Az AMD az idei Financial Analyst Day rendezvényén bővebben beszélt a sokak által várt, Vega 10 GPU-t használó fejlesztéseiről. Magáról a lapkáról viszonylag sokat tudni, legalábbis a technikai háttérre vonatkozóan, hiszen az architektúrát már a CES-en prezentálta a cég, míg a Capsaicin & Cream rendezvényen a gyakorlatban is bemutatkozott pár fontosabb újítás.
Az idei Financial Analyst Day is lényegében a demonstrációkról szólt, így a Vega 10-es GPU megmutatta, hogy mit tud a játékok, a professzionális alkalmazások és a gépi tanulás alatt. Az AMD az előbbi két esetben az új memóriaalrendszert emelte ki, mert ez teszi a Vega architektúrát különlegessé.
A játékok szempontjából a Sniper Elite 4-gyel volt egy bemutató, hiszen az AMD célja a 4K-s felbontásban a 60 képkocka/másodperces sebesség elérése és túllépése volt, amit a Vega meg is tett. Az összehasonlítást a tesztkonfiguráció ismeretének hiánya és a bejárt útvonalak eltérése nagyon nehezíti, de az kijelenthető, hogy az említett játékban ugyanerre, az NVIDIA oldaláról a GeForce GTX 1080 Ti és a két legújabb Titan modell képes.
[+]
Sokkal izgalmasabb volt azonban a Rise of the Tomb Raider játékon végrehajtott teszt, amikor a Vega tesztkártya memóriáját 2 GB-ra limitálták, és megnézték, hogy mit tud a rendszer, ha a HBCC be, illetve ki van kapcsolva. Ezt a vállalat korábban a Deus Ex: Mankind Divided játékban is végrehajtotta, tehát számítani lehetett rá, hogy bekapcsolt HBCC-vel sokkal gyorsabb lesz, mintha ez a funkció ki lenne kapcsolva, viszont amíg a Deus Ex: Mankind Divided egy jól optimalizált memóriamenedzsmenttel rendelkező program, addig a Rise of the Tomb Raiderről ez nem igazán mondható el. És itt jön elő a HBCC legnagyobb előnye, hogy minél rosszabb egy programban a memóriamenedzsment hatásfoka, annál nagyobb előnye lesz Vega GPU-knak a minimum teljesítmény tekintetében, mivel a teljesen hardveres memóriamenedzsmenttel megtámogatott rendszer a programkód esetlegesen rossz hatékonyságából nem érez semmit. Emiatt, amíg a Deus Ex: Mankind Divided esetében ez a tesztszituáció csupán kétszeres minimum sebességbeli előnyt biztosított a HBCC-vel működő Vega rendszernek, addig a Rise of the Tomb Raider esetében ez a különbség már többszörös volt.
Természetesen ez a teszt is mesterségesen kialakított körülményre épített, ami csupán a HBCC gyakorlati hatékonyságát hivatott igazolni. Ha mondjuk nem lett volna 2 GB-ra korlátozva a fedélzeti tár, akkor a hagyományos és a HBCC mód nagyjából ugyanarra az átlagos teljesítményre lett volna képes. Ugyanakkor az mindenképpen megemlítendő, hogy a minimum teljesítmény tekintetében a HBCC óriási előny lehet, mert a hardver tulajdonképpen önállóan hozhat olyan döntéseket az egyes allokációk törléséről, amit a hagyományos vezérléssel csak komoly többletterhelés árán lehet bevállalni, és az szinte biztosan egy nagyobb sebességvesztéshez fog vezetni. A 2 GB-os mesterséges limit azt is mutatja, hogy ahol a hagyományos vezérlési forma már rég feladta a harcot, ott a HBCC mód még bőven jól érzi magát, annak ellenére, hogy fizikailag nincs több fedélzeti memória a GPU mellett.
A professzionális vonalra az AMD a Radeon Pro Vega SSG-t vette elő, ami a korábban bemutatott SSG koncepcióját valósítja meg egy tényleges termék formájában. A kártyán 16 GB-nyi HBM2 szabványú HBC lesz, míg az adatokat további 2 TB-nyi NVMe SSD tárolja. Ez olyan dolgokat tesz lehetővé, amit korábban nem lehetett megcsinálni, pusztán azért, mert sok száz gigabájtos vagy akár terabájtos nagyságrendű adattal kellett dolgozni és a GPU memóriája nem tudta tartani ezzel a lépést. Itt előjön az a probléma, hogy a teraflops-ok akkor érnek valamit, ha etetni is lehet a lapkát, és emiatt alakította ki az AMD az SSG koncepcióját.
[+]
Az elsődleges területe az SSG-knek a valós idejű sugárkövetés, illetve a rendkívül nagy felbontású raw videók feldolgozása lesz. Mindkettő egy olyan szegmens, ahol a GPU-k önmagukban eléggé gyorsak lennének, de a kapcsolódó memória mérete nagyon korlátozza őket, mivel feldolgozandó adatmennyiség egyszerűen óriási. Szintén lényeges lehet az orvosi képalkotás, ahol a nagy fedélzeti tár lehetővé teszi a komplex geometriai struktúrák valós idejű létrehozását.
Végül az AMD rátért a gépi tanulásra, ahol a vállalat egyelőre nincs jelen, és ezt Raja Koduri humorosan meg is jegyezte, amikor az aktuálisan elérhető Intel Xeon Phi 7250, illetve NVIDIA Tesla M40 és P100 teljesítményét hasonlította össze a DeepBench tesztkeretrendszer AMD által összeállított mérésein. Ebben a Intel Xeon Phi 7250 eléggé lemaradt a maga 569 ms-os eredményével, amit a Tesla M40 és P100 rendre 288 és 122 ms-os előre lemért értékei jelentősen felülmúltak.
[+]
A Vega 10 GPU itt kapcsolódott be egy élő demonstrációval, amikor az AMD a Tesla P100-zal vetette össze. Ebben a mérésben a Vega 88,3 ms alatt teljesítette a feladatokat, míg a Tesla P100 133,3 ms-ra volt képes. Ez önmagában még nem jelent sokat, de az AMD finoman jelezte, hogy szeretnének ők is részt venni ezen a piacon, és rögtön az első helyre pályáznak.
AMD Radeon Vega Frontier Edition [+]
A vállalat végül hivatalosan is bejelentette az első, Vega 10 GPU-t használó terméket, amely a Radeon Vega Frontier Edition nevet viseli. Itt lesz persze több modell is, de ezt a verziót az új technológiák iránt érdeklődő közösségnek szánja a cég, és június végén kezdik el szállítani az előrendelőknek. Technikailag professzionális megoldásról van szó, vagyis ilyen terméktámogatást is kap szoftveres oldalról, továbbá 16 GB-nyi HBM2 memória lesz rajta. A teljesítmény tekintetében a cég annyit árult el, hogy szimpla pontosság mellett nagyjából 13 TFLOPS-ra képes, míg felezett pontosság esetén 25 TFLOPS-ot tud. Ezek kerekített értékek, tehát a PowerTune órajelet nem lehet pontosan kiszámolni, de valahol 1500 és 1600 MHz között van. A cég árat nem mondott, de a professzionális mivolta miatt nyilván nem lesz olcsó.
