Hirdetés

Szomjan halunk, míg az AI dolgozik

Egy friss tanulmány a mesterséges intelligencia vízfogyasztására hívja fel a figyelmet, amelyet egyre nehezebb lesz kielégíteni.

Hirdetés

A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése és terjedése kapcsán általában az energiaigények kielégítésének problémáját szokták felvetni, de van egy másik, még inkább véges „erőforrás”, amelyre a gombamód szaporodó adatközpontoknak szükségük van, ez pedig a víz. Az amerikai víztechnológiai cég, a Xylem és a Global Water Intelligence közös tanulmánya arra világít rá, hogy a közeli jövőben ezzel is komoly gondok lehetnek, tovább súlyosbítva a klímaváltozás negatív hatásait.


[+]

A kutatók megállapítása szerint a megemelkedett vízigény már most is észlelhető, és harminc percnyi AI használat jelenleg több, mint fél liter vizet igényel. Ez ugyan nem olyan nagyon sok (egy csésze kávé, figyelembe véve a teljes termelési láncot, például 190 liter vizet fogyaszt), ám a mesterséges intelligencia használata elképesztő ütemben növekszik, így egyre kevésbé lehet azt figyelembe venni. Ennek megfelelően a tanulmányban (amely itt olvasható) arra jutottak, hogy pusztán ez a jelenség 2050-re körülbelül 30%-kal emelheti meg a globális vízfelhasználást. Kiemelnénk, hogy ez nem elsősorban a hűtési igény: több mint fele ugyanis az adatközpontok által felhasznált energiatermeléshez kell, 42 százalék a chipgyártás „sara”, és csak 4% az, ami az üzemeltetési veszteség.

Különösen nagy gond még, hogy ez a megnövekedett vízigény pont ott jelentkezik majd, ahol a vízkészletek terhelése már így is extrém, ami az adatközpontok körüli területeken további élezheti például a gazdasági és társadalmi feszültségeket.

A megoldás minderre a megfelelő víztechnológiai eljárások bevezetése lehet: a szennyviz újrahasznosítása, az infrastruktúra modernizálása, és így tovább.

Előzmények