A SpaceX elvesztette a kapcsolatot a tízezer műholdat számláló Starlink internetes konstelláció egyik tagjával, jelentette be az űripari vállalat az általa bekebelezett X-en, és ez a friss incidens is rávilágít a nagy műholdcsoportok növekvő kockázataira. Március 29-én a Starlink 34343 jelű műhold ismeretlen eredetű anomáliát szenvedett el, miközben körülbelül 560 kilométeres magasságban keringett a Föld felett. A SpaceX azonnal elvesztette vele a kommunikációt, és a LeoLabs független megfigyelő vállalat űrtörmeléket képző eseményt rögzített, azaz a műhold valószínűleg darabokra hullott. A LeoLabs szerint a szerkezet végét jó eséllyel belső, nagy energiájú esemény hozta (mondjuk robbanás), nem külső behatás (mondjuk rakéta vagy űrtörmelék).
Hirdetés
A SpaceX hangsúlyozza: követi a 34343-as műhold maradványait és a pályája semmilyen kockázatot nem jelent sem a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), sem a közelgő Artemis II holdmisszióra, sem pedig a március 30-án indított Transporter-16 küldetésre. A cég jelenleg vizsgálja az incidens körülményeit, és ígéretet tett, hogy az eredmények alapján gyorsan meglépik a szükséges javításokat. Bár a SpaceX a műholdjait 5 év használatra tervezi és elég üzemanyagot hagy a végén, hogy alacsonyabb pályára mozgatva pár hónap alatt elégjenek a légkörben, egy 560 km magas pályán mozgó műhold önmagától akár 4-8 évet is az űrben tölthet, mielőtt hazatér.
On Sunday, March 29, Starlink satellite 34343 experienced an anomaly on-orbit, resulting in loss of communications with the satellite at ~560 km above Earth.
— Starlink (@Starlink) March 30, 2026
Latest analysis shows the event poses no new risk to the @Space_Station, its crew, or to the upcoming launch of NASA’s…
Ez nem az első hasonló eset a konstellációban: 2025 decemberében egy másik Starlink műholdnál (35956) történt hasonló anomália, amely szintén űrtörmeléket eredményezett. Akkor is belső okot feltételeztek, és az a műhold végül heteken belül a légkörbe lépett, majd megsemmisült. A SpaceX szerint ezek az események ritkák, de a gyorsan növekvő flotta miatt egyre fontosabbá válik a kiváltó ok feltárása. A cég ugyanis még mindig bővíti a műholdcsaládot a Falcon 9 igásló hátán, és még nagyobb szatelliteket készül az űrbe küldeni a Starship nyergében, amelyek, ha szétesnek, nagyobb űrtörmeléket termelnek. Elon Musk pedig már egymillió műholdból álló űradatközpontot vizionál földi Teragyárral, és közben mások is megakonstelláció kiépítésén fáradoznak.
Bár a világűr hatalmas és sokrétegű a Föld körüli pálya alacsony ütközési kockázattal, nem alaptalan a Kessler-szindrómától való félelem, ami egy olyan láncreakció, ahol az űrtörmelékek újabb és újabb műholdakba ütközve exponenciálisan több űrtörmeléket termelnek és végül veszélyessé, így használhatatlanná teszik a világűrt. Ennek a dramatizált változata indítja a Gravitáció című film cselekményét. Potenciális műholdgyilkos veszélyforrás a napkitörés és a napvihar is, amitől a műholdak elveszíthetik manőverező képességeiket, így tehetetlenek lehetnek akkor is, ha a földi személyzet már látja, hogy űrszeméttel fognak ütközni.
Az elmúlt években megnőtt az emberi küldetések és a Nemzetközi Űrállomás elkerülő manőverjeinek a száma, ami extra üzemanyagot és komplexebb irányítást igényel, ezzel párhuzamosan viszont szigorúbbak az amerikai műholdfelbocsátási szabályok a kockázatkerülést belekalkulálva a küldetésekbe. Más kérdés, hogy ez például Kína űrprogramjára nem gyakorol hatást, és arra sem, amikor Oroszország kilő egy kémműholdat és az Űrállomás útjába kerül.
Bár egyetlen műhold elvesztése még nem fenyegeti a Starlink működését, az ismétlődő anomáliák és a konstelláció mérete egyértelmű figyelmeztetés. A jövőbeni gigakonstellációk sikere nemcsak a technológián, hanem az orbitális környezet fenntarthatóságán is múlik. Ha nem sikerül hatékonyan kezelni a kockázatokat, a világűr „hétköznapi” használata komoly korlátokba ütközhet – és ezzel együtt a globális digitális fejlődés is. A SpaceX egyik megoldása a Starlink műholdak alacsonyabb pályára állítása, amitől sokkal hamarabb visszatérnek és elégnek azok a szatellitek is, amelyek felett elveszítik az irányítást.
