A TCL útja mostanáig

Ha mondanunk kéne három, néhány évtized alatt a semmiből feltörő kínai technológiai konszernt, a TCL-t semmiképp nem hagynánk ki! Az 1981-ben még TTK néven startoló vállalat az első időszakban az akkor menőnek számító TDK kazetták szemérmetlen koppintásával rúgta be a motort és ért el meglepően nagy sikereket. Az elkövetkező néhány évben a cég elmélyítette kapcsolatát a kínai kormánnyal, és az állam hathatós támogatásával a virágzásnak induló telekommunikációs terület felé fordult.

Az ezredfordulóig a konszern kizárólag a kínai piacra termelt, ám a kétezres évek elején elkezdtek külföldre kacsintgatni. A TCL nagyszabású tervekkel és igen komoly tőkével vágott bele a hódításba, amit tökéletesen bizonyít, hogy 2004-re többségi tulajdont szerzett az akkor igen jól csengőnek számító, francia Thomsonban és Alcatelben, amivel hozzájutott a francia márkákhoz, és ezzel párhuzamosan teljes erőbedobással kezdett nyomulni a szórakoztatóelektronikai, illetve a telefonos szektorban.

[+]

2010 után, ha lehet, még jobban rákapcsoltak: megszerezve a BlackBerry és a Palm márkát, a TCL  tovább építette mobilos birodalmát, és a televíziós iparágban is komoly hídfőállásokat építettek ki. A holding mostanra a második-harmadik legnagyobb televíziógyártóvá vált világszinten, köszönhetően annak, hogy ODM partnerként rengeteg kisebb-nagyobb piaci résztvevőnek szállít tévéket.

Az olcsó termékek mellett a cég egyre nagyobb figyelmet fordít az előremutató megoldásokra is. Rendszeresen hatalmas standokkal van jelen a legnagyobb tech kiállításokon, és kínálatában megjelentek a kvantumpontos, illetve a Mini LED készülékek is, valamint a tervek szerint idén színre lép első kereskedelmi forgalomban is kapható 8K televíziójával a korábban már bemutatott működőképes prototípusok után.

Innovatív megoldások

A TCL csoporthoz tartozik a China Star Optoelectronics Technology (CSOT) nevű cég, amelynek fő profilja az innovatív eljárások kutatása és fejlesztése. A CSOT korábban már előállt többek között 3,3 hüvelykes Micro LED IGZO panellel, hajlítható Mini LED, illetve egy 31 hüvelykes, átlátszó, szemüveg nélküli 3D OLED megjelenítővel, hogy csak néhány példát említsünk. Jelenleg is komoly projekteken dolgoznak, például nyomtatott OLED kijelzőn, illetve kvantumpontos OLED és további, szemüveg nélküli 3D eszközökön is. Tehát a cég kifejezetten törekszik arra, hogy ha lehet ne csak kövesse, hanem diktálja is a trendeket, és próbál a saját útján járni, ami nagyon üdvös dolog.

[+]

A TCL az európai régiót is komolyan veszi. Saját tévégyárral rendelkezik például a lengyelországi Żyrardówban, és a közelmúltban pont ide hívtak meg minket egy rövid látogatásra, hogy bemutassák, hol és hogyan készülnek a tévék. Emellett lehetőségünk nyílt, hogy kipróbáljuk a cég egyik csúcsmodelljét, illetve képet kaptunk arról is, hogy milyennek képzeli az iparág jövőjét ez a bitang erős, az USA-ban már a darabszámot tekintve piacvezetőnek számító kínai konszern.

A TCL tervei: Mini LED, QLED, OLED

Marek Maciejewski, a vállalat termékfejlesztésért felelős menedzsere némi meglepetésünkre elárulta, hogy a TCL a jelenben és a közeljövőben a kvantumpontos LCD technológiára és az úgynevezett Mini LED háttérvilágításra építi felsőkategóriás televízióit. Meglátásuk szerint az LG Displayhez köthető és sokak által favorizált WOLED (White OLED + színszűrők) képalkotási eljárás zsákutca, ugyanis a megoldás elérte a képességei maximumát, hiszen a fényerőt és a színtérlefedettséget tovább már nem lehet növelni. Úgyhogy egész biztosnak látszik, hogy a TCL nem lép be az OLED tévét kínálók sorába, legalábbis nem úgy, hogy az LG-től veszik a panelt.

[+]

Korábban a TCL bejelentette, hogy valódi LED kijelzőtechnológián dolgozik, és tavaly már be is mutattak egy működőképes prototípust. Ezért is lepett meg minket, mikor Marek Maciejewski elmondta, hogy a konszern elengedte ezt a vonalat is. Kitért rá, hogy arra jutottak, hogy egyszerűen nem  gazdaságos ez az eljárás, többek között azért, mert a jelenlegi ismereteink birtokában nem lehet annyira lecsökkenteni a fénykibocsátó diódák méretét, hogy jó képminőséget produkáló, kisméretű televíziókkal lehessen előállni. Így a TCL számára a Micro LED sem pálya.

És ugyanez igaz az LG által korábban bemutatott NanoCell LED LCD eljárásra is, amiben szintén nem hisz a TCL. Vannak vállalatok, amelyek meg vannak róla győződve, hogy az ikerpaneles kialakításé a jövő, tehát ahol a LED-ek által biztosított háttérfényt egy monokróm LCD panel szűri meg. A Hisense és a Panasonic is bemutatott már működőképes prototípust, azonban a TCL nem fog. Marek Maciejewski ugyanis kifejtette, hogy ez a megoldás elméletileg nagy kontrasztarány elérését teszi lehetővé, ám energiapazarló, azaz nem gazdaságos, ráadásul drága, és jelentősen lecsökkenti a fényerőt, ami rossz hatással van a HDR tartalmak megjelenítésére.

Mini LED és kvantumpontok

A TCL tehát a Mini LED és a kvantumpontos technológiára fókuszál a következő néhány évben. Ha minden jól megy, akkor hamarosan be is mutatnak egy olyan Mini LED háttérvilágítási eljárást, amelynél a háttérvilágítást szolgáltató RGB LED-eket ötezer, egyedileg vezérelhető csoportba osztották. Ez jelentősen növeli a kontrasztot, a színpontosságot, és a HDR tartalmak megjelenítésére is pozitív hatást gyakorol, legalábbis a TCL munkatársai szerint.

Emellett azt is megtudtuk, hogy a következő nagy durranás egy olyan kvantumpontos polarizációs réteg kifejlesztése lesz, amelyet a képernyő üvegére rögzítenek, és ez állítólag nagyobb színtérlefedettséget eredményez, illetve javít a betekintési szögön is. Emellett a vállalat nagyon bízik a különféle mesterséges intelligencia alapú képjavító, képmódosító eljárásokban, és állításuk szerint már e téren is sikerült áttörést elérni, amiről nyilván majd saját szemünkkel is meggyőződhetünk valamikor.

[+]

Ha minden jól megy, akkor 2023-ban bemutatkozhat az igazi csodafegyver, a TCL saját, kvantumpontos OLED technológiája. Elvileg itt a kék OLED alapvilágításból a nano méretű kristályok alakítják ki a vörös és zöld alpixeleket. A vállalat a CES-en már kiállított egy működőképes verziót ebből a termékből, de annak még elég alacsony volt a fényereje, tehát van még bőven munka e téren, de ha minden jól megy, akkor ez lesz a TCL tévék jövője.

Így készülnek a tévék

A Varsó közelében fekvő Żyrardówban található gyárat még a Thomson húzta fel 1997-ben, hogy CRT tévéket állítson ott elő. A Thomson nem bízott az LCD technológiában, azt gondolták, hogy a projektoroké a jövő, így az üzemet nem is fejlesztették. Így mikor a vállalat a TCL fennhatósága alá került, már meglehetősen elavultnak számított, emiatt be is zárták egy időre. 2007-ben nyitotta meg újra kapuit az átalakítás után, és itt is megkezdték az LCD televíziók gyártását. Az első időszaktól kezdve az volt a koncepció, hogy a saját márkák mellett másoknak is készítsenek tévéket ODM partnerként, emiatt pedig kiemelt szempont volt a kapacitás növelése, így az évek során újabb és újabb gyártósorokat állítottak üzembe.

TCL gyár Żyrardowban [+]

Egyébként talán helyesebb lenne inkább összeszerelőüzemnek hívni ezt a gyárat, hiszen itt hagyományos értelemben vett gyártás nem történik. Minden egyes komponens, legyen az egyébként házon belül készülő panel, elektronika, hangszóró, készülékház vagy kiegészítő, más helyekről, elsősorban Kínából érkezik külön pakkban. Ezeket pedig Żyrardowban "csupán" összelegózzák, ami persze szintén nem kis feladat, hiszen nagyon komoly logisztikát, fegyelmet és állandó fejlesztést igényel, hogy tartani tudják a lépést az iparág folyamatosan változó kihívásaival.

Csúcsra járatva

Jelenleg hat gyártósor működhet, amelyből kettő csak a TCL és a Thomson márkának van fenntartva, a többi pedig a külső partnerek megrendeléseit szolgálja ki. Előfordul, hogy a teljes készüléket a TCL-től kérik saját márkával "matricázva", de arra is akad példa, hogy a komponenseket ők szerzik be, így Żyrardówban csak az összeszerelés zajlik. 2019 csúcsév volt a gyár történetében, hiszen mintegy 3,2 millió készüléket állítottak itt elő, mint ahogyan azt is megtudtuk Marcin Gerlachtól, a vállat új termékek bemutatásáért felelős menedzserétől, hogy 2019 novembere volt a legerősebb hónap, amikor is 420 000 tévé gurult le a sorokról. Amikor teljes gőzzel üzemel a gyár, akkor mintegy 4000 embert foglalkoztatnak, de értelemszerűen közöttük sok az idénymunkás, azaz akit csak akkor állítanak csatasorba, amikor rengeteg a megrendelés, például a karácsonyi szezonban.

[+]

Tavaly azért is volt kiemelkedő a legyártott készülékek száma, mert a kereskedelmi háború miatt az Egyesült Államokba is szállítottak Lengyelországból tévéket. Egészen pontosan egymillió darabot, ami nyilván jóval drágább volt, mintha a szokásos módon Kínából érkeztek volna az USA-ba a termékek. Ha enyhül a feszültség, visszavonják a kínai cégeket érintő szankciókat és visszatér minden a régi kerékvágásba, akkor várhatóan a lengyelországi gyár teljesítménye is lecsökken körülbelül évi 2 millió darabra.

A gyártás

A bejárás során sok újdonságot nem tapasztaltunk, tehát az alkalmazottak a futószalagok vagy munkapadok mellett serénykedve végzik feladatukat. Összeépítik a komponenseket, ha kell, szoftvert frissítenek, és végigfuttatják a meghatározott ellenőrzési protokollokat, hogy lehetőleg kiszűrjék a hibás termékeket. Minden egyes alkatrészt és munkafolyamatot adminisztrálnak, így ha valamilyen gikszer merül fel, akkor lehet tudni, hogy hol volt a gond. Ez nagyon jól jött például akkor, amikor egyes vásárlók tíz éve a Thomson tévé dobozában szerető gonddal kiválogatott téglákat találtak, ám a dokumentumok végignyálazása során kiderült, hogy pontosan melyik franciaországi raktárban cserélték ki a készüléket építőanyagra.

[+]

Robotokat, hi-tech megoldásokat nem nagyon láttunk, a munka dandárját humán erőforrás végzi – a Samsung jászfényszarui üzeme például modernebbnek tűnt. Viszont megmutatták a gyár kínzókamráját, azaz tesztlaborját, ahol különféle extrém körülményeknek teszik ki a tévéket. Egy alaposan felfűtött szobában például azt vizsgálják, hogy hogy reagálnak a modellek, ha hosszú időn át nagy melegnek teszik ki őket.

A dobozdobáló gép és az utazásszimulátor [+]

Egy másik helyiségben párásítanak, vízzel spriccelik a készülékeket, hogy megtudják, hogy mit szólnak a nedvességhez. Találkoztunk egy ide-oda dönthető paddal, amelynek segítségével kiderül, hogy az egyes modellek milyen ferdeséget tolerálnak még anélkül, hogy orra buknának. Láttunk dobástesztet, amikor a dobozt a földre hajította egy gép, és ezt követően megnézték, hogy esett-e bántódása a terméknek, valamint megmutattak egy rázópadot is, amin azt szimulálják, hogy mi történik, ha kétezer kilométert kell utaznia a televíziónak egy teherautó rakterében az európai utakon.

X10: Mini LED a gyakorlatban, konklúzió

Lengyelországban alkalmunk nyílt kipróbálni pár órán keresztül a vállalat jelenlegi egyik csúcs televízióját, az Európában X10 névre hallgató modell 65 hüvelykes verzióját. Ebben összesen 768 egyedileg vezérelt LED csoport található, és kvantumpontos technológiára épül, amelynél a nanoméretű kristályokat tartalmazó film a kék LED háttérvilágítás és az LCD panel között kapott helyet.

[+]

A 4K felbontású, 1500 cd/m² maximális fényerejű modell támogatja a nagy dinamikatartományú tartalmak (HDR10, HLG, HDR10+, Dolby Vision) megjelenítését. Android TV 9.0 operációs rendszer fut rajta, viszont a hardvere még nem elég erős az igazán jó grafikájú játékok futtatásához, tehát az alkalmazáskínálatban rejlő óriási erőt itt sem lehet maximálisan kihasználni. Több különféle forrással is kipróbálhattuk (online stream, Xbox One X, UHD Blu-ray filmek, demó filmek), és a játékoknál kifejezetten tetszett nekünk a kép minősége. A mozgásmegjelenítés hibátlannak tűnt, a tónusok ragyogtak és a HDR-t is gyönyörűen visszaadta.

[+]

A demóanyagoknál gyakorlatilag ugyanez volt a helyzet, viszont a filmeknél és videóknál halvány fátyolosságot érzékeltünk, tehát a színek lehettek volna átütőbbek, és a tökéletes feketével is akadtak látható problémák, Mini LED háttérvilágítás ide vagy oda. A logóknál fekete hátterénél, illetve egyéb, világos és sötét képrészletek találkozásánál szinte mindig észrevehető volt némi szürke aura a képi objektumok mentén. A betekintési szög viszont hibátlan volt, és a homogenitással se volt gond tapasztalataink szerint, hiszen felhősödésbe, foltosodásba nem futottunk bele. A hangzás terén átlagosan teljesített: hibákat nem tapasztaltunk, de a hangminőséget azért különösebben dinamikusnak, átütőnek nem neveznénk, ami egy ilyen, hangprojektorral nem rendelkező tévé esetében azért nem meglepő.

Konklúzió

Évek óta várunk arra, hogy a TCL komolyan megmutassa magát a magyarországi piacon is, és bár erről most nem esett szó, de az, hogy meghívtak minket, azt jelzi, hogy talán nem közömbös számukra hazánk sem. Mindenesetre örülnénk még egy erős, és fejlesztésekre is költő szereplő felbukkanásának a tévés piacon, mert egy új versenyző mindig izgalmasabbá és kiélezettebbé teszi a versenyt, amivel végül mi, felhasználók járunk a legjobban. Amit Lengyelországban láttunk és hallottunk, az mindenképp érdekesnek és izgalmasnak tűnt. Ha nem is értünk feltétlenül mindenben egyet a vállalat munkatársaival, de az tény, hogy a cég elindult a jövő felé vezető úton, van saját koncepciója, megvan a megfelelő szellemi és anyagi tőkéje, és így már csak rajtuk múlik, hogy ezzel tényleg le tudják-e majd tarolni a világot!

elefant