Pentium D 805, a tuningbajnok

Olcsó belépő a kétmagosok világába

Van még új a nap alatt... [+]

Celeron 300A@450, 566@1140, 900@1200, Athlon XP 1700+ és 2100+ TBred-B, (mobil) Barton 2500+, Pentium 4 Northwood „telikondis” 2,4C , Athlon 64 3200+ Venice, 3700+ San Diego, és még sorolhatnánk... Mind-mind legendás, tuningra született processzorok (voltak). Ki ne emlékezne azokra a pillanatokra, amikor egy-egy új stepping megjelenése tuningrekordok megdöntését tette lehetővé, a gyártástechnológia finomítása, a csíkszélesség csökkentése mindig új „csodaprocesszorok” megszületését segítette elő. Hazánkban ez a tény még nagyobb jelentőségű, hiszen aki kicsit is ért a hardverekhez, az legalább egyszer megpróbálja processzorát tuningolni, elvégre nem tartozunk a világ leggazdagabb nemzetei közé, így a legtöbb esetben inkább olcsóbb processzor köré építjük fel számítógépünket, hiszen a magasabb órajelű, gyorsabb példányok egy szinten felül nem lineárisan, hanem szinte exponenciálisan drágulnak kisebb órajelű márkatársaikhoz képest.

Szerencsére vannak kiskapuk, amiket ki lehet játszani, csak a megfelelő „kulcsszót” kell megtudnunk. Mi is ez a kulcsszó? A processzor steppingje, azaz magrevíziója. A két nagy rivális CPU-gyártó sosem a különféle órajelű processzorok számára állítja fel gyártósorait, hanem steppingekként osztja fel azokat. Ha tehát van nekünk egy 2 GHz-es E6 steppinges processzor a kezünkben, akkor az szinte biztos, hogy képes lesz akár alapfeszültségen is 2,4 GHz-en szaladgálni, hiszen az E6 stepping 2,4 GHz-ig skálázódik, és két ilyen processzort valószínűleg ugyanazon a gyártósoron készítettek, ha típusszámuk el is tér. És ez már a kezdetektől fogva igaz mindkét gyártó processzoraira. Mi az tehát, amit érdemes keresni? Egy magas órajelig skálázódó stepping legalacsonyabb órajelű példányát.

Mai tesztünkben megismerkedhetünk a Pentium D legalacsonyabb órajelű típusával, a Pentium D 805-tel, amely gyárilag 2,66 GHz-es. A Pentium D 805 egy kétmagos Pentium processzor kb. 38 000 forintért. Nem csalás, nem ámítás, valóban 38 000 forintos végfelhasználói árról van szó. Ez mindössze csak azért nagy szám, mert a szóban forgó processzor kétmagos, és mint tudjuk, efféle processzorba beruházni nem egy olcsó mulatság, vagy legalábbis nem volt az ezidáig. Az AMD legolcsóbb kétmagosa az Athlon 64 X2 3800+, amely a Pentium D 805 duplájába kerül, így nem igazán nevezhető költséghatékony megoldásnak, természetesen az ár megválasztása nem véletlen az AMD részéről, hiszen az X2-esek nagyon gyorsak. Az Intel oldaláról szemlélve a kétmagos processzorokat ezidáig a Pentium D 820 volt a legolcsóbb, mely ugyan kétmagos létére valóban olcsó, de az átlagemberek számára még mindig drága, és miután a 805-ös színre lépett, már egyáltalán nem biztos, hogy jó választás.

Mindez tehát mit is jelent? Ebben az árkategóriában csak egymagos processzorokat találunk mint „kihívókat”. Az egymagos processzorok viszonylag magas órajelen járnak (a kétmagosokhoz képest), és az egy szálra íródott alkalmazásokat biztosan gyorsabban futtatják, mint kétmagos társaik, de mi a helyzet, ha egyszerre több programot vagy főként kétszálas alkalmazásokat futtattunk? A kocka megfordul. Emellett egy kétmagos processzorra épülő rendszerrel dolgozni sokkal gördülékenyebb, mint egy egymagossal, és ezt már bizonyosan jól tudják a Hyper-Threading technológiát támogató Pentium 4-es rendszerek birtokosai is.

Csomagolás [+]

A szerkesztőségben járt Pentium D 805 doboza az Inteltől megszokott kék-fehér szín kombinálásának jegyében született, elején egy nagy Pentium D logóval. A doboz tetején egy kis nyíláson keresztül látszik a processzor, hátoldalán át pedig a hozzá mellékelt processzorhűtő. A processzorhoz jár még egy leírás és egy Pentium D logós matrica is.

Pentium D 805 [+]

Kibontás után ölünkbe hullik a CPU, melynek kupakjáról leolvasható minden lényeges tulajdonság. A 2,66 GHz-es processzorban összesen 2 MB L2 cache található, vagyis magonként 1 MB – egy Smithfielddel van dolgunk. FSB-je 533 MHz, pontosabban az FSB 133 MHz, de a rendszerbusz négyszerez (Quad Pumped Bus), így kapjuk meg az 533-at. Mindez tehát azt jelenti, hogy a Pentium D 805 nemcsak órajelét, hanem a rendszerbusz sebességét tekintve is lassabb a többi Pentium D-nél, melyek 800 MHz-en ketyegnek. Vajon a mindennapi alkalmazások futtatása során ez mennyit számít? A processzor spec száma SL8ZH, ha erre a kódra az Intel processzorazonosító oldalán rákeresünk, akkor máris okosabbak leszünk. A Pentium D 805 minden mást tekintve egy „normális” kétmagos Pentium, tehát 0,09 mikronos gyártástechnológiával készül, ismeri az MMX, SSE, SSE2 és SSE3 utasításkészleteket, a specifikációk között megtalálható a 64 bites utasításkiterjesztés és az EDB (Execute Disable Bit) támogatása. Feszültsége 1,25 és 1,4 V között lehet, és TDP-je (átlagos fogyasztás) 95 watt. Sajnos a kétmagos Pentiumok nem alacsony fogyasztásukról híresek.

A mellé adott hűtő [+]

A dobozban található processzorhűtő egy teljesen átlagos, Intel Pentiumokhoz osztogatott hűtő, mely a kétmagos processzorok megjelenése óta egy rézbetéten keresztül érintkezik a CPU felületével. A ventilátor 2500-3000 rpm körül forog, nem a leghalkabb kategória, de nem is túl vészes. Ha hangjával nem is, hűtőteljesítményével biztosan meg leszünk elégedve, hiszen a Pentium D 805-öt könnyedén lehűti, és még tuningra is megfelelő (lásd később).

Most pedig lássuk, hogy ára alapján a Pentium D 805-nek kitől van félnivalója. Ebben az árkategóriában az AMD a Socket 939-es Athlon 64 3000+ és 3200+ processzorokat kínálja, melyek 1800, illetve 2000 MHz-en járnak, és 512 kB L2 cache-sel rendelkeznek. A Sempron 3400+, mely szintén 2 GHz-es, de csak 256 kB L2 gyorsítótárral rendelkezik nagyjából ezt az árkategóriát képviseli. Az AMD legolcsóbb kétmagosáért, az Athlon 64 X2 3800+-ért a Pentium D 805 közel dupláját kérik el a pénztárnál, így az AMD ebben a szegmensben nem kínál kétmagos alternatívát.

Az Intel ezen az áron kínálja a Pentium 4 530-at, melynek órajele ugyan 3 GHz, FSB-je 200 MHz, 1 MB L2 cache-sel rendelkezik, de nem kétmagos, ellenben a Hyper-Threading technológiát támogatja. A Pentium D 820 ára magasabb a 805-ösénél, cserébe órajele 133 MHz-cel gyorsabb és FSB-je 133 helyett 200 MHz. A kérdés csupán az, hogy a 15 000 forintos felárért vajon mennyi plusz teljesítményt kapunk. Úgy tűnik tehát, hogy a Pentium D 805 lényegében a kétmagos Pentiumok Celeronja, mely egy szempontból mindenképpen okos választásnak tűnik, hiszen ha valaki már most kétmagos processzorra szeretne váltani, akkor érdemes most egy olcsóbb CPU-ba invesztálnia, hiszen mindkét gyártó épp generációváltás előtt áll, az AMD most nyergel át a DDR2-re, az Intelnél pedig jön a Conroe, tehát ha most olcsóbb procit veszünk, akkor később kevesebbet bukunk eladáskor.

Tesztkonfig, tuning és fogyasztás

A Pentium D 805 teljesítményét abban a tesztrendszerben mértük le, amelyben a többi 800-as Pentium D is szerephez jutott. A nálunk járt példány alapfeszültsége 1,3 V volt, azonban az ASUS alaplapban ennél kicsit többet kapott (1,35-1,36 V), talán ennek köszönhető, hogy alapfeszültségen igen szép, 3,6 GHz-es órajelet sikerült vele elérnünk, ez 35 %-os tuningpotenciálnak felel meg. Természetesen mindvégig a gyári hűtést használtuk. Próbálkoztunk magasabb órajelet elérni (még mindig alapfeszültségen), de azt vettük észre, hogy terhelés hatására a feszültség túlságosan ingadozik, nem ritkán 1,3 V alá esett (ez nem éppen jó pont az ASUS P5WD2-nek), ezért végül a feszültségemelés mellett döntöttünk.

Dualcore Pentium 3,8 GHz-en 35E-ért [+]

BIOS-ban a Vcore-t 1,35 V-ra állítva (ez valójában 1,38 V-nak felelt meg) 3,8 GHz-es órajelet értünk el, itt teljesen stabil volt a gép. A Windows elindult 4 GHz-en is, de egy kicsit komolyabban megterhelő teszt elindítása lefagyasztotta a rendszert. Mindezt a gyári hűtéssel. Ez már 40 %-os tuning, vagyis kb. 38 000 forintért szereztünk egy 3,8 GHz-es kétmagos Pentium D processzort, miközben a leggyorsabb Pentium Extreme Edition is csak 3,73 GHz-es. Ekkor a rendszerbe egy DDR2-800-as memóriapárt tettünk a DDR2-667-esek helyére, melyek így 760 MHz-en ketyegtek (5-5-5-15-ös időzítéssel). Megszületett tehát az új 300-as Celeron? Az itthoni és külföldi fórumokon olvasható tapasztalatok azt mutatják, hogy a Pentium D 805-ösök a 3,6 GHz-et mindig viszik, tehát ez az alap, és ezen felül még kicsikarható belőlük párszáz MHz, egyesek 4 GHz felett is stabil példányokat fognak ki, ők a szerencsésebbek.

Lássuk, hogy fogyasztás szempontjából ez mit is jelent. A Pentium D mellé egy 2,6 GHz-en zakatoló Athlon 64 X2-t tettünk az összehasonlítás kedvéért (végülis a 805 is 2,66 GHz-es). Mint látható, a Pentium D-vel szerelt rendszer üresjáratban csak pár wattal fogyaszt többet, mint az X2-es rendszer. Tuningolva persze változik a helyzet, ez esetben már 29 % a különbség. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az Athlon 64 ismeri a C'n'Q-t, mellyel processzorunk üresjáratban 1,1 V-os feszültség mellett 1,2 GHz-re csökkenti órajelét, és még kevesebbet fogyaszt, illetve hogy egy 2,6 GHz-es X2 sokkal gyorsabb, mint egy 2,6 GHz-es Pentium D. A terhelt állapotban mért adatok is egyértelműek, a Pentium D-s rendszer alapórajelen 11, tuningolva pedig 33 %-kal fogyaszt többet, mint az X2-es (tuningoltuk az A64-et is, de arról majd a következő tesztben írunk részletesebben).

Memóriasebesség, tömörítés

Az Everest memóriamérésével kezdtük tesztjeinket, a Pentium D 805 az alacsony, 133 MHz-es FSB miatt alapórajelen igencsak lemaradt a többi Pentiumtól. Ugyanakkor, ha utánaszámolunk, akkor a memóriavezérlő és a processzor igen komoly eredményt értek el, hiszen 133 MHz-en dual-channel módban a maximálisan elérhető sávszélesség 4200 MB/s (2 x 2100 MB/s), melyet a rendszer olvasás közben szinte 100 %-osan kiaknázott. Tuningolva, 190 MHz-es FSB-vel a rendszer hozta az elvárhatót, az 200 MHz-es FSB-vel rendelkező processzorok értékeit közelítette meg.

A memóriakésletetési tesztben is teljesen logikus eredményeket kaptunk, hiszen az FSB és a késleltetés ideje fordítottan arányos. 190 MHz-es FSB-vel tesztalanyunk majdnem hozta a gyárilag 200 MHz-es FSB-jű processzorok eredményeit.

A tömörítőprogramok érzékenyek a memóriasávszélességre, és ezt azért érdemes kiemelni, mert ebben a tesztben a Pentium D 820 gyorsabb a 920-nál, köszönhetően az általunk használt alacsonyabb memóriaidőzítéseknek. Ennek köszönhető, hogy a 805-ös is gyorsabb a 920-nál. Teljesítménye alapórajelen a 3,2 GHz-es Pentium 4 és az Athlon 64 3800+ közé tehető, tuningolva pedig az Extreme Edition 955 és Athlon 64 X2 4800+ közé. Hoppá...

Konvertálás-kódolás

Mainconcept Encoder alatt alapórajelen is egy 3,2 GHz-es Pentium 4 és Athlon 64 3800+ benyomását gyakorolta ránk, tuningolva pedig felugrott az első helyre, ahol igen komoly processzorok versengenek egymással. A Windows Media Encoder 9 már komolyabban kihasználta a 805-ösben található második magot, így alapórajelen elérte a régebbi, egymagos 3,73 GHz-es Extreme Edition teljesítményét, míg tuningolva ismét megközelítette az X2 4800+-t.

Az 5.2.1-es DivX-et használva processzorunk egy 3,6 GHz-es Pentium 4 teljesítményét nyújtotta XMpeg alatt (FX-55-nél gyorsabb), míg tuningolva verte az egész mezőnyt, beleértve az Athlon 64 X2 4800+-t és az Extreme Edition 955-öt is. 6.1-es DivX kodeket használva a kétmagosok között természetesen az utolsó lett (még így is gyorsabb az összes egymagosnál), de túlhajtva ezúttal is az első helyre ugrott az PXE 955 mellé. A PXE 955 nemrég még egy 1000 dolláros processzor volt...

Renderelés és Photoshop

3ds max 7 alatt jól tudjuk, hogy pluginfüggő minden processzor helyezése. Az mindenesetre biztos, hogy a kétmagos CPU-k igen komoly előnyben vannak, hiszen a 3ds max egy többszálra optimalizált program. 805-ösünk a beépített renderrel (scanline) éri el a legrosszabb eredményeket a többi pluginhez viszonyítva, mindössze a 3,2 és 3,4 GHz-es Pentium 4-ek szintjét üti meg. V-Ray alatt már veri a 3,73 GHz-es Pentiumot is, és természetesen csak a nála gyorsabb dual-core chipek vannak előtte. Mental Ray renderer alatt ugyanez ismétlődik meg, míg Brazil Rio alatt (melyben az egymagos Athlon 64-ek sem rosszak) egy A64 3800+ eredményét tudja felmutatni. Tuningolva minden esetben a leggyorsabbak közé verekszi fel magát, ahol az X2-esek és az Extreme Editionök találhatóak.

Lightwave alatt két scene-t szoktunk renderelni, ezek közül a „skull head newest” a fényszóródásra koncentrál, míg a „teapot” scene ray-tracinget számol. Kis Pentiumunk ezúttal is szépen szerepel, első tesztünkben megelőzi az összes egymagos processzort, míg a másodikban az Athlon 64 4000+ teljesítményét nyújtja. Tuningolva mindkét esetben a második helyet szerzi meg magának ebben a nem igazán gyenge mezőnyben.

Maya alatt ismét a 3,73 GHz-es Pentium 4 sebességét hozza (FX-55 szint), míg Cinebench alatt meg is veri azt. Tuningolva ezúttal is a második-harmadik helyezést éri el, Cinebenchben az első helyen a két mag plusz Hyper-Threadinges PXE 955 áll, második helyen pedig a 180 000 forintos Athlon 64 X2 4800+.

Photoshopban is meglátszik a többmagos processzorok által nyújtott teljesítménytöbblet, a Pentium D 805 ezúttal csak a 3,2 GHz-es Pentium 4 teljesítményét hozza. A hosszú futószalag Photoshop alatt nagyon visszaüt, az Athlon 64-eknek jobban fekszik ez a program, 3,8 GHz-en azonban nincs mitől félnie újdonsült hősünknek sem.

Játékok

Következzenek a játékok, melyekről tudjuk, hogy három kivételtől eltekintve nem használják ki a második magot és a Hyper-Threadinget sem. Ennek, az alacsonyabb órajelnek és az 133 MHz-es FSB-nek köszönhetően a Pentium D 805 alapórajelen minden játékban az utolsó helyek egyikét szerzi meg más 2,8 GHz-es Pentium 4-ekkel vagy Pentium D-kkel egyetemben. Játékok alatt az Athlon 64-ek hagyományosan nagyon jól szerepelnek, így a kis 2,66 GHz-es Pentium D-nek még tuningolva is csak Haloban van esélye az élre kerülni, a többi játékban egy 2,2-2,4 GHz körüli Athlon 64 sebességét nyújtja (ami végeredményben nem is rossz...).

A három kivétel közül az egyik a Quake 4 (és van még a COD 2, illetve Oblivion), melyben a második mag kihasználható, és processzorlimitált beállítások mellett hozza is azt, ami elvárható tőle, vagyis igen komoly mértékben megnő tőle az fps-ek száma. Kikapcsolt SMP-vel a Pentium D 805 a sor végén kullog, és 3,8 GHz-en is csak a 2,4 GHz-es Athlon 64-ek mögé fut be. Bekapcsolt SMP-vel már más a helyzet, így már megveri az összes egymagos processzort, igaz, a kétmagosok között továbbra is az utolsó helyen áll, de tuningolva felugrik a második helyre, az Athlon 64 X2 4600+ mögé. Alapórajelen az SMP bekapcsolása 66, tuningolva pedig 48 %-ot hozott, nyilván itt már közelebb voltunk a videokártya-limithez.

Értékelés

Az egyik legjobb vétel manapság... [+]

A tesztekből kiderült, hogy a Pentium D 805 nagyon jó ár/teljesítmény aránnyal rendelkezik, amikor multitaszkolásról van szó, vagy ha nagyrészt több szálra íródott programokkal dolgozunk a számítógépen. Hiába mindössze 2,66 GHz az órajele ennek a processzornak, a felsorolt helyzetekben érezhetően gyorsabb a számítógép, mintha egy egymagos processzort használnánk, akár Hyper-Threading támogatással. Az egyszálas alkalmazásokban alacsony órajele miatt természetesen lemaradt minden más hasonló árban kapható processzortól, de a jövő mindenképpen a többszálas alkalmazásoké, és mint láthattuk, már egyes játékok is meghálálják a második mag jelenlétét.

Ha a 805-öt a 820-hoz hasonlítjuk, akkor azt kell hogy mondjuk, a Pentium D 820 elvesztette azt a varázsát, ami eddig olyan vonzóvá tette őt számunkra, hiszen tesztjeinkben a 805 mindössze néhány százalékkal maradt le mögötte annak ellenére, hogy alacsonyabb az órajele és még az FSB-je is, miközben sokkal (bolttól függően akár 15-20 000 forinttal is) olcsóbb nála. Mindezt tetézi a szuper tuningpotenciál, amivel valóságos Extreme Edition-, Athlon 64 X2-verő processzor válik a 805-ösből. Ezért úgy gondoljuk, hogy a Pentium D 805 egy olcsóbb Intel 945P vagy nForce4 chipsetes alaplappal együtt tökéletes választás minden – nem csak a játékokért élő – felhasználó számára. Szerintünk a gördülékenyebb multitaszkolás többet ér pár plusz fps-nél, ami ráadásul minél közelebb vagyunk a VGA limitjéhez, annál alacsonyabb.

Sajnos az éremnek két oldala van, ezért fekete pontként kell elkönyvelnünk a processzor fogyasztását, ami a Prescott-elődöknek tudható be. Ez a processzor alapórajelen többet fogyaszt még egy 2,6 GHz-en járó Athlon 64 X2-nél is, a számok önmagukért beszélnek, sajnos csendes PC-kbe nem a legjobb választás, bár teljesítménye és ára alapján azokba is tökéletesen beleillene.

Meg kell még említenünk, hogy a Pentium D 805 valószínűleg már nem sokáig lesz megvehető, tehát ha valakinek fáj rá a foga, az minél hamarabb vegye meg. Az Intel nemrégiben átállt a 65 nanométeres gyártástechnológiára, ezzel egyetemben pedig kivonja a forgalomból a 90 nanométeren készülő processzorokat (beleértve a Pentium D 800-asokat is).

Összegezve: a Pentium D 805 jött, látott, meggyőzött!

Ami tetszett:

• alacsony ár,
• kétmagos processzor,
• multitaszkban, többszálas alkalmazásokban gyorsabb vele a rendszer, mint egymagos társaival,
• SSE3 és EM64T támogatása,
• hatalmas tuningpotenciál.

Ami nem tetszett:

• alacsony órajel, ezért játékokban lassú,
• magas fogyasztás,
• már nem sokáig kapható (nem tehet róla).

Pentium D 805

fLeSs

A tesztben szereplő Pentium D 805-öt a HRP Hungary Kft.-től kaptuk tesztelésre.