Bevezető, külső

Tavaly év elején jelent meg a Thermaltake új, Toughair névre hallgató CPU-hűtő családja, mely nagyjából ugyanazt a bordaelrendezést használja vízszintes (Toughair 110) vagy függőleges (Toughair 310 és 510) kivitelben. Az utóbbi kettő tulajdonképpen egy szimpla toronyhűtő, négy, a processzorral közvetlenül érintkező hővezető csővel, csendes, világítástól mentes ventilátorral, egyetlen eltérés közöttük, hogy a 310-es modellt egy, míg az 510-est két légkavaróval szerelték fel. Ez az utóbbinak a gyári adatok szerint 10 wattal nagyobb (180 wattos) hűtési teljesítményt kölcsönöz, ami elegendő lehet például a Ryzen 7 7700X vagy a Core i5-13600K/14600K hűvösen tartására (akinek ez nem elég, az válthat az ősszel bemutatott Toughair 710-re, mely duplatornyos megoldásával 250 wattig ajánlott).

Külső

Tesztalanyunk központi eleme tehát az említett négy darab, 6 mm-es átmérővel rendelkező hővezető cső, melyek egy nikkelezett réz talpba préselve közvetlenül érintkeznek a processzor hőátadó kupakjával.

[+]

A talp kidolgozottsága alapvetően jó, a felület sík, az érdesség minimális. Hővezető pasztát külön kapunk, nem gyárilag felhordva, és ami impozáns, hogy nemcsak egy kis tubus van a csomagban, hanem egy sablon és egy spatula is, amivel szépen, ideális vastagságban és mintával „teríthetjük” a kencét a processzoron.

[+]

A bordázat esetében nem sima téglalap a forma, hanem váltakozó „hullámos” éleket láthatunk, melyek segítenek megtörni a lamináris, hőátadás szempontjából nem ideális áramlást. Mint említettük, a Toughair 510 nincs túldíszítve, de azért a hővezető csövek tetejét egy műanyag elem takarja, amelyen a márkanevet és a logót csodálhatjuk meg.

[+]

Ez, illetve a ventilátor rögzítését biztosító lapok az összeszerelés után szinte teljesen eltakarják előlünk az alumínium bordákat, na és persze jobban a lemezek közé terelik az áramlást is. Az említett ventilátorok a gyártó Toughfan nevű, magas statikus nyomásra (2,41 mm-H₂O) kihegyezett szériájából kerülnek ki, 12 cm-es átmérővel és 2000 rpm maximális fordulatszámmal rendelkeznek. Sarkaikban gumi rezgéscsillapító betétet viselnek, a gyári adatok szerint 23,6 dB-es maximális zajszintre számíthatunk tőlük. A két légkavaró együttes meghajtását egy Y elosztóval segíti a gyártó.

[+]

Specifikációk, felszerelés

Modern processzorhűtőről lévén szó, a Toughair minden aktuális AMD és Intel platformra felszerelhető, azaz AM5/AM4/AM3(+)/AM2(+)/FMx és LGA1700/-1200/-115x foglalatokkal kompatibilis.

[+]

A gyártói ajánlások szerint a két ventilátor együttes erejével legfeljebb 180 wattos TDP-ig érdemes számolni vele, a teljes bordázat pedig 160 mm magas, ezt kell tehát figyelembe venni a beszerelési lehetőség számba vételekor.

Felszerelés

Manapság már nincsenek igazán durva meglepetések egy processzorhűtőnél, és a Thermaltake elég régi motoros ahhoz, hogy ne kövessen el szarvashibákat a rögzítés tervezésekor. Az egész alapját egy műanyag keret adja, melyen ott az összes kompatibilis platformhoz tartozó furat – melyeket jól láthatóan meg is jelöltek, ezzel egyszerűsítve a szerelést.

[+]

Ezeken a furatokon kell a rögzítésre szolgáló csavarokat átdugni, majd ezt az egységet elhelyezni az alaplap hátoldalán. Mivel a csavarfejek szépen szorulnak a műanyag alap erre a célra kialakított fészkeiben, így a művelet egy már összeállított konfigurációnál is kényelmesen elvégezhető, nem kell a csavarokat még külön tartani is. A másik oldalra a platformtól függő méretű műanyag távtartók kerülnek (ezeket egy műanyag keretből kell „kitörni”, ami a modellezést kedvelő felhasználók szívét fogja megdobogtatni), majd erre rakhatjuk fel a bordát megtartó fémkeretet, amit négy, kézzel meghúzható anyával tudunk rögzíteni.

[+]

[+]

Mindezek után felszerelhető maga a borda, melyet két csavar szorít a kerethez. A bordára a ventilátorokat a mellékelt műanyag keretek segítségével csúsztathatjuk fel. Ez elvileg lehetőséget ad némi magasságállításra is, de a gyakorlatban erre nem sok szükségünk lesz, a Toughair 510 elég keskeny ahhoz, hogy az alaplapok nagy részénél a magasabb RAM modulokkal se akadjon össze.

[+]

Tesztkörnyezet, mérés

Tesztünket a megszokott, nagy (250 wattos) fogyasztást biztosító platformunkon végeztük, melynek központi eleme egy 1,25 volton üzemelő, 4 GHz-re húzott Intel Core i7-5960X. Ennek szerepe egyedül a hűtő által elszállítandó hőenergia biztosítása, melyet az általunk használt beállításokkal stabilan tud garantálni, azaz az esetleges túlmelegedés eléréséig fixen számíthatunk AIDA64 esetén 180 wattra, a Prime95 futtatásakor pedig 253 wattra. A mérési metodika részletes leírása megtalálható tudástárunkban, a platform pontos specifikációi pedig az alábbi táblázatban:

Méréseinket ezúttal egy-, illetve kétventilátoros kiépítés mellett is elvégeztük (így gyakorlatilag a Thermaltake Toughair 310 teljesítményét is kipróbáltuk), első körben alaplapunk Silent profilját használva. A szoba hőmérséklete végig 20 °C maradt. Ezen körülmények között a processzor nyugalmi állapotban és egy ventilátorral hűtve 33 °C-os hőmérséklettel vágott neki a napnak, miközben a légkavaró fordulatszáma a specifikációk szerinti minimum közelében, 513 rpm körül ingadozott. Ezzel a hűtő gyakorlatilag némának tekinthető, még egész közel hajolva hozzá sem hallottunk semmit a lapátkerék mozgásából. Ugyanez a helyzet akkor is, ha mindkét ventilátort felszereltük rá, ám ilyenkor valamivel jobb a hűtés, hiszen a CPU csak 30 °C-ig melegszik, mutatva, hogy a bordázat azért érezhető ellenállást jelent az alacsony forgási sebességen dolgozó Toughfan 12 légkavarónak.

Bekapcsolva az AIDA64 terhelését egy ventilátor mellett 78 °C-ra melegedett processzorunk, viszont ezt a hőfokot csak úgy tudta tartani, hogy az alaplapi vezérlő folyamatosan „játszott” a légkavaró fordulatszámával, körülbelül 1200 és 1920 rpm között mozgatva azt. Ez egy viszonylag zavaró, 20-31 dB között hullámzó zajt eredményezett. Sokkal kellemesebb a két ventilátor használata, amikor a 78 °C-ot fix 1180 rpm-mel volt képes tartani a rendszer. Ehhez 23 dB-es zajszint tartozik, mely legfeljebb egy teljesen leszigetelt szobában, passzív komponensek mellett hallatszik ki a számítógépházból.

Végül a Prime95-öt bekapcsolva gyakorlatilag maximumra – 2000 rpm-re – ugrott a fordulatszám, melyhez egy ventilátorral 33 dB-es, két ventilátorral 36 dB-es, már viszonylag tisztán hallható, de még messze nem zavaró zúgás párosult. Itt 98-99 °C körül ingadozott a processzor hőfoka, mutatva, hogy a hűtő már tudása végén jár. Figyelembe véve, hogy a hivatalos specifikációk szerint a Toughair 510-et csak 180 wattig ajánlott használni, ez kifejezetten jó eredmény.

Értékelés

A Thermaltake Toughair 510 nem rossz hűtő: kivitele igényes, szerelhetősége és kompatibilitása jó, zajszintje pedig kellemesen alacsony. Bátran ajánljuk annak, aki egy közép- vagy közép-felső kategóriás processzor hidegen tartásában gondolkodik, és elsősorban a néma működésre, mintsem a mindenáron való tuningra szeretne koncentrálni. Jó pont, hogy a gyártói specifikációk konzervatívnak tekinthetők, a hivatalosan megadott 180 wattos terhelés mellett ugyanis még bőven elfogadható hőmérsékleti adatokat és alacsony zajszintet kaptunk.

Külsejét tekintve a Toughair 510 abszolút visszafogottnak mondható, sem a ventilátorok, sem a bordázat nem rendelkezik világítással, sőt igazából a bordák tetején látható fedelet leszámítva nincs semmiféle díszítése.

[+]

Nem áll ennyire jól tesztalanyunk akkor, ha az árát nézzük: a 20 000 forint körüli szegmens elég zsúfolt, és itt már duplatornyos modellekkel is találkozhatunk, melyek közül többen már a Core i7/Core i9 processzorokkal is megbirkóznak – a Toughair 510-et erre a szintre pedig már nem mernénk ajánlani.

Thermaltake Toughair 510

Wombath

A Thermaltake Toughair 510 processzorhűtőt a gyártó bocsátotta rendelkezésünkre.