Tuning és konklúzió
A Core 2 Duo E6750 alapfeszültségen és 1,5 V-on [+]
A korábban tesztelt Core 2 processzorok szinte mindegyikére elmondható volt, hogy jól bírták a tuningot, és végeredményben ugyanez a konklúzió az E6750 esetében is. Alapfeszültségen a gyári hűtővel 3440 MHz-ig (430 MHz FSB) sikerült tuningolni, míg 1,5 volton egy 12 cm-es ventilátorral rásegítve 3760 MHz-et (470 MHz FSB) préseltünk ki belőle, ezek a számok 29 és 41%-os túlhajtásnak felelnek meg. Ugyanakkor ha kifogunk egy jobban tuningolható, alacsonyabb órajelű E6320/E6420-at, akkor ugyanitt vagyunk, tehát az E6750 nem feltétlenül jobb választás, már csak az alacsony szorzó (8x) miatt sem, ami a gyárilag gyors FSB következménye. A Core 2 Quad tuningjáról már esett szó egy korábbi tesztünkben, akkor a Q6700-at kis feszültségemeléssel 3,3 GHz-re sikerült tuningolnunk, és nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a Q6600-ból is simán kihozható ez az órajel, csak a hűtésre jobban oda kell figyelni, mert végülis a Core 2 Quad kétszer annyit fogyaszt, mint egy Core 2 Duo.
Hirdetés
Konklúzió
A 333 MHz-es FSB-vel rendelkező Core 2 processzorok bevezetése összességében örvendetes tény még akkor is, ha a rendszerbusz órajelének emelése egy-egy alkalmazást futtatva gyakorlatilag elhanyagolható előnyt hozott a Core 2-esek számára. Az új processzorok egy új steppingre épülnek, amely amellett, hogy magasabb órajelekre lett tervezve, kevesebbet fogyaszt és kevésbé is melegszik, mint elődje. Az Intel árképzésének hála ezek az új processzorok nemhogy drágábbak, de még olcsóbbak is lettek, mint a hozzávetőleg azonos órajelű korábbi Core 2-esek, ez pedig tovább nehezíti az AMD helyzetét. Igaz, az új processzorokhoz sok esetben új alaplap megvétele szükséges, így pedig nem lesz mindenki számára egyértelműen vonzó egy ilyen processzor, talán ezért is szabott ki ilyen alacsony árakat az Intel. Ugyanakkor meg kell, hogy jegyezzük, az AMD az árcsökkentésekkel olyan pozícióba hozta saját processzorait, hogy egyáltalán nem csodálkoznánk, ha sokan inkább az AMD Athlon X2-ese mellett döntenének.
Szólnunk kell még a Core 2 Quad Q6600-ról is, melyet végeredményben a programok jelentős része már képes volt kihasználni. Észre kell azonban venni, hogy mi direkt úgy állítottuk össze a tesztprogramokat, hogy a többmagos processzorokban rejlő lehetőségeket minél jobban be tudjuk mutatni, viszont még mindig sok olyan szoftver létezik, melyek nemhogy négy, de még két processzormagot sem képesek leterhelni – ilyen például a legtöbb játék. Így hát aki többmagos processzor vásárlására adja a fejét, jól gondolja át, hogy mire fogja használni azt a számítógépet. A jövőre való tekintettel mi a kétmagos processzorok elterjedése mellett vagyunk, de a mindennapi használathoz nincs szükség 3–3,5 GHz-es Core 2-re, szerintünk megteszi egy Athlon 64 X2 4000+-szintű CPU is. A Core 2 Quad Q6600 (illetve az efölöttiek) jó szolgálatot tehetnek azon felhasználóknak, akik olyan programokkal dolgoznak a mindennapok során, melyek képesek kihasználni a plusz két magot. Ha valaki így tesz, számára a gyorsulás többletbevételt is eredményezhet, de – őszintén szólva – egy átlagos felhasználó számára egyelőre feleslegesnek tűnik egy négymagos CPU. A tendencia az egyre több maggal rendelkező processzorok elterjedése felé mutat, de mi úgy hisszük, hogy ezeket akkor lesz érdemes megvenni, amikor kisebb csíkszélességen fogják őket gyártani, vagyis kisebb lesz a fogyasztás, olcsóbb lesz az előállítás, és addigra talán több lesz az ezt kihasználó programok száma is.
A Core 2 Quad/Extreme Q6700, QX6800 és QX6850 megvételét nem javasoljuk annak ellenére sem, hogy ezek jelenleg a leggyorsabb processzorok a PC-s mezőnyben, hiszen a 3 GHz-es órajelet egy Q6600-ból is könnyedén kihozhatjuk. A QX6850 piacra dobása, ha a teljesítményt nézzük, elég felesleges lépés volt, ez a processzor ugyanis alig 2–3%-kal gyorsabb, mint a QX6800, ez a különbség pedig nem indokolja egy új Extreme Edition létét. Ugyanakkor a QX6850 megjelenése bizonyos szempontból egyfajta „pszichológiai hadviselés” megnyilvánulása, elvégre ez az első 3 GHz-es, Core architektúrára épülő négymagos processzor, ami azt sugallja, hogy jelenleg nincs ellenfele az Intelnek. Csak fokozza az AMD gyötrelmeit, hogy mindez egy új magrevíziónak köszönhető, amely kevesebbet fogyaszt, és magasabb órajelet is elbír, mint elődje – az AMD most nem tud mit lépni, a Phenom megjelenéséig kénytelen elviselni ezt a helyzetet.
 |
| Intel Core 2 Duo E6x50 Intel Core 2 Quad Q6600 |
fLeSs
A tesztben szereplő Athlon 64 X2-es processzorokat az AMD, a Core 2 Duo processzorokat pedig az EndWare Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.
