Bevezető

Előző processzortesztünkben a 15–45 000 forint között kapható kétmagos asztali CPU-kkal foglalkoztunk (összesen 16 darabról esett szó), most viszont az alsó határt 30 000 forintnál húztuk meg, a felső határ pedig a csillagos ég volt. Nem mi tehetünk arról, hogy ezúttal főleg az Intel lapkáiról esik szó, ugyanis az AMD 45 000 forint felett csak az FX-eket kínálja, ezeket (FX-72, FX-74) azonban nem sikerült beszereznünk. Egyébként is, Magyarországon az Intel és az AMD csúcsprocesszorai hiánytermékek, halvány sejtelmünk sincs, hogy ez minek köszönhető... Az Intel processzorai azonban éppen 40 000 forint fölött kezdenek érdekesek lenni. Először is itt találjuk a 4 MB másodszintű gyorsítótárral rendelkező, az első időkben bevezetett Conroe magos Core 2 Duókat, melyek még 266 MHz-es FSB-vel rendelkeznek. Ezenkívül a nemrégiben megjelent, 333 MHz FSB-vel kiadott Core 2-esek is innen indulnak, és akkor még nem esett szó a négymagos Core 2 Quadokról, melyek mindeddig nem igazán voltak elérhető szinten magasra szabott áraikkal, most viszont az Intel árcsökkentéseinek hála a legkisebb, 2,4 GHz-en üzemelő Core 2 Quad Q6600 is a megfizethető kategóriába került. Sok felhasználó szeme felcsillant emiatt, elvégre mégis csak négy magról van szó, amit ha nem is az összes program, de jó pár képes kihasználni. Lássuk tehát a mai menüt.

Az Intel újabb offenzívája az AMD ellen: az E6x50-es széria [+]

Alig két hónapja jelentek meg a 333 MHz-es FSB-vel, azaz 1333 MHz-es QPB rendszerbusszal rendelkező Core 2-es processzorok melyek az E6550 (2,33 GHz), E6750 (2,66 GHz) és E6850 (3 GHz) típusjeleket kapták, majd egy hónappal később jött a négymagos QX6850 is, az Intel processzorok jelenlegi királya, melyben 3 GHz-es órajelen működik a négy mag, és ezek szintén 333 MHz-es FSB-n keresztül kapcsolódnak az északi hídhoz. Mint láthatjuk, az Intelnek nem volt szüksége az órajel drasztikus emelésére (holott megtehette volna), hiszen az AMD így sem tud kiállítani komoly ellenfelet. Az Intel inkább úgy döntött, hogy a magórajel növelése helyett az FSB órajelét fokozza, ezzel növelve a teljesítményt, miközben a fogyasztás továbbra is 65 watt közelében marad (kivéve a négymagos processzorok esetében).

Az új, 50-es végződésű Core 2 processzorok a gyorsabb rendszerbuszon kívül a mag revíziójában is eltérnek elődeiktől, az új CPU-k már mind G0 steppingesek, amely az Intel állítása szerint az L2/B2-nél kicsit jobban skálázódik, és kisebb a fogyasztása, illetve a hőtermelése is. Hogy ebből mi igaz, az később ki fog derülni. Az új processzorok működéséhez két dologra van szükségünk: egy 333 MHz-es FSB-t támogató alaplapra (P35/G35 vagy nF680i chipset – hivatalosan), és egy olyan BIOS-ra, amely felismeri az új, G0-s steppinget. A komolyabb márkák termékei minden probléma nélkül megbirkóznak az új processzorokkal, míg azon gyártók alaplapjaival, amelyek félévente adnak ki új BIOS-t, meggyűlhet a bajunk. A P965 és a 975X hivatalosan nem támogatja a 333 MHz-es processzorokat, de előfordulhat, hogy egy-két nagyobb gyártó kiad egy új BIOS-t ennek orvoslására.

A rendszerbusz órajelének 25%-os megemelése korábbi tesztjeink szerint a kétmagos processzorok esetében nem jár különösebb, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy látható előnnyel, ellenben a négymagosok esetében szükség lehet a megnövelt sávszélességre, hiszen a Core 2-es processzorok Achilles-sarka az AGTL+ busz, amely nagyobb adatmennyiségek megmozgatása során szűkös lehet.

Core 2 Duo E6750: nem is olyan drága, mint hinnénk [+]

Az E6x50-es szériához adott processzorhűtő [+]

Szerkesztőségünk ezúttal egy E6750-et tesztelt le (a többi processzor órajelét egy szorzólocktalan Core 2-essel állítottuk elő), ez különösebben nem tér el a korábbi Core 2-esektől. A kupakon jól látható, hogy egy 1333-as CPU-ról van szó, amely éppen olyan órajelen jár, mint az E6700, így a két típust közvetlenül összevetve kiderülhet, hogy a gyorsabb FSB-nek milyen hatása van a teljesítményre. A Core 2 Duo E6750-hez ugyanolyan processzorhűtőt kaptunk, mint a többi 2 és 4 MB másodszintű gyorsítótárral rendelkező Core 2-eshez, ennek ventilátora maximálisan körülbelül 2800-at forog percenként, és rézbetét található a közepén.

Az átláthatóság kedvéért ár szerint rangsoroltuk az újonnan tesztelt processzorokat, és mint látható a táblázatban, az AMD-nek 45 000 forint felett egyelőre nincs igazán versenyképes alternatívája, hacsak nem a még meg sem jelent Athlon 64 X2 6400+-t vesszük. Általában 50 000 forint az a lélektani határ, amit még sokan hajlandóak kifizetni egy processzorért, ez alatt találjuk az újonnan megjelent E6550-et és E6750-et is (alig 4–5000 forint a különbség), illetve a jelenlegi (2007. augusztus 14.) árlistákon itt található még az E6600 is, amelynek valószínűleg csökkenni fog az ára (vagy kivonják a forgalomból), hiszen az E6750-nel szemben azonos áron nem versenyképes. A nemrégiben bekövetkezett árcsökkentés hatására már 60 és 70 000 forint közé süllyedt a Core 2 Quad Q6600, amely ugyan csak 2,4 GHz-es, de már négymagos. Ez egy átlagos felhasználó számára nem biztos, hogy túlságosan vonzó tulajdonság, de aki dolgozik is a gépén, és ezt olyan programokkal teszi, melyek már fel vannak készítve a kettőnél több maggal bíró processzorokra is, nos, számára valóságos megváltást jelenthet – és mivel a Core 2 Duo E6600-zal szemben (amely szintén 2,4 GHz-es) csak alig 35–40%-os felárral kapható, egészen vonzó ajánlatnak tűnik. A Core 2 Duo E6700 jelen pillanatban még szintén felül van árazva (hasonlóan az E6600-hoz), az ennél drágább processzorok pedig már mind négymagosak, és ha a Q6600-hoz viszonyított órajelüket nézzük, nagyon drágák, ezek csak érdekességképpen kaptak szerepet tesztünkben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!