Bevezető, dizájn
Amikor először hallottunk a windowsos világba érkező, és várhatóan az x86-os megoldásokkal összemérhető teljesítményű ARM platform, a Snapdragon X érkezéséről, lelki szemeink előtt azonnal megjelentek a számunkra ideális ultrabookok: rendkívül vékonyak, könnyűek, mégis egy feltöltéssel bírják egész nap, miközben futnak rajtuk azok az alapszoftverek, amelyekkel például a Computexen, a CES-en vagy az IFA alatt folyamatosan dolgozunk. Ehhez képest az első, a Snapdragon X Elite-re épülő noteszgép, az ASUS Vivobook S 15 nem volt sem kiemelkedően könnyű (1,42 kg), sem különlegesen vékony (353 x 227 x 16 mm), de még üzemideje sem döntött rekordokat. Az persze az ASUS döntése volt, hogy egy 15 hüvelykes kijelzővel rendelkező, inkább általános felhasználásra szánt gépbe kerül először a Qualcomm SoC-je, de például az azóta tesztelt Acer Swift 14 AI is ebben az 1,4 kg-os tartományban mozog, és ugyan üzemideje jobban alakul, de így sem emelkedik ki az ultrahordozható gépek közül. Most viszont a Zenbook A14 képében az ASUS-tól egy olyan notebook érkezett hozzánk, mely nagyon közel került a nekünk tökéletes ultrabook definíciójához.
Külső
Pár éve kezdte el használni az ASUS a karcoknak és ujjlenyomatoknak is ellenálló, Ceraluminium fantázianevű bevonatot, mely valójában egy speciális eljárással készülő eloxálás, mely a megszokottnál jóval ellenállóbb a külső behatásokkal szemben. Ez nem csak marketing, mi is szereztünk személyes tapasztalatot abban, hogy mennyire jól bírja az utazás közbeni strapát (a kis gép természetesen a MIL-STD 810H követelményeket is teljesíti). Ez a ceraluminium a tesztelt Zenbook A14 esetében sötétszürkében (hivatalos neve Iceland Gray) pompázik, és egy méretéhez, és különösen tömegéhez képes nagyon jól összerakott ultrabookot borít. Erre a tömegre külön felhívnánk a figyelmet, ugyanis az A14 egyik fő különlegessége, hogy a mérnököknek a 14 hüvelykes kijelző dacára sikerült 1 kg alatt maradniuk (egész pontosan 978 grammnál állt meg a mutató). Nincs arról szó persze, hogy ne lenne más 1 kg-nál könnyebb noteszgép a piacon, ám az A14 esetében ez nem megy a szilárdság és a használhatóság rovására, ráadásul láthatóan még a teljesítmény területén sem kell kompromisszumokat kötnünk. A méretek is elég jók, bár a 311 x 214 x 16 mm-es dimenziók nem döntenek ugyan rekordokat.
[+]
A készülékház a monitorhoz egy darab központi zsanért használ, mely egy kézzel is mozgatható, de nem túlságosan laza. A kijelző körül divatosan keskeny a káva, felül a Windows Helló-kompatibilis webkamerát látjuk, mely viszont nem került külön kameraszigetbe, és, ami kicsit szomorúbb, fizikai lezárót sem kapott. Díszítésből, márkajelzésből nem kapunk túl sokat: a fedlapról eltűnt a stilizált A betű, helyette szimplán az ASUS Zenbook felirat pompázik középen. A márkalogó átkerült a billentyűzet feletti jobb sarokba, a Del/Ins gomb fölé – ettől balra helyezkedik el a bekapcsológomb, mely nem tartalmaz ujjlenyomat-olvasót.
[+]
A csuklótámasz közepén az igen nagy méretű és extra funkciókkal felruházott tapipadot találjuk, a csuklótámasz maga pedig díszítő matricáktól jobbára teljesen mentes. A gép alja két széles gumilábat, illetve egy nagy, központi szellőzőrácsot tartalmaz, és találunk itt 10 csavart is, melyek kioldásával az alsó burkolat viszonylag könnyen eltávolítható. Bővítésként a háttértár, illetve az akkumulátor cserélhető, valamint a két ventilátorral dolgozó hűtés pucolható ki.
[+]
Az oldalakon az ultrabook kategóriában átlagosnak mondható csatlakozósor terpeszkedik: jobbra egy 10 Gbps sebességű Type-A, balra HDMI 2.1, kombinált analóg hangcsatlakozó, valamint két darab 40 Gbps-es USB4 interfész lapul – ez utóbbiak töltésre is bevethetők.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
