Az, hogy 4K és pláne a 8K felbontás bevezetése egyre kevésbé értelmes irány, azt sokan, sokféle módon leírták már, de egy új kutatásban egész hatékonyan sikerült számszerűsíteni azt, hogy kinek hol van az a felbontás és képméret, aminél még számolhat a részletgazdagság növekedésével.
Hirdetés
A kutatást a Cambridge-i Egyetem és a Meta közreműködésével végezték, segédeszközként pedig egy 27 hüvelykes, 4K-s monitort használtak egy olyan tartószerkezettel, amely lehetővé tette a képernyő előre-hátra mozgatását. A tökéletes (20/20-as), vagy tökéletesre korrigált látású kísérleti alanyoknak olyan képeket mutattak, melyeken egy pixel vastagságú vonalak váltogatták egymást – az egyik kép fekete/fehér, a második vörös/zöld, a harmadik pedig sárga/lila színekkel. Közben feljegyezték, hogy hol van az a távolság, ahol az alanyok a képeket egyszerűen sima szürke foltként írták le, azaz nem voltak képesek a vonalakat megkülönböztetni egymástól. Ennek során pedig azt találták, hogy ugyan az emberi szem valamivel jobb feloldóképességgel rendelkezik, mint korábban gondolták, de azért nem végtelennel: a fekete/fehér képek esetén 94 pixel/fok (PPD – Pixel Per Degree), vörös/zöld esetén 89 PPD, sárga/lila esetén viszont mindössze 53 PPD volt az átlagos érték.
(forrás: Cambridge-i Egyetem) [+]
A kísérletekből származó eredményekkel könnyen számolható, hogy mi az a képátló és/vagy nézési távolság, ahonnan már a felbontás növelésével nem kapunk részletgazdagabb képet: például három méteres távolságból egy 60”-es képátlójú tévénél felesleges a 4K felbontásnál többet kérni, jobban járunk, ha inkább a paneltechnológiába fektetünk. Ha 100”-es tévére van pénzünk, akkor 8K felbontásra legfeljebb a hálószobában lehet szükség (csak szereljük a tévét a plafonra, mert 2-3 méternél távolabbról már nem sok értelme van ennek a felbontásnak). A kutatócsapat egyébként egy online kalkulátort is készített, mellyel mindenki kiszámolhatja, hogy a karácsonyra kinézett tévét érdemes-e megvásárolni.
