Itt a legújabb GeForce!

A márciusban leleplezett, igencsak jól sikerült GeForce GTX 680 után az NVIDIA a GTX 670-nel is egy egyértelműen ajánlott videokártyát alkotott a tavaszi szezon során – ennek ellenére sokan nem engedhették meg maguknak ezeket az olykor bőven 100 000 forint fölé árazott modelleket. Az AMD a tavalyi év legvégén leleplezett HD 7970-e után viszonylag gyorsan kiterítette az összes kártyáját, amivel gyakorlatilag áprilisra már le is fedte új sorozatával a piacot. Ebből szerintünk a HD 7800-as széria sikerült a legjobban – azonban az NVIDIA-tól számított válaszra meglehetősen sokáig kellett várni.

A várakozásnak minden bizonnyal ebben az esetben is a TSMC szűkös 28 nanométeres gyártókapacitása volt az oka, ami információk szerint legkorábban már csak jövőre érheti el a kívánt szintet. Ennek tükrében teljesen érhető, hogy a gyártósorokról leguruló lapkákat az NVIDIA először a drágábban értékesíthető modellekhez használta fel. Ez természetesen a Santa Clara-i vállalat mellett a potenciális vásárlóknak sem volt a legjobb hír, hisz ezzel valamelyest korlátozódott az árverseny is.

A gyártósorokról lekerülő lapkák szűkös száma miatt ismét időre volt szükség, hogy összegyűljön kellő mennyiségű chip, mely a GTX 660 Ti hiányzó hozzávalója volt. Ebből talán néhányan már sejthetik is, hogy a GTX 680 és GTX 670 után a most megérkezett GTX 660 Ti is GK104 kódnevű GPU-ra építkezik. Akik ismerik az NVIDIA elmúlt években alkalmazott stratégiáját, azoknak talán elsőre kissé furcsán hangozhat, hogy a legnagyobb – asztali felhasználásra szánt – lapkát most a GTX 670 alá is beeresztik, de ez csak a megváltozott stratégiára vezethető vissza. Mindez röviden annyit jelent, hogy a Kepler mikroarchitektúrára épülő GK110 kódnevű csúcsterméket most nem hozzák le az asztali kártyák piacára, ebből fakadóan külön ebbe a szegmensbe a GK104 személyében egy némileg átgondolt, és emiatt a korábbiakhoz képest jóval kisebb lapka született. Ezzel a közép-felsőkategória mezsgyéjére is a már említett megoldás került.

GK104 – pirossal a letiltott részek [+]

Ahogy korábbi cikkünkben már részletesen taglaltuk, a GK104 összesen nyolc darab, meglehetősen komplex SMX (streaming multiprocesszor) modulból épül fel. Mindegyik ilyen egység 192 darab, úgynevezett CUDA magot tartalmaz. Emellett az egyes streaming multiprocesszorok négy darab textúrázó blokkal rendelkeznek, melyekben egyenként négy textúracímző és textúraszűrő található, és ezekhez csatornánként négy mintavételező tartozik. A korábban bemutatott GTX 670-re felkerülő lapka verzióját az NVIDIA annyiban korlátozta, hogy letiltott egy teljes SMX modult, amivel a CUDA magok száma 1536-ról 1344-re, míg a textúrázók száma 128-ról 112-re csökkent. Az L2 cache méretéhez, a ROP-ok számához, valamint a memóriacsatornákhoz ebben az esetben még nem nyúltak a tervezők. A GTX 660 Ti esetében már utóbbiakat is megpiszkálták némileg, ergo a letiltott egy SMX modul mellett kiiktatásra került a memóriabusz negyede, valamint ezzel párhuzamosan 8 ROP is. A Kepler esetében ezt nem lehet különválasztani, így tervezők 192 bit mellett már mindenképpen csak 24 ROP-pal kalkulálhattak.

[+]

Ahogy a fenti diáról leolvasható, a GPU órajeleit a GTX 670-hez képest érintetlenül hagyták, így az 915 MHz maradt 980 MHz-es Boost frekvencia mellett. A memóriák órajeléhez sem nyúltak, de a maximális sávszélesség 25%-a így is odalett a 8 ROP-pal egyetemben. Az utóbbi karcsúsítások ellenére a memória teljes mérete maradt 2 GB. Mindezek mellett a TDP a maga 150 wattos gyári értékével meglehetősen jól hangzik.

GTX 660 Ti ASUS receptre

A közelmúltban látottakhoz mérten kissé rendhagyó módon, most nem egy referenciakártya került kezünk közé, hanem az ASUS alaposan újragondolt 660 Ti modellje. Ez jelen esetben egészen pontosan a GeForce 660 Ti DirectCU II TOP VGA-t takarja.

[+]

Ennek doboza újfent meglehetősen szűkös mértékben tartalmazott kiegészítőket. Az egyetlen tápátalakító kábelen és DVI->VGA adapteren kívül csak a szokásos driverlemezt és leírást találtuk. A dobozon nagy betűvel kiemelik a TOP szót, ami gyárilag túlhajtott modellre utal.

[+]

A kártyát megpillantva számunkra szinte azonnal a GTX 670 DirectCU II TOP jutott eszünkbe. Ebben az esetben is látható a jellegzetes DirectCU II hűtési megoldás némileg karcsúsított verziója, amivel a VGA már összesen csak két kártyahelyet foglal el. A ventilátorok átmérője szintén 9 centiméter, mint a korábbi GTX 670-es modell esetében.

[+]

A hátoldalon most nincs nyoma takarólemeznek, de az SLI híd már itt sem maradt le. További hasonlóság, hogy kártya jobb alsó szekciójában, közvetlenül a PCI Express tápcsatlakozók mögött 1-1 pár LED is felkerült a NYÁK-ra. Amennyiben elfelejtenénk csatlakoztatni a PCI Express tápkábeleket, akkor az adott LED(-ek) piros színben fog(nak) pompázni. Ezzel szemben, ha mindent jól csinálunk, akkor azt 1-1 zöld fény jelzi számunkra.

[+]

A hűtő eltávolítása után megpillantva már egészen biztosak voltunk abban, hogy erre a modellre a GTX 670 DirectCU II TOP esetében már látott koncepció került fel. Mindez jó ómennek számít, hisz ezen a téren brillírozott a korábban bemutatott kártya. Itt a lamellák között összesen három hőcső cikázik, melyekből kettő kétszer fut át rendszeren. A fotón most is megfigyelhető a sorozat elnevezésének forrása, mely onnan ered, hogy tagjainál a hűtő réz hőcsövei közvetlenül érintkeznek a GPU-val a hatékonyabb hőelvezetés érdekében.

[+]

A majdnem teljesen csupasz NYÁK láttán megállapíthatjuk, hogy elejétől a memória chipek végéig szinte teljesen azonos az ASUS GTX 670 kártyájával. A legnagyobb különbség az áramkör hátuljánál látható, ahol talán az alacsonyabb TDP és/vagy a 192 bites memóriabusz okán kevesebb alkatrész található.

[+]

A NYÁK elején elhelyezett tápellátás ismét megszólalásig hasonlít a nagy testvér esetében látottakhoz. Ez annyit tesz, hogy ebben az esetben is 6 fázisból táplálkozhat a GK104 kódjelű GPU. A Super Alloy Power névre elkeresztelt koncepciót az ASUS alaplapokról már jól ismert DIGI+ (CHiL) chip vezérli. Ennek, valamint az ASUS GPU Tweak szoftverének segítségével a GK104 feszültségét egészen 1,175 voltig emelhetjük.

[+]

A viszonylag erős tápellátást az ASUS ki is használta, ugyanis a gyári 915/980 MHz-es GPU órajelet 1059/1137-ig tornázták fel, ami ebben az esetben is tisztességes emelésnek számít. Utóbbi újabb párhuzam a GTX 670 DirectCU II TOP-pal, mivel ezen kártyánál is épp ilyen frekvenciákra tuningolt az ASUS.

[+]

A GDDR5-ös RAM chipek sem változtak a korábban látottakhoz képest, ezt a szerepet ebben az esetben is a Hynix műhelyéből származó egységek töltik be. A H5GQ2H24AFR-R0C típusú modellek hivatalosan 6 GHz-es effektív sebességre képesek 1,5 voltos feszültség mellett. Az egyenként 2 gigabit (256 MB) kapacitású egységekből összesen nyolc darab került a NYÁK-ra, de az elrendezésük nem éppen szokványos, ugyanis a hátlapon kettő, míg elöl 6 chip kapott helyet. Ez azt jelenti, hogy a lapkán található három darab 64 bites memóriavezérlőhöz eltérő mennyiségű 32 bites memórialapka kapcsolódik.

A nálunk járt tesztkártya esetében két 64 bites csatornához két-két 2 gigabites, míg a maradék egy 64 bites csatornához négy 2 gigabites kapacitású chip tartozik. A rendszer tehát egyfajta flexibilis vezérléssel működik, ahogy korábban a GeForce GTX 550 Ti nevű VGA. A legegyszerűbb és legtöbbet alkalmazott verziója ennek az elvnek az egységes és az elkülönített vezérlés. A GeForce GTX 660 Ti egységes mód mellett az összes memóriavezérlőt használja, de csak 1,5 GB-nyi terület férhető hozzá. Ide kerülnek majd a legtöbbet címzett adatok, és a teljes 144 GB/s-os sávszélesség elérhető. Az elkülönített 512 MB-os részt csak kiterjesztett módban érheti el a rendszer, ám ebben az esetben a memória-sávszélesség 48 GB/s-ra mérséklődik, ami természetesen nem kedvező tényező, és a termék teljesítménye erősen mérséklődik majd, ha ehhez az 512 MB-os részhez hozzá kell nyúlni.

A hátlapon sem a korábbi referenciákhoz, sem a már többször említett ASUS GTX 670-hez képest sem láthatunk lényegi eltérést: az ASUS GeForce GTX 660 Ti DirectCU II TOP is egy normál méretű DisplayPort 1.2 HBR2 csatolóval nyit, mellé került a 3 GHz-es HDMI 1.4a, ezután a dual-link DVI-I port jön, mely felett egy szintén dual-link DVI-D helyezkedik el. E négy kimenet segítségével hajthatunk meg akár négy megjelenítőt is egyazon időben.

[+]

Láthatóan a hűtés némileg túlnyúlik a NYÁK-on, amivel a kártya leghosszabb pontján 269 milliméteres hosszúságot mértünk.

Tesztkonfig, fogyasztás, tuning

A mérések alatt a GTX 660 Ti társaságából természetesen nem hiányozhatott a GTX 680 és 670 sem. Ezek mellett az előző generáció felső kategóriájában található GeForce kártyákat is beválogattuk az összevetésbe, végül kiegészítettük a GTX 560 Ti-vel. A konkurencia oldaláról a Radeon 7970, 7950, valamint 7800-as széria két tagja került be a versenybe.

Mivel az ASUS kártyájának személyében egy gyárilag jelentősen túlhajtott példányhoz volt szerencsénk, így első körben kénytelenek voltunk a referencia értékekre visszavenni a GPU-órajelet. Az így lefuttatott tesztek után mindent alapállásba helyeztünk, majd újramértünk. Ebből kifolyólag egyszer GTX 660 Ti, egyszer pedig ASUS GTX 660 Ti TOP néven szerepel a táblázatokban a VGA.

Csúcskategóriás kártyákról lévén szó most is úgy döntöttünk, hogy az i7-2600K processzorunk órajelét egy egészséges tuning keretein belül 4,2 GHz-re emeljük, ami mellé 16 GB memóriánk üzemi órajelét 1866 MHz-re állítottuk be. A GeForce kártyákhoz egységesen a GTX 660 Ti mellé kapott, 305.37 verziójú drivercsomagot telepítettük fel. A Radeon kártyák esetében az elérhető legújabb Catalyst 12.6 Beta került feltelepítésre a 12.7 CAP 3 alkalmazásprofillal kiegészítve. A játékokat a tesztben szereplő kártyákban lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1200-as és 2560x1600-as felbontásban, maximális vagy ahhoz nagyon közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük. A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor 16x-osra kapcsoltuk. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Játékok

• Anno 2070 (DirectX 11) - motor: InitEngine / műfaj: stratégia
• Batman: Arkham City (DirectX 11) - motor: Unreal Engine 3 / műfaj: TPS
• Battlefield 3 (DirectX 11) - motor: Frostbite 2.0 / műfaj: FPS
• Crysis Warhead (DirectX 10) - motor: CryEngine 2 / műfaj: FPS
• Deus Ex: Human Revolution (DirectX 11) - motor: Crystal Engine / műfaj: FPS/RPG
• DiRT Showdown (DirectX 11) - motor: EGO Engine / műfaj: autóverseny
• Metro 2033 (DirectX 11) - motor: 4A Engine / műfaj: FPS
• Nexuiz (DirectX 11) - motor: CryEngine 3 / műfaj: FPS
• Sniper Elite V2 (DirectX 11) - motor: Asura Engine / műfaj: TPS

A mérésekhez eddig használt játékok palettáját kissé megváltoztattuk tesztünkhöz. Fontosnak tartjuk, hogy viszonylag naprakész és/vagy népszerű címeket alkalmazzunk, így most néhány korábbi játékot menesztve újabbak kerültek be a csomagba. A Total War: Shogun 2-t az Anno 2070, az F1 2011-et a Nexuiz, míg az Aliens vs. Predatort a Sniper Elite V2 benchmarkja váltotta. Ezen felül a DiRT 3 helyét a közelmúltban megjelent úajbb DiRT Showdown vette át.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis Warheadnél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Sniper Elite V2, Metro 2033, Batman: Arkham City, DiRT Showdown és Nexuiz esetében is. A Battlefield 3-nál a Going Hunting című küldetés első perceit mértük le FRAPS-szel, míg a Deus Ex esetében a játék elején található demót vizsgáltuk hasonló módon. Az Anno 2070-nél szintén FRAPS-et használtunk. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro 2033 benchmarkja alatt mértük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, melyet a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Üresjáratban fogyasztás terén a GTX 660 Ti a 680 szintjét hozza, ami megfelel a 28 nanométeres GPU-knál látottnak. Terhelésnél a referencia paraméterekre állított 660 Ti pontosan a HD 7870 értékét produkálta. Az ASUS gyári tuningja durván 12 wattos többletet jelentett.

Az AMD GCN mikroarchitektúrás kártyák egyik újítása volt a ZeroCore Power nevű szolgáltatás, amely hosszú üresjárat esetén képes az adott kártya fogyasztását minimálisra csökkenteni. Mindez akkor következik be, ha a számítógépen az operációs rendszer készenlétbe (stand-by) helyezi a megjelenítőt. Ebben az esetben a kártyán található ventilátor(ok) leáll(nak), és a termék fogyasztása 2-3 watt körüli értékre csökken. A fenti grafikonon látható, hogy ennek megfelelően az NVIDIA kártyái jóval kisebb mértékben korlátozzák fogyasztásukat, ha a megjelenítő készenlétbe kerül.

Szokás szerint megvizsgáltuk a GPU hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is.

ASUS GTX 660 Ti DirectCU II TOP

A mérést egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció az asztalon volt összeállítva. Korábbi cikkünkben az ASUS GeForce GTX 670 DirectCU II TOP hűtésével rendkívül elégedettek voltunk, ugyanis mind üresjáratban, mind pedig terhelve nagyon halk üzemet produkált. Mivel a hűtés és annak vezérlése az utóbb említett és aktuális kártyánk esetében megegyezik, így csak ismételni tudjunk magunkat: az általunk eddig látott és hallott VGA kártyák közül (a passzív kivitelűektől eltekintve), a GTX 670 DirectCU II TOP-hoz hasonlóan a GTX 660 Ti is a legalacsonyabb terhelés alatti zajt produkálta. Erről az olvasóink most is meggyőződhetnek, ugyanis a zajról felvételeket készítettünk. A rögzítés során a diktafon nagyjából 15 centiméterre volt a kártyáktól. A felvétel első 10 másodpercében az üresjárati, míg második 10 másodpercében a terhelés alatti zaj hallható:

• az NVIDIA GeForce GTX 670 hangja
• az ASUS GeForce GTX 670 DirectCU II TOP hangja
• az ASUS GeForce GTX 660 Ti DirectCU II TOP hangja

Végül természetesen a kártya túlhajtási lehetőségeire is vetettünk egy pillantást. Ahogy korábbi cikkeinkben már említettük, a Keplerrel némiképp változott a tuning, hisz az NVIDIA turbója, a GPU Boost megjelent a színen. Azt már tudjuk, hogy a Boostot nem lehet kikapcsolni, így az a túlhajtás során is jelen van.

A gyári tuning felett

Az ASUS kártyája már a dobozból kivéve egy meglehetősen emberes tuningot tartalmaz, már ami a GPU oldalt illeti. Ennek okán – épp ahogy a GTX 670 DirectCU II TOP esetében – most sem igazán tudtuk sokkal magasabb szintre húzni a GK104-et, így csak 1084/1162-ig jutottunk. A memória az NVIDIA specifikációjának megfelelő órajelet kapott, amit 100 MHz-cel tudtunk megtoldani.

Crysis Warhead, DiRT Showdown, Anno 2070

Crysis Warhead alatt a GTX 660 Ti nagyjából a GTX 570 és a HD 7870 közé ékelődött be, míg az ASUS tuningjával szinte pontosan a HD 7870 szintjét produkálta.

A DiRT Showdown nagyon érdekes eredményeket hozott. Korábban a specifikus, compute hatékonyságot vizsgáló tesztprogramokból kiderült, hogy a GCN architektúra rendkívül jól muzsikál komplex számítások mellett, míg a Kepler inkább visszalépés a Fermihez képest. Azt nem tudtuk anno, hogy ennek mi lesz az eredménye a játékokban, azonban manapság ez kezd körvonalazódni, hiszen megérkezett az első olyan játékprogram, amely az eddigiekhez képest erősebben épít a compute shader alkalmazására. Mindemellett a DiRT Showdown elsőként alkalmaz olyan forward render eljárást, amivel rendkívül hatékonyan jeleníthető meg ezernyi pontfényforrás.

A forward+ lighting technika nagyon épít a hardver általános számítási hatékonyságára, és ez az a terep, ahova az AMD a GCN architektúrát tervezte. Érdekes még a Radeon HD 7950 és 7870 viszonya, hiszen a termékek fej-fej mellett haladnak. Ennek az az oka, hogy a DiRT Showdown terhelése erősen igénybe veszi a belső gyorsítótárakat, és ezek a Radeon HD 7870-en a nagyobb magórajel miatt gyorsabbak, mint a Radeon HD 7950-en. Mivel a játék a memóriával kíméletesen bánik, így a masszív memória-sávszélességből nem profitál a Radeon HD 7950, ami miatt az egy kategóriával olcsóbb Radeon nagyon a nyakára tud mászni.

Az Anno 2070 már jobban fekszik a GeForce kártyáknak, így GTX 660 Ti a HD 7870 szintjét hozta, sőt 1920x1200-ban még jobbnak is bizonyult annál. A magasabb felbontásban valószínűleg jobban kijött a szűkösebb memória-sávszélesség. A gyárilag túlhajtott ASUS eredményei értelemszerűen ennél is jobbak voltak, amivel a HD 7950 szintjéig ért fel a kártya.

Metro 2033, Sniper Elite V2, Deus Ex

Az elsősorban "optimalizálatlanságáról" híres Metro 2033 alatt a GTX 660 Ti továbbra is a HD 7870 szintjét hozta. Ez a játék amellett, hogy nem jól optimalizált, még olyan komplex post-process számításokat is végez, mint a diffuse DOF (Depth of Field). A konkurens GCN architektúra a bonyolult számításokat valamivel könnyedebben kezeli.

A Sniper Elite V2 eredményei hasonlók a DiRT Showdownban mért adatokhoz, noha a Kepler annyira nem szenved, de ez a kisebb compute terhelés miatt érthető. A játékban azonban aktiváltuk a szuper mintavételezésen alapuló élsimítást (SSAA). Ez eléggé terheli a kártyák memória-sávszélességét, illetve a fill-rate teljesítményt. 1920x1200-ban a 2,25x-ös beállítást választottuk, amivel még elboldogulnak az erősebb VGA-k, de 2560x1600-ban 4x-es SSAA mellett gyakorlatilag csak a CrossFire és SLI konfigurációk képesek életképes teljesítményre. Természetesen ezen a felbontáson is lehet választani 2,25-ös szűrést, ami sebességben nyilván kedvezőbb alternatíva.

A Deus Ex esetében az átlagos képkocaszámot tekintve jobb volt a 660 Ti a közvetlen konkurenseknél, míg minimumban szinte azonos eredményt produkált.

Batman, Battlefield 3, Nexuiz

A Batman: Arkham City szintén nem kedvezett a GeForce GTX 660 Ti VGA-nak: teljesítménye elég messze van a GeForce GTX 670-től. A visszaesésért most is a a flexibilis memóriavezérlés okolható, ami 8x-os MSAA mellett erősen hátráltató tényező, hiszen a ROP-blokkok száma a letiltott 64 bites memóriavezérlő miatt negyedével csökkent a GeForce GTX 670-hez és 680-hoz viszonyítva.

Az összes általunk használt játék közül talán Battlefield 3 alatt szerepelnek legjobban a Kepler-alapú kártyák. Ez olyannyira igaz, hogy a GTX 660 Ti itt még a HD 7950-et is megverte, ami bizony nagy fegyverténynek számít.

A Nexuiz az első olyan, CryEngine 3-at használó játék, melyet nem a Crytek készített. A program a DiRT Showdown és a Sniper Elite V2-höz képest enyhébb compute terhelést fejt ki, ahol a Kepler architektúra már kezd erősödni. A GeForce GTX 660 Ti azonban jobban lemarad a GeForce GTX 670 mögött, mint azt jellemzően teszi. Ez annak az eredménye, hogy a Nexuiz a tesztelt felbontásokban több memóriát használ 1,5 GB-nál, ami a flexibilis memóriavezérlés miatt hátrányos az új jövevényre, és ezt a teljesítményben is lehet érezni.

ComputeMark, LuxMark

Az idei évtől két, általános számítási feladatokat tartalmazó benchmark is bekerült méréseink közé. Mivel félig-meddig szintetikus tesztekről van szó, túl messzemenő következtetéseket szerintünk nem érdemes levonni ezek eredményeiből.

ComputeMark egyszerűbb DirectCompute shaderekkel operál, melyekkel főleg a játékok alatt lehet találkozni. Ezen a ponton a Kepler nagyjából olyan szinten teljesít, ami az elméleti számítási teljesítménye alapján elvárható.

A Luxmark az egyik legelterjedtebb benchmark a ray-tracing tesztelésére. A Kepler ezen a ponton nem sokat lépet előre a Fermihez képest, sőt. Valószínűleg a gyenge szereplésből kiveszi a részét az NVIDIA által alkalmazott gyorsítótár- és memóriahierarchia, mely nem kedveli annyira a komplex számításokat, mint az AMD GCN architektúrája.

Összegzés

Az összesített eredményekre tekintve megállapíthatjuk, hogy a GTX 660 Ti gyakorlatilag a GTX 580 teljesítményére képes, ugyanakkor a HD 7870-től 3-6% a lemaradása. Ehhez nyilván nagyban hozzájárul az újabb, eddigieknél erősebb compute terhelést alkalmazó játékok alatt mutatott gyengébb teljesítmény.

Az 1920x1200-as felbontás alatt elért eredmények összesítésében valamivel jobban áll az NVIDIA.

Teljesítmény/fogyasztás-mutatóját tekintve a GTX 660 Ti jól szerepelt, amivel a Kepler-alapú kártyák között az első helyre lépett elő. Az újabb játékoknak, valamint a legfrissebb meghajtóknak köszönhetően itt jelenleg a HD 7870 áll az első helyen.

A GeForce GTX 660 Ti elsőre kissé vegyes képet festett számunkra. Néhány általunk most bevetett újabb játékban, ahol előtérbe kerül a compute képesség, nem igazán brillírozik a kártya. Mindez a Kepler gyengébb komplex számítások alatti teljesítményére vezethető vissza. Emellett a megnyirbált memóriavezérlés okán bizonyos esetekben, magasabb élsimítási beállítások mellett, szintén nem jeleskedik különösebben a 660 Ti. Ugyanez igaz a 2560x1600-as felbontásra is, mely úgyszintén eléggé sávszélesség-igényes. 1920x1200-ban alacsonyabb élsimítással (esetleg nélküle) lényegesen jobbak a 660 Ti esélyei. Mindez különösen igaz a töretlen népszerűségnek örvendő Battlefield 3 esetében, ahol szinte minden Kepler szárnyal.

Első körben csak néhány gyárilag túlhajtott GTX 660 Ti fog piacra kerülni. Ezek közül az MSI 1019/1097-es GPU órajelet kapott Power Edition modellje, melyet szintén tesztelni fogunk, nagyjából 90 000 forintos nyitóáron várható. Ez a HD 7870 aktuális árazását tekintve néhány ezer forinttal több mint amit ez utóbbiért kell fizetnünk, így jelenleg leginkább azoknak ajánljuk a GeForce GTX 660 Ti-t, akik biztosan nem mennek 1920x1200-as felbontás fölé, valamint nem preferálják a vadabb élsimítási beállításokat.

Tulajdonságait tekintve az ASUS kártyájáról szinte csak jókat tudunk elmondani. Mivel a GPU-t és annak memóriavezérlését leszámítva szinte teljesen megegyezik a korábban már tesztelt GTX 670 DirectCU II TOP VGA-val, így ez is ajánlott lehetne. A jelenlegi egyetlen bökkenő az árazás, ugyanis a gyártó 109 900 forintos ajánlott végfelhasználói árat szabott ki erre a modellre, amit mi eléggé sokallunk, de ez magában foglalja a Borderlands 2 játékot is. Reméljük, hogy mihamarabb normalizálódnak az árak, de addig csak tetszett minősítéssel illetjük az ASUS GTX 660 Ti DirectCU II TOP videokártyát.

GeForce GTX 660 Ti	ASUS GTX 660 Ti DirectCU II TOP videokártya

Oliverda és Abu85

Az ASUS GeForce GTX 660 Ti DirectCU II TOP videokártyát az Asustól kaptuk.