacára nem igazán nőtt a kínált csatlakozók száma, mert ugyanúgy két Type-C, egy Type-A, egy HDMI és egy kombójack található rajta. Extraként kapunk viszont kártyaolvasót, ami a tartalomgyártóknak jöhet jól.