A KÖZLEGÉNYEK

http://www.nvidia.com

Eredeti TNT az Axle-tól

TNT2 M64, ismét Axle kivitelben

Az NVIDIA felívelése valahol a TNT környékén kezdődött. Igaz, késtek vele és lassabb lett a vártnál (ígértnél), de jobbra nem is volt szükség a piacon, ugyanis a 3Dfx épp a Banshee nevű zsákutcával próbálkozott, és itt az NV egérutat nyert. Aztán villámléptekkel ráálltak a most már lazuló féléves termékciklusukra, amire legjobb bizonyíték a hamarosan a TNT után érkező TNT2, illetve annak jópár válfaja.

Míg a TNT nem volt egyértelmű sebességbajnok, a TNT2 már komoly eredményeket ért el, főleg az Ultra és Pro kivitelei (ezek már 0,25 ill. 0,22 mikronos technológiával készültek, szemben az eredeti TNT 0,35-ösével). Ezek a chipek mind 128 bites SDR memóriabusszal rendelkeztek, de ez túl költségesnek bizonyult ahhoz, hogy az NVIDIA az alsó kategóriában is megjelenjen velük. Ez főleg a TNT2 megjelenésekor vált égetővé, mert a korábban low-end Riva128-at teljesen kipörgették, és az eredeti TNT-t sem volt gazdaságos tovább gyártatni (lévén az NV-nek nincs saját gyára...). Így hát költségcsökkentés céljából megjelentek a 64 bites memóriabusszal rendelkező TNT2 variánsok, amik jelentősen olcsóbbak voltak az "igazi" TNT2-eseknél (ezek voltak a Model64 és a Vanta). Beindult az NVIDIA termékdiverzifikációja, ami azóta is teljében tombol - néha kellemetlen perceket szerezve a gyanútlan vásárlónak, aki akár 32 megás "TNT2"-t is kaphattak olcsóért, de csak később jöttek rá, hogy M64-et vagy Vantát sóztak a nyakukba.

Hirdetés

Mint a tesztből látjuk, az M64 hiába korszerűbb chip, a bénított memóriabusz erősen visszaveti a teljesítményét. Bizony, olykor a mezei TNT is elkalapálja. Ráadásul az általunk próbált M64 az ajánlott 125/150 frekvenciák helyett 133/166-on futott. Quake III alatt csúfosan elvérzik az M64, míg UT alatt tartani tudja magát. Rendes TNT2-t nem tudtunk bevenni a tesztbe, de az Ultra és egy jól meghúzott Pro anno a GeForce256-okat szorongatta klasszikus alkalmazásokban, tehát hozzávetőleges képet tudunk alkotni teljesítményükről (a Ge256-ot lásd az olcsó videokártyák tesztjében).

Mindkét NV kártyának a támogatottsága kiváló, ami nagy plusz. Noname kivitelben elég siralmas képminőséget produkálnak, ezért csak közepes vagy annál gyengébb monitorokhoz ajánljuk őket (1024x768/85Hz és alatta). A használt piacon természetesen márkás darabok is fellelhetők, amik ilyen tekintetben jobbak. Az általunk próbált noname kivitelek legalább a gyári ajánlott frekvenciákat tartani tudták, értékelhető pluszt nem tudtunk kihúzni belőlük.

http://www.ati.com

ATi Rage128Pro a Gigabyte-tól

A Rage128 az ATi válasza volt a TNT-re, míg a Pro kivitellel a TNT2 ellen próbálták felvenni a versenyt. Az otthoni felhasználók körében nem aratott hangos sikert az ATi, ami annak tudható be valószínűleg, hogy a cég erősen az OEM piacra koncentrált, illetve saját gyártású kártyái drágák voltak, ami itthon versenyképtelenné tette őket. Mindezek ellenére az ATi szép csendben megélt a zsíros OEM megrendelésekből, bár később meggyűlt a baja a gátlástalanul törtető NVIDIA-val.

A tesztünkben szereplő Rage128Pro kivitel meglepően jól szerepelt, bár tény, hogy egy teljes TNT2 valószínűleg elkalapálta volna. Drivertámogatottsága megfelelőnek mondható, de sajnos a noname kivitel itt is rányomta bélyegét a minőségre, sebesség és képminőség területén is. Kártyánk csupán 110/110-en futott a gyári 140/160 ajánláshoz képest (!), azonban sikerült érdemleges tuningot végrehajtani a kártyán, amivel a gyári speckókat legalább helyre tudtuk állítani. A 2D képe elmaradt a korszerűtlenebb, de gyári kivitelű RageXL-hez képest. Szintén maximum közepes monitorokig ajánljuk használatát, eredeti ATi kivitelben azonban minőségi megjelenítőn is jó képre számíthatunk.

Az S3 úgy tűnt, hogy a Savage szériával még magára talál a 3D piacon is, de a második próbálkozásuk után már erősen szkeptikusak lettek az emberek. Feature szinten az összes Savage kártya nagyon ott volt, de az izom teljesen hiányzott belőlük (ez mind igaz a később megjelenő Savage2000-re is - sajnos).

Ennek ellenére a Savage3D, de méginkább a Savage4 szép karriert futott be. Ez főleg árának tudható be, mert nagyon olcsó volt. Aki okos és türelmes volt, egy 8 megás Savage4-el olcsón és boldogan elegerészhetett, illetve vadászgatta hozzá a legfrissebb hackelt és kevert drivercsomagokat. Lehetett persze jól csengő 32 megás változatot is kapni, nem is olyan sok pénzért, de be kellett látni, hogy a chipben nincs annyi izom, ami ki tudná használni a sok RAM-ot (nagy felbontások, stb.).

Savage4 chipes kártya ma is kapható újonnan. Legnagyobb előnye talán, hogy PCI kivitelben is hozzá lehet jutni, elérhető áron, ami ritka. Drivertámogatottsága gyér, de használható, lévén azóta az S3 már darabjaira hullott. 2D képminősége átlagos, 3D-ben azonban fantasztikus dolgokra volt képes (32 bit, tömörített textúrák, stb.), csakhogy izommal nem bírta. A Savage kártyák általában mérsékelten húzhatóak, de jellemzően alig érződik a plusz MHz-ek jótékony hatása, ami valószínűleg a nagyon szűk RAM sávszélességnek (és talán gyenge RAM vezérlőnek) tudható be.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!