Mi hajtja?
Hogy is működnek ezek a szimulátorok? Azt már írtuk, hogy az utaskabin berendezése és a Boeing esetében a külseje is valódi repülőgépből való, akárcsak a pilótaülések. Őrületesen hangzik, de világszerte több olyan vállalkozás van, amelyik kifejezetten szimulátorokhoz készít pilótafülke-alkatrészeket. Ilyen például a Flightdeck Solution vagy a Fly Engravity; utóbbi most épp akciósan kínálja Boeing 737 alapcsomagját, amiben a műszereket tartó váz, a központi fedélzeti számítógép és még néhány komponens van. Mindezért potom (nettó) egymillió forintot kérnek, és akkor még nincs gázkar, kormány, felső panel, középső panel. A teljes pilótakabin berendezése súlyos forintmilliókat emészt fel például a CP Flight kínálatából válogatva.
A szimulátor váza az íves vászonnal és a valódi pilótaülésekkel
Kíváncsiak voltunk, hogyan oldották meg a látványt. Kabinra erősített monitorokat lett volna a legegyszerűbb használni, de sokkal látványosabb az az út, amit a Pilotsnál választottak. Varga Lajos vezetésével hengeres felületet építettek a szimulátor elé, amire három DLP-s projektor vetíti a képet 3072x768 pixeles (háromszor XVGA) felbontásban. Beletelt egy kis időbe, mire sikerült kellően rövid vetítési távolságú modellt találniuk és összehozni a különálló képek pontos illesztését. A készítők tudomása szerint egyedülálló megoldás, hogy az oldalsó ablakok mögött is a szimulátor képe jelenik meg, ehhez külön monitorokat használnak.
Három DLP projektor vetíti a 3072x768 pixeles képet
Igazán érdekes kérdés, hogy milyen számítógépen fut a szimulátor, és hogyan kapcsolódnak össze az egyes komponensek, hiszen rengeteg mindent kell szinkronizálni. Az Airbust és a Boeinget is négy-négy számítógép működteti, ezek rackszekrényben lakoznak a két szimulátor között. A rendszer lelke egy szimpla, negyedik generációs Intel Core i3 processzort használó PC. Ezen fut a szimulátorprogram, ami a 737-es esetében Flight Simulator X, az A320 esetében a Prepar3D, ez végzi az egyes komponensek összehangolását és hajtja meg a pilótakabin fedélzeti számítógépét. Az egyes pilótakabin-komponensek a Boeing esetében Ethernet alapon, az Airbusnál USB-n kapcsolódnak össze.
A kabin kívülről
Természetesen a legkomolyabb számítógépé a megjelenítés feladata. Erre Intel Core i7-4770K processzorral és egy darab GeForce GTX 780-nal ellátott konfigurációt használnak, ami tapasztalataink szerint rezzenés nélkül vitte a grafikát, bár ehhez Cypressnek bele kellett nyúlnia mindkét szimulátor konfig fájljába, mert egyik program sem számít az optimalizáció csúcsának. Az oldalsó, utasablakoknál található monitorokat negyedik generációs Core i5-tel és a több kimenet miatt GeForce GTX 750-nel ellátott hardver hajtja. A negyedik számítógép – ismét egy Core i3-as – a pilótafülke fő navigációs berendezéseit és oldalanként két-két (tehát összesen négy) kijelzőjét kezeli.
Négy-négy PC hajtja a szimulátorokat rack szekrénybe rendezve
Összesítve a szimulátorok darabja nagyságrendileg 25-30 millió forintba került, elkészítésük a fülke alkatrészeinek leszállításával együtt hozzávetőlegesen fél évet vett igénybe. Ottjártunkkor készült éppen egy Cessna 172 szimulátor is, egy valódi gép utasfülkéjére és sárkányszerkezetére alapozva. Mivel ezen a gépen az úgynevezett látva repülés (VFR) szabályai szerint tájékozódnak a pilóták, az oldalra kitekintés miatt nagyobb szögben, de a gép mérete miatt kisebb ívvel kellett elkészíteni a hengeres falat, a kevesebb komponens miatt pedig elég hozzá két számítógép. Azért ez sem lesz olcsó mulatság, a Garmin G1000-es integrált fedélzeti rendszer szimulátoros változata közel hárommillió forintot kóstál (a valódi modellt körülbelül ötször ennyiért mérik). Ilyennel szerelt szimulátor, ha minden igaz, nincs még egy a kontinensen. A Cessna másik érdekessége, hogy saját fejlesztésű mechanikát, erő-visszacsatoló rendszert építenek bele.
Cessna-szimulátor építés közben
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
