Hirdetés

2019. február 23., szombat

Útvonal

Tesztek » Processzor rovat

Intel Presler: egy korszak alkonya

A Presler mag a NetBurst architektúra végét, ugyanakkor a 65 nm csíkszélességű gyártástechnológia kezdetét jelenti.

Hirdetés

NetBurst: utolsó stáció

Kérjük kedves utasainkat, hogy szíveskedjenek vigyázni, az ajtók záródnak. A NetBurst architektúra végállomása következik! Azoknak az olvasóinknak, akik folyamatosan nyomon követik a processzorok fejlődését, az innovációkat, a generációkat, most nem árulunk el titkot: megérkezett az utolsó NetBurst architektúrára épülő processzorcsalád.

2000. november 20-án elstartolt a Pentium 4, mely már akkor vegyes fogadtatásban részesült. Azóta több mint öt év telt el, és a sokat megélt processzor rengeteg toldozáson-foldozáson esett keresztül, a Pentium 4-ről egy igazán hosszú – egyszer lent, egyszer fent – sztorit lehetne írni. Mégis, a legnagyobb hullámvölgy a 0,09 mikronos gyártástechnológiával készülő Prescott megjelenésével kezdődött el. Az Intel mérnökei ekkor szembesültek a ténnyel, miszerint az igen hosszú életűre tervezett architektúra nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, hiszen a fogyasztás és a melegedés gátat szab az órajel korlátlan emelésének (korábban 10 GHz-ig skálázódó Pentium 4-ről álmodtak). A szivárgási áram miatt a Prescott lett az eddigi legmelegebb, legtöbbet fogyasztó processzor, a család leggyorsabb tagjainak fogyasztása elérte a 150-160 wattot is, így az órajelemelés megállt 3,8 GHz-nél. A melegedés és fogyasztás problémája önmagában még nem túl súlyos, azonban mindehhez az alaplapgyártóknak felturbózott áramkörrel ellátott, speciális alaplapokat kellett gyártaniuk, a hűtőgyártóknak pedig szintén nem kis munkát adott. Még ezzel is megbékélhettünk volna, ha a Prescott processzorok teljesítményével nem lett volna gond, azonban az Intel processzorát összehasonlítva az AMD újdonsült Athlon 64-ével szintén nem állt túl jól az Intel szénája. Na persze nem az Intel lenne a világ legnagyobb chipgyártója, ha mindezen nem tudott volna túllépni.

Az Intelnek ez a „kis” fiaskó a globális processzorpiacon jó néhány százalékpontjába került, ezért amíg a tesztoldalak a Pentium 4-et szidták, illetve amíg az AMD gőzerővel a duplamagos Athlon 64-en dolgozott, addig kénytelenek voltak gyorsan „összedobni” egy kétmagos Pentium 4-et, mely a Pentium D nevet kapta (Smithfield). A Smithfielddel korábban már megismerkedhettünk, és bár a teljesítményétől nem voltunk túlságosan elragadtatva (az Athlon 64 X2-vel összehasonlítva), egy valamiben azért mégis villantott az Intel, és ez az ár volt. Az Intel megtehette, hogy olcsó kétmagos processzort dobjon a piacra (Pentium D 820), míg az AMD nem. Vajon milyen lett volna a Smithfield, ha az Intelnek nem pár hónap alatt kellett volna „összetákolnia”? Tesztünk erre ad választ, ugyanis nemrégiben megjelent a Presler kódnevű magra épülő processzorcsalád, mely a Smithfield utódjának tekinthető. A Presler az utolsó NetBurst architektúrára épülő processzormag, ezzel egyetemben az Intel szakít a „minél több megahertz, annál jobb” elvvel, és figyelmét a többmagos processzorokra, illetve a számítási teljesítmény/fogyasztás arány, azaz a hatásfok növelésére irányítja.

 

Processzor neve Pentium 4 5xx Pentium 4 6xx Pentium 4 Extreme Edition Pentium D és EE (0,09 mikron) Pentium D és EE (0,065 mikron)
Processzormag neve Prescott Prescott 2M Prescott 2M Smithfield Presler
Órajel 2,8-3,8 GHz 2,8-3,8 GHz 3,73 GHz 2,8-3,2 GHz 2,8-3,46 GHz
Rendszerbusz 800 MHz 800 MHz 1066 MHz 800 MHz 800 / 1066 MHz
Gyártástechnológia (mikron) 0,09 0,09 0,09 0,09 0,065
Tranzisztor (millió) 125 169 169 230 376
Magméret (mm2) 112 135 135 206 162
L1 cache 16 kB adat (8 utas),
12k uop trace cache
16 kB adat (8 utas),
12k uop trace cache
16 kB adat (8 utas),
12k uop trace cache
16 kB adat (8 utas),
2 x 12k uop trace cache
16 kB adat (8 utas),
2 x 12k uop trace cache
L2 cache 1 MB
(8 utas)
2 MB
(8 utas)
2 MB
(8 utas)
2 x 1 MB
(8 utas)
2 x 2 MB
(8 utas)
L3 cache Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
SIMD MMX, SSE, SSE2, SSE3 MMX, SSE, SSE2, SSE3 MMX, SSE, SSE2, SSE3 MMX, SSE, SSE2, SSE3 MMX, SSE, SSE2, SSE3
EM64T Modelltől függően támogatja Támogatja Támogatja Támogatja Támogatja
Execute Disable Bit (NX) Támogatja Támogatja Támogatja Támogatja Támogatja
Enhanced Speedstep (EIST) Nem támogatja Támogatja Nem támogatja Támogatja Támogatja
Intel Virtualization Technology Nem támogatja Nem támogatja (csak 6x2) Nem támogatja Nem támogatja Támogatja
Hyper-Threading Támogatja Támogatja Támogatja Nem támogatja (csak az EE) Nem támogatja (csak az EE)

Egy gondolat erejéig visszatérve a Smithfieldre azt kell hogy mondjuk, az első Pentium D-k beárazásukat leszámítva nem sikerültek túl meggyőzőre, hiszen megörökölték a korábbi Prescott minden betegségét, köztük a nagyon magas fogyasztást és a melegedési problémákat (emiatt a leggyorsabb Pentium D 3,2 GHz-es lett), és emellé az amúgy is igen sávszélességigényes processzornak fele akkora adatmennyiséggel kellett beérnie, hiszen ugyanolyan széles buszon két magnak kellett osztoznia.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Intel 975X chipset és a CrossFire - frissítve

    A chipgyártó kis lépésekben fejleszti lapkakészleteit - az aktuális csúcsmodell tesztjét kiegészítettük CrossFire eredményekkel is.

  • Kétmagos helyzet

    A dual-core processzorok áttekintése mellett házakkal, multimédiás és vezeték nélküli kiegészítőkkel foglalkozunk.

  • Pentium D 805, a tuningbajnok

    Kedvező áron kapható az Intel legkisebb kétmagos processzora, mely a túlhajtás terén is szolgál kellemes meglepetésekkel.

  • Csúcsprocesszorok viadala

    A két rivális chipgyártó főként játékosoknak szánt csúcsmodelljeit, a Pentium Extreme Edition 965-öt és az Athlon 64 FX-60-at állítottuk sorompóba.

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.