A technológiák: IPS, TN+film

Jelenleg három technológia használatos a TFT kijelzőknél: a TN+film, az IPS és az MVA. Mindegyik technológia alapja a fent említett polarizáció, csak a konkrét megvalósítás tér el némileg.

A TN+film

Neve a Twisted Nematic+film szóösszetételből származik. Lényege, hogy két, egymásra merőleges irányban polarizáló lemez között helyezik el a kristályokat. Ezek alapesetben (elektromos tér hiányában - jobb oldali ábra) úgy állnak be, hogy a lemezekhez érintkező felületük polarizációja megegyezzen a lemez polarizációjával; ennek céljából a lemezeket rovátkolják.

Ki, illetve bekapcsolt LCD (Be, illetve kikapcsolt elektromos mező..)

Ebben az állapotban a belső polarizátor által polarizált fényt a kristály fokozatosan elforgatja úgy, hogy a másik lemezhez érve már át tudjon jutni a "résen". Bekapcsolt vezérlőfeszültség mellett a kristályok "összezavarodnak", nem forgatják megfelelően a fényt, így a belső szűrőn egyik irányba forgatott fény nem forgatódik úgy, hogy a másik irányú "résen" át tudjon jutni, és sötét lesz a kijelző.

Ezzel a típussal az a probléma, hogy a kristályok "összezavarása" nem sikerülhet tökéletesre, ezért a TN+film megjelenítők feketéje sosem az az igazi koromfekete.

Az IPS

Neve az In Plane Switching szóösszetételből származik. A technológia az első igazi próbálkozás a TN+film technológia hátrányainak kiküszöbölésére. Működése épp fordítottja a TN+filmének, itt a két polarizátorlemez egymással megegyező irányban polarizál. Alapesetben, tehát elektromos tér hiányában, a kristályok polarizációja merőleges a két lemez polarizációjára, és úgy működik, mint ahogy az alapelvek bemutatásakor elmondtuk: tér hatására elfordulnak, a polarizátorokkal megegyező irányban engedik át a fényt, tehát feszültség hatására a háttérvilágítás fénye átjut a panelen.

Működési elvéből adódóan ez a típus igen szép, mondhatni tökéletes feketét produkál, s egy pixelhiba esetén (pixelhiba: hibás vezérlőtranzisztor) sem fehér pixelt kapunk a'la TN+film, hanem feketét, ami gyakran kevésbé zavaró. Mindezek mellé a betekintési szöge is nagyobb. Hátránya egyrészt a lassúsága a TN+film-esekhez képest, a reakcióidő a 40-50 ms-ot is elérheti; másrészt két tranzisztor szükséges az elektromos tér létrehozásához - amelyek viszont jobban "kitakarják" a háttérvilágítást, így több áramot igényel a kijelző -, tehát nem használható (használatos) notebookokban.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!