Végre befutott a félprofesszionális piacra szánt Vega

A Radeon Vega Frontier Edition egészen speciális megoldás, amihez sokszínű terméktámogatás jár.

Az AMD még előző hónap közepén mutatta be a Radeon Vega Frontier Editiont, illetve itt többesszámot kell használni, mert később kiderült, hogy két verzió is érkezik. A vállalat a Computexen a startot június 27-ére ígérte, és ezt végül be is tartotta a cég, így végre a kiskereskedelmi szintre is eljutott az első, Vega architektúrára épülő GPU. Az új rendszerről az alábbi írásban be is számoltunk, illetve a Capsaicin & Cream előadáson is előkerült pár friss adat, amiből a legfontosabb a HBCC, vagyis a High-Bandwith Cache Controller gyakorlati működése.

Első körben a Radeon Vega Frontier Edition normál, azaz ventilátorral hűtött verziója lesz elérhető, méghozzá 999 dolláros ajánlott áron. Ez a korábban ígért 1199 dollárhoz képest egy jókora csökkenés, de úgy néz ki, hogy a korábban megadott árak csak az előrendelésekre vonatkoztak, így aki már ma akart ilyen VGA-t, annak magasabb áron lettek kiszállítva pusztán azért, mert időben előnyt élveztek ezek a megrendelések. Innentől kezdve azonban a 999 dolláros ár él, illetve a vízhűtéses modell esetében az 1499 dolláros, vagyis ott is le lett csípve kétszáz dollár. Ettől függetlenül, aki még az 1699 dolláros áron rendelt, annak meg fog érkezni a Radeon Vega Frontier Edition vízhűtéses verziója a harmadik negyedévre tervezett megjelenéskor, míg az új megrendelők esetében ez nem garantált.

A két darab Radeon Vega Frontier Edition modell paraméterei majdnem mindenhol megegyeznek, amit az alábbi táblázat részletez is:

AMD Radeon Frontier sorozat (GCN architektúrával)
Típus Vega Frontier Edition (léghűtés)
Vega Frontier Edition (vízhűtés)
GPU kódneve Vega 10
Architektúra GCN5 GCN5
Maximális magórajel 1600 MHz
1600 MHz
Shader részelemek száma 4096 4096
Textúrázók száma 256 256
Blending egységek száma 64 64
Z/Stencil egységek száma 256 256
Parancslisták száma
64 64
Tesszellátorok száma 4 4
Raszter órajelenkénti teljesítménye 64 pixel 64 pixel
Háromszög-feldolgozás 6,4 BTriangle/s
6,4 BTriangle/s
DMA motorok száma 2 2
Pixel kitöltési sebesség 102,4 GPixel/s 102,4 GPixel/s
Texel kitöltési sebesség 409,6 GTexel/s 409,6 GTexel/s
Elméleti számítási teljesítmény (FP16) 26,2 TFLOPS
26,2 TFLOPS
Elméleti számítási teljesítmény (FP32) 13,1 TFLOPS 13,1 TFLOPS
Elméleti számítási teljesítmény (FP64) 0,819 TFLOPS 0,819 TFLOPS
Effektív memória-órajel 1890 MHz
1890 MHz
Memória típusa HBM2
HBM2
Memóriabusz 2048 bit
2048 bit
Memória-sávszélesség 483 GB/s
483 GB/s
HBC kapacitása
16 GB
16 GB
TrueAudio Next támogatás van van
FreeSync (2) támogatás van van
CrossFire XDMA támogatás van (4 kártya) van (4 kártya)
Támogatott API-k DirectX 12, OpenGL 4.5, Vulkan, OpenCL 2.0, Mantle
Maximális TDP keret 300 W
375 W
PCI Express tápcsatlakozók 8+8 tűs 8+8 tűs
PCI Express csatoló
x16-os PCI Express 3.0 x16-os PCI Express 3.0

A táblázatból látható, hogy igazából a két modell között csak a maximális TDP keret a különbség, ugyanis a vízhűtéses modell esetében 75 wattal ki van tolva az eredeti érték. Ez azért lényeges, mert a termékek PowerTune karakterisztikája eltérő, de fix órajelet erre vonatkozóan nem lehet megadni. Az AMD inkább egy tipikus paramétert ad meg, ami a léghűtéses verzió mellett 1382 MHz lesz, de ez az érték alkalmazásonként eltérhet. Az viszont biztos, hogy a vízhűtéses verziónál a tipikus magórajel mindig nagyobb lesz a most megjelent normál változatnál. Ez tulajdonképpen az AMD-nek a turbó megoldása, és a működésének specifikus jellemzői miatt az alapórajelet nem lehet általánosan meghatározni.


[+]

A másik érdekes képesség, hogy a PCI Express tápcsatlakozók szempontjából két 8 tűs konnektor bekötése az ajánlott, ugyanakkor a kártyák működnek akkor is, ha csak egy 6 tűs konnektor csatlakozik, vagy bármilyen konfiguráció az említett két véglet között. Ugyanakkor a csatlakoztatott tápellátás függvényében az adott VGA az eredetileg beállított maximális TDP keretet arra a szintre fojtja, amennyit a tápellátás megenged, és ezzel természetesen csökken a teljesítmény is. Viszont ez egyfajta kiterjesztett lehetőség a paraméterezhetőség előtt, tehát ha valaki azt akarja, hogy ne fogyasszon a termék 150 wattnál többet, akkor ezt csupán egy 6 tűs konnektor bekötésével meg lehet oldani és a hardver automatikusan reagálni fog erre a felhasználói igényre. Ezzel a módszerrel a konstrukció egyszerre van maximális teljesítményre és energiahatékonyságra tervezve. További szoftveres konfigurálást kínál a Radeon vezérlőpult, ahol jóval finomabb lépcsőkben is állítható a teljesítményfelvétel. Végeredményben egy jó 200 wattos fogyasztási tartományon belül bármit meg lehet szabni. Ez alapos kiterjesztése a korábban is elérhető PowerTune Limit szolgáltatásnak, amely legtöbbször nem tudott 50-60 wattnál nagyobb tartománnyal elbánni, de a Vega dizájnja jóval fejlettebb, így mostantól nem akadály a teljesítmény széles spektrumon való menedzselhetősége sem.

A multimédiás blokk is megújult. A legújabb UVD nyolc HD, vagy egy 4K-s 60 Hz-es HEVC videó dekódolását tudja biztosítani, míg a VCE 240 Hz-es Full HD vagy 60 Hz-es 4K-s videó kódolásával bánik el. Ezek mellett hatalmas újítás, hogy ezek a fixfunkciós egységek is kaptak QoS támogatást, így virtualizálhatóvá váltak.

A Vega legfontosabb képessége egyébként továbbra is a HBCC, vagyis High-Bandwith Cache Controller. Ez tulajdonképpen a GPU-k röpke másfél évtizedes történelmében elsőként teszi lehetővé a virtuális memória teljes értékű támogatását. Bár magát a virtuális címzést a mai modern GPU-k is kezelik, hiszen minden architektúra kialakított egy meghajtó mögött ügyködő rendszert a nem túl hatékony szegmentált fizikai címzés helyettesítésére. Ezáltal a shaderek 64 bites flat címtartományt kezelnek, amit a cégek 49 bitre limitálnak, vagyis a címezhető tartomány ilyen formában 512 TB. Ez azonban addig nem sokat ér, amíg a menedzselés szoftveres oldalról van biztosítva, illetve maga a rendszer nem terjeszthető ki több memóriatechnológia, illetve a host processzor laptáblájának kezelésére.


[+]

Az AMD tulajdonképpen ezt a problémát oldja meg a Vega architektúrával, ami számos előnyt kínál a cégnek. Egyrészt a menedzselés hardveressé válik (a Vega esetében a firmware rásegítésével), vagyis innentől kezdve nem szükséges a meghajtó vagy a program oldalán menedzselni a fedélzeti tárat, amivel a szoftveres menedzsmentek rossz hatásfoka teljesen kiüthető. Másrészt az új vezérlő nem csak a fedélzeti tárat képes direkten elérni, hanem lényegében a rendszermemóriát, a helyi vagy hálózati adattárolókat, illetve tulajdonképpen bármilyen nem felejtő memóriát. Utóbbi azért lényeges, mert a Vega architektúra így nem csak blokkszintű, hanem bájtszintű elérésre is képes, tehát az GPU mellé direkten bekötött SSD kezelése ennek a rendszernek gyerekjáték. Harmadrészt a Vega direkten eléri az x86/AMD64-es processzorok címtartományát. Mindemellett a HBCC natívan kezeli az SRIOV-t, és mindenhez direkten hozzáfér, ami támogatja az RDMA-t. Utóbbi képességek mondjuk a félprofesszionális Frontier Edition modellek esetében nem annyira fontosak, de a szerverek esetében a Vega 10 GPU-k direkten látni fogják a klasztereket.

A szoftveres támogatás szempontjából a Frontier Edition nagyon speciális lesz. A hardverhez való ROCm csomag még a héten kész lesz, míg a Radeon Pro Software megfelelő verziója az alábbi oldalon érhető el. Ez tartalmaz egy kapcsolót is, amivel a professzionális módról úgynevezett Gaming Mode-ra lehet váltani. Ez egyelőre a játékfejlesztők munkáját segíti, valós játékra még nem igazán használható, mivel a profilok jó része hiányzik. Ugyanakkor augusztusban ez is frissül, amikor a normál Radeon Software meghajtó is befut. A Gaming Mode egyébként tulajdonképpen egy olyan beállítás a Radeon Pro Software eszközillesztőben, amely ezt a csomagot olyan működési módra kényszeríti, amilyet a normál Radeon Software biztosít. Ezáltal a fejlesztőknek a teszteléshez elég csak átkapcsolni a szoftvert és nem kell a meghajtók cseréjével foglalkozni.

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés