Csúszós futam
Amikor minden nagy kiadó egy-egy százmilliós fejlesztés potenciális vásárlói bázisának maximalizálásán dolgozik, jó látni, hogy egyes indie fejlesztők minden gazdasági megfontolást félredobva jól láthatóan saját ízlésüknek megfelelően alkotnak – még akkor is, ha ez a hozzáállás néha nyilvánvaló módon csak egy aprócska, extrém specifikus közönséget biztosíthat számukra. Nem megyünk messzire: a Parking Garage Rally Circuit mind kinézete, mind működése szempontjából pont olyan, mintha egy sosemvolt Sega játéktermi versenyjáték Saturn-portja lenne a kilencvenes évek derekáról. Remélem, azért néhány olvasó szeme azért felcsillant e leírás láttán – aki ott volt, az biztosan emlékszik a Sega Rally és a Daytona USA lenyűgöző intenzitására –, de azt azért valószínűbbnek tartom, hogy a legtöbbek túl fiatalok ahhoz, hogy felidézzék a Saturn-játékok sajátos látványvilágát, a PlayStationétől ugyan eltérő, de ugyanolyan szűkös technológiai korlátait, vagy éppen az aranykorát élő Sega játékainak feledhetetlen hangulatát. Sebaj, most ezeket nagyszerűen emulálta a Jelly Car-széria igen tehetséges fejlesztője, Tim Fitzrandolph.
A cím szinte mindent elárul: noha a régi arcade klasszikusok mintájára Amerika neves helyszíneit járjuk be, ezúttal a ralizást parkolóházak szűk folyosóira, meredek szerpentinjeire, éles kanyarokat leíró sávjaira száműzte a designer – legfeljebb a tetőemelet tágasabb terein lehet itt-ott szabadabban közlekedni. A játékmenet nem szimplán a száguldásról, hanem sokkal inkább a farolásról, a precíz, milliméterekig kontrollált, optimális esetben mechanikus balettre emlékeztető farolásról szól – minden más játékelem erre van felépítve. Amikor egy kanyarban megcsúsztatjuk a kocsit, az iránygombokkal határozhatjuk meg, hogy szűk vagy széles ívben akarunk suhanni, és ezzel a roppant egyszerű megoldással fantasztikus csúszáskombinációkat lehet bemutatni, akár végig féloldalasan száguldva egy négyemeletes parkolóházi szerpentinen is.
[+]
Bár a szépen egymásba fűzött farolások elengedhetetlenül hasznosak a lehető legrövidebb út megtalálásában is, szerkeszthető ralis festéssel megszépített autónk szinte mágikusan reagál e manőverekre. Ha egy csúsztatás kellően hosszú, amolyan Mario Kart-effektként sárga, majd kék szikrákat vetünk, és ha ilyenkor elengedjük a farolás gombját, néhány másodpercre kicsit felgyorsulunk. Ez a bónusz nem sokáig aktív, de ha még ennek során sikerül egy újabb szikrát hányó farolásba kezdeni, hát egy újabb sebességbónusz rakódik az előzőre – és ezeket a gyorsulásokat akár a végtelenségig is lehet halmozni. Egy borzasztó hosszú farolásnál tehát sokkal hasznosabb több rövidebb csúszás, hiszen mind külön-külön gyorsítja a kocsi – de a manőver előnyeinek ezzel még nincs vége. A farolás aktiválásakor ugyanis autónk jelentős extra leszorító erőt kap, vagyis nehezebben ugrat, és a levegőben, kontrollálhatatlanul töltött másodpercek is sokkal rövidebbé válnak.
Hirdetés
[+]
Mindez olyan remekül van az irányításba és a kocsifizikába kódolva, hogy semmiféle bonyolult taktikázást nem igényel – az első versenyeinken valószínűleg még óvatosan nyúlunk a farolás gombjához, de amint sikerül tökéletesen elsuhanni egy oszlop és a bénán parkoló kocsi között, ráérzünk ennek az ízére, és egyre ösztönszerűbben fogjuk kihasználni a lehetőséget. A Parking Garage Rally Circuit egyszerű felépítése csak tovább könnyíti a kezelés elsajátítását: van három autóosztály, nyolc pálya, és a közismert három trófea. A bronz megnyitja a következő helyszínt, az ezüst megnyitja az Endurance módot (itt minden checkpoint extra másodperceket ad, a cél pedig az, hogy minél több teljes kört tegyünk meg az idő elfogyása előtt – magyarul az Outrun felépítéséről van szó), az arany pedig a riválisokat engedi be a játékba.
[+]
Mivel a pálya szűkössége miatt mindig szellemautók ellen versenyzünk, utóbbi nem jelent igazi multiplayert, viszont tökéletes ösztönzést ad arra, hogy a nálunk kicsit jobbak trükkjeit ellessük, eredményeit legyőzzük. (Van egyébként „igazi” online multiplayer is legfeljebb nyolcfős futamokkal, de itt is szellemként látjuk a többieket.) Alapesetben mindig a világranglistán a vonatkozó autóosztály-pálya kombinációban előttünk álló három szellemet tölti le a játék, de a pályaválasztó képernyőn potenciálisan akár 250 szellemet is bekapcsolhatunk; igaz, ebből az őrült tömegből tanulni nem igazán lehet, de az őskáosz jól néz ki a képernyőn. Már csak azért is, mert ahogy említettem, a játék tökéletesen emulálja a Saturn képességeit. Ez nem csak kevéske poligont, ditheringgel létrehozott füsteffekteket-szellemeket, valamint Goraud-shadinggel effektezett tereptárgyakat jelent, de 4:3-as képernyőt, limitált látótávolságot, 320x224-es felbontást és 30 fps tempót is. Mielőtt valaki égetni kezdené a 4090-esét, gyorsan közlöm, hogy a kevésbé puristák minden említett beállítást feljebb kapcsolhatnak – Saturn-jellegét persze sosem fogja teljesen elveszíteni a játék, de aki 16:10-ben, bilinear filtering mellett akar játszani a játékkal, az megteheti.
[+]
Nem szóltam még a kilencvenes éveket idéző sok-sok kikacsintásról: a főmenüben egy lelkes úr kiáltva olvassa be a játék címét, legtöbb pályán átvették a Sega jól ismert kék égboltját, és még a ska-jazz zenei anyag is igen kellemes talpalávalót ad a játéknak. Szintén említésre érdemes, hogy majd’ minden pálya rendelkezik valami extrával: a Mount Rushmore-ról hatalmas sziklák zuhannak a tetőszintre, a New Orleans-i stadion parkolójában áramszünet hoz zavart a versenybe, Chicagóban pedig őrült ugratásokkal kell a parkolóház-tömbök közt manőverezni. Bár a nyolc pálya nem sok, az ezredmásodperces eredményfaragásokkal és az ezt szorgalmazó rivális szellemekkel ez szinte fel sem tűnik. Én kifejezetten örülök, hogy az indie forradalom végre elérte a játéktermi stílusú versenyjátékokat – erre a műfajra is ráfér egy kreatív reneszánsz. Nem tudom, hogy szabad-e ilyesmiben reménykedni, de most a Victory Heat Rally és a Parking Garage Rally Circuit kettőse a műfaj minden rajongójának jól fog esni.
A Parking Garage Rally Circuit kizárólag PC-re jelent meg. Később várható megjelenés Switch-en és siker esetén Sega Saturnon is.
A tesztjátékot a kiadó-fejlesztő Walaber Entertainment biztosította.
Összefoglalás
Prezentációját tekintve mintha csak 199X-ből érkezett volna, a Parking Garage Rally Circuit mégis kifejezetten friss élmény, köszönhetően a farolásra építő játékmenetének. Igazi, játéktermi jellegű versenyjátékról van szó, ahol a csúsztatások összefűzése jelenti a győzelem titkát – az igazi trükköket pedig a nálunk jobb játékosok szellemautóinak figyelésével tanulhatjuk el.
A Parking Garage Rally Circuit legfőbb pozitívumai:
- Végre egy autentikus Saturn-nosztalgia;
- fantasztikus kezelhetőség és élvezetes autófizika;
- a farolásra épülő játékmenet addiktív,
- a ranglétrás riválisok bevonása óriási ösztönző erő.
A Parking Garage Rally Circuit legnagyobb hiányosságai:
- A három autóosztály csupán három autót jelent;
- még néhány közepesen trükkös pálya jól jönne.
Bényi László
