Socket AM2 lapok ATI RD580-alapokon

Ethernet-sebesség és audiominőség

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga.

Sebességben egyedül az MSI-n található PCIe-es Realtek tudta befogni az nForce5-ös LAN-vezérlők átlagát, a szintén MSI-n található PCI-os Realtek-vezérlő a PCI szűkös sávszélessége miatt csak 566 MBit/s-os sebességet tudott felmutatni, míg - kisebb meglepetésre - az Asuson található PCIe-es Marvell vezérlő csak 632 MBit/s-ot futott; ennél többre számítottunk.

Cserébe az Asuson található vezérlő mindössze 25%-ra terheli a processzort, ami a legalacsonyabb a gigabitesek között. Az MSI-n található vezérlők 52-54%-ra terhelik a sávszélességet maximálisan kihasználó adatmozgatás közben az Athlon 64 3500+ processzort, ez pedig nem túl szép látvány.

Audió

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, mely hat szempont szerint vizsgálja és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő a tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva az alábbiak:

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audióeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált, (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002%-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audióeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Analóg kimeneten mindkét alaplap Jó minősítést kapott, ez jellemző a legtöbb nyolccsatornás hangkodekre; ez egyrészt a kodek, másrészt a driver minőségét tükrözi. Házimozizáshoz azért ne ezt a kimenetet válasszuk...

A CPU-terhelés tesztjében a Realtek vezérlője a többi Realtek-chiphez hasonlóan 40%-ra terhelte a processzort, míg az ADI megoldása majdnem 49%-ra, ami "brutálisan" sok, a processzor erejének fele elvész. Ez egyszerűen nevetséges, remélhetőleg csak az UT2004-re jellemzőek ezek az adatok, és egyfajta legrosszabb eshetőséget mutat ez a teszteredmény.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!