Összegzés

Igen erős GPU-t tett le az asztalra az NVIDIA, ezt pedig az MSI és az ASUS még tovább fokozta, már ahol tudta, ugyanis láthattuk, hogy egy bizonyos szint feletti tuningra nem minden játék reagált pozitívan.

A riválisokhoz viszonyítva is látszik, hogy alapállapotban a GTX 1080 27%-nál is több előnyre tesz szert a GTX 980 Ti-hez képest, és nagyjából 31%-kal előzi meg az AMD csúcs egy GPU-s kártyáját, az R9 Fury X-et. Ami további jó hír, hogy ez a teljesítmény már majdnem minden esetben elegendő arra, hogy a 4K-s játékokat akár teljes pompájukban élvezhető sebességgel lehessen futtatni. Nem minden címre igaz ez még, de a tendencia és főként a DirectX 12-es eredmények azt mutatják, hogy a 4K nem elérhetetlen, azaz az élvezetes tempóhoz sem kell már porig butítani a részletességet.

[+]

Az alábbi táblázatot megvizsgálva jól látszik, amit említettünk, hogy nem feltétlenül az a kártya a leggyorsabb, ami a legmagasabb órajelre van belőve. A problémát az okozza, hogy a tuningolt kártyáknál a magas alapórajel miatt a GPU Boost frekvencia is túl magas lesz, és esetenként az így keletkező túlterhelést a hardver azzal kompenzálja, hogy túl alacsonyra veszi vissza az órajelet egy erősebb turbós fázis után, ami hátrányosan érinti a teljesítményt. A gyári tuning hátrányára mind az Asus, mind az MSI esetében volt példa, de ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az Asusnál ez jobban tetten érhető.

Az NVIDIA egyértelműen ismét nagyot lépett előre a teljesítményre eső fogyasztásban, ami nagyban köszönhető a 16 nanométeres gyártási eljárásnak is. Ha csak a számokat nézzük, ezen a téren követi a Maxwell által megkezdett utat, ahol szintén hasonló (valójában kicsit kisebb) léptékű fejlődést lehetett elkönyvelni, ez pedig azt jelenti, hogy a TDP nem szállt el az egekbe a teljesítménynöveléssel együtt.

[+]

Ami az Asus és az MSI produkcióját illeti, véleményünk szerint mindkét kártya jól sikerült annak ellenére, hogy vannak még hibák (pl. fogyasztásteszt eredményei vagy a tuningolt teljesítmény). A hűtés viszont mindkét versenyző esetében pazar, még akkor is, ha egymáshoz viszonyítva más-más terhelési állapotban teljesítenek jól, de mindkét megoldásról elmondható, hogy kellően halk és hatékony; az Asus a plusz integrált ventilátoraljzat és az Aura világítás révén kicsit több extrát kínál azok számára, akiknek ezek a funkciók fontosak. Szerencsére a két kártya nem egy kaptafára készült, ami többek között a kimenetek terén is tetten érhető, így a vásárlóra van bízva a döntés, hogy az MSI-n látott referencia vagy az Asus-féle módosított kiosztásra van inkább szüksége.

Az MSI kártyáját a hazai boltokban 260 000 forintos áron kínálják, míg az Asus 264 900 forintos ajánlott fogyasztói árat adott meg. Egyik sem kevés, tehát aki ilyen kártyát szeretne, annak most még mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ám mindezt csak akkor érdemes, ha megvannak hozzá a megfelelő körülmények, azaz a kellően erős platform, illetve minimum egy WQHD felbontású monitor, hiszen a Full HD-t más, olcsóbb VGA is könnyedén kirázza a kisujjából (a GTX 1080 meg csak nevet rajta). Abban, hogy az MSI vagy az Asus kártyája a jobb választás, nem szeretnénk dönteni, hiszen 5000 forint ezen a szinten elhanyagolható összeg, és mindenkinek más szempontok a fontosak, a márkahűségtől kezdve a tetszési indexen át a komolyabb tuningig.

Bármelyiket is választjuk, nem járunk majd rosszul, sőt a GTX 1080-nal jelenleg egyáltalán nem járhatunk rosszul, ha nem GPGPU-s oldalát nézzük, ilyen munkára ugyanis felemás teljesítménye miatt nem annyira ajánlott. Ám ami a játékokat illeti, a jelenleg kapható egy GPU-s VGA-k között kifejezetten ajánlott a GTX 1080 (és az itt tesztelt ASUS és MSI vezérlők egyaránt), ha meg tudjuk fizetni.

NVIDIA GeForce GTX 1080 videokártya
ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080 VGA
MSI GeForce GTX 1080 Gaming X 8G VGA

Abu85, Daywalker

Az ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080 kártyát az ASUS hazai képviselete, az MSI GeForce GTX 1080 Gaming X 8G VGA-t az MSI bocsátotta rendelkezésünkre.