ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080

Mielőtt nekifognánk a GeForce GTX 1080 kártyák ismertetésének, új GPU-ról, a friss architektúráról, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló bevezető nem véletlenül marad ki ebből a cikkből, hiszen korábban több alkalommal is írtunk ezekről (Az NVIDIA bemutatta a GP104-es GPU-ra épülő GeForce-okat; Játékos szemszögből is előrelépés a Pascal), így ezeket nem ismételnénk meg újból.

Tesztlaborunkba két gyártó, az Asus és az MSI küldött az új videokártyából tesztpéldányt. Az ábécésorrendnek megfelelően az Asus-féle GTX 1080 jelzésű GeForce-szal kezdjük a sort, mely a Republic Of Gamers, avagy ROG és a Strix jelzést egyaránt magán viseli. Meg kell említeni, hogy a gyártó kínálatában a referencia változaton felül ez az egy GTX 1080 érhető el, viszont értelemszerűen jobb hűtéssel és magasabb órajelekkel rendelkezik.

[+]

A méretes, két kártyahelyet elfoglaló, két milliméter híján 30 centiméter hosszú kártya nagy részét a harmadik generációs DirectCU hűtés uralja 5 darab vaskos, GPU-val közvetlenül érintkező, nikkelezett réz hővezető csővel, két részre osztott nyitott bordával, tetején három darab ventilátorral. Kikapcsolt állapotban nem látszik, de a szélgépek melletti bevágásokban leledzik az "Aura" fantázianevű RGB LED világítás, ami a teljes színskálát képes előállítani, ráadásul különféle fényeffekteket is megadhatunk neki – a mellékelt program segítségével –, hovatovább a zene ütemére is tud villogni, illetve színét a GPU hőmérsékletének megfelelően változtatni.

[+]

[+]

A masszív felépítést erősíti az amúgy hűtés szempontjából is hasznos hátlap, az elmaradhatatlan ROG szem logóval. Megnézve a kimeneti oldalt, az ASUS nem követi a referenciát, ugyanis a DVI kimenet mellett két HDMI 2.0b és szintén egy pár DisplayPort 1.4 található az NVIDIA 1-3 darabos felosztása helyett.

[+]

A NYÁK rendezett, letisztult, a VRM a kártya kétharmadánál foglal helyet. A hátsó részt kicsit átszabták, a 6+8 tűs PCIe tápcsatlakozót kicsit beljebb helyezték el, valamint könnyen feltűnhet, hogy hagyományos 4 tűs ventilátor-tápcsatlakozók kaptak helyet az áramköri lap legvégén. Ezekre további, a DirectCU hűtéstől független, hagyományos, PWM fordulatszám-szabályozású szélgépeket lehet aggatni, ami a GPU hőmérséklete alapján fog dolgozni.

[+]

A GDDR5X típusú VRAM chipeket a Micron szállítja, FBGA kódjele D9TXS, ami a katalógus szerint a MT58K256M32JA-100:A chipnek felel meg. A 8 Gb sűrűségű FBGA tokozású lapkák üzemi feszültsége 1,35 volt, átviteli sebessége 10 Gb/s.

[+]

A tápellátásért 8+2 fázisú "Super Alloy Power II" komponensekből összerakott tápellátó áramkör a felelős, ami egyáltalán nincs alulméretezve. A GPU oldalán az egyenként maximum 60 A leadására képes IR3555 PowIRstage végfok a már látott DRMOS-hoz hasonló megoldás, egyben tartalmazza a low és high side FET-eket, meghajtóáramkört és a Schottky védődiódát, míg a VRAM-nál a kapcsolótranzisztorok APM3054M és APM3056M típusú MOSFET-ek. Az SAP II jelű tekercsek gyártóját nem tudtuk kideríteni, nem úgy, mint a VRM vezérlőét, ami az UPI Semiconductor gyártmánya, típusjele pedig uP9511P.

MSI GeForce GTX 1080 Gaming X 8G

Az MSI már hét darab GTX 1080-as VGA-t tud felmutatni, ezek közül a legizmosabb az általunk is tesztelt Gaming X. Ez a kártya valamivel rövidebb, mint az ASUS megoldása, konkrétan 1 milliméter híján 28 centiméter, de természetesen ez is elkéri a dupla kártyahelyet.

[+]

Ezt a modellt is a hűtés uralja, méghozzá az MSI Twin Frozr VI megoldása vörös és fekete színben, két hatalmas Torx 2.0 ventilátorral a tetején, oldalt kidudorodó hőcsövekkel, amelyekből összesen hat darab van, szintén két bordához kapcsolva. Természetesen a LED világítás itt is kötelező, de az RGB színskálát csak az oldalt található emblémán tudjuk felvonultatni, a kopoltyúkat idéző, vörös műanyag kidudorodások csak ennek megfelelő színben (azaz vörösen) tudnak izzani. Természetesen arra most is van lehetőség, hogy a világítás ütemét, jellegét testre szabjuk.

[+]

[+]

Itt sem maradt el a hátlap, melyet kivágásokkal, no és persze a céglogó mellett a sárkányos motívummal tarkítottak. A hátlapi csatlakozók, azaz kimenetek terén az MSI követte az NVIDIA ajánlását, így a DVI mellett egy HDMI 2.0b és három darab DisplayPort 1.4 trónol.

[+]

A nyomtatott áramköri lap itt is fekete, és szintén nagyon letisztult. Az alkatrészek többsége ugyan más, mint az Asus kártyáján, de az elrendezés hasonló. Annyi különbség azért akad, hogy itt a 6 és 8 tűs PCIe tápcsatlakozó nincs süllyesztve, valamint nincs plusz ventilátorcsatlakozó sem.

[+]

Az MSI-nek szintén a Micron szállítja a GDDR5X típusú VRAM chipeket, melyek semmiben sem különböznek attól, amit az Asuson láttunk. Az FBGA kódjele tehát itt is D9TXS, ami a katalógus szerint a MT58K256M32JA-100:A chipnek felel meg. A 8 Gb sűrűségű FBGA tokozású lapkák üzemi feszültsége 1,35 volt, átviteli sebessége 10 Gb/s.

[+]

A tápellátást itt is 8+2 fázisú megoldás szolgáltatja, aminek a lelke egy UPI Semiconductortól származó, uP9511P típusjelzésű PWM vezérlő. Az SFC induktivitások jó minőséget képviselnek, és a meghajtásuk szintén a DRMOS-hoz, így az Asus megoldásán látotthoz hasonló. Az MSI mérnökeinek azonban az ON Semiconductor NTMFD4C86N példányaira esett a választásuk. A gyártó neve ezúttal is garancia a megfelelő működésre, ha a méretezésnél minden rendben volt.

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Tesztrendszerünkben semmi nem változott, az alaplap szerepét egy ASUS X99 PRO modell töltötte be, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X kapta meg, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a VGA-kból. A rendszermemória mérete 32 GB, ami a HyperX Fury típusú DDR4 modulból, összesen négy darabból állt össze, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak. Az egyre csak hízó játékok miatt SSD-ből kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t használtunk ezúttal is.

A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a legfrissebb, Radeon Software Crimson Edition 16.6.1 Hotfix driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz pedig szintén az elérhető legújabb, GeForce driver 368.39 meghajtót telepítettük fel. A játékokat háromféle (Full HD, WQHD, 4K, azaz 1920x1080, 2560x1440, 3840x2160 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján mostantól, ahol lehet, DirectX helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

Játékok

• Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Middle-earth: Shadow of Mordor(DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
• Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját ismét megváltoztattuk kissé, és több új cím is szerepel, köztük olyan forró is, mint a Tom Clancy's The Division. Ez utóbbi csak DirectX 11-et támogat, de mostantól a VGA-tesztekből a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak. Ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a napokban megjelent legfrissebb, 1.20-as verzióját használtuk).

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat a minimum képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a mindenkori nagyobbik felbontás az elsődleges szempont.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 3840x2160-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

[+]

A GeForce GTX 1080 kártyák fogyasztása nagyon kedvező lehetne a többi VGA-hoz képest, ha nem lennének még furcsaságok, amelyek javításra szorulnak. Az Asus kártyájának a videolejátszás az Achilles-sarka, ugyanis a fogyasztás jelentősen, nem várt mértékben emelkedik. Még furcsább, amit az MSI kártyája produkált (tuninggal és anélkül is): a megjelenítő lekapcsolásával a fogyasztás nem csökken, hanem helyette 14 wattal megugrik. Nyilvánvalóan ezeket a hibákat szoftveresen majd korrigálják az érintett gyártók.

Specifikációk, hűtés

Specifikációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a GTX 1080 technikai paramétereit, összehasonlítva a közvetlen elődökkel.

Referencia GeForce GTX 1080 / ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080 / MSI GeForce GTX 1080 Gaming X 8G [+]

A tesztre érkezett mindkét GTX 1080-as VGA gyárilag tuningolt verzió. Referencia kártya híján az MSI GTX 1080-as VGA órajelét csökkentettük az NVIDIA által kijelölt gyári szintre, így ez a felállás adta a referencia GTX 1080 méréseket, melynek eredményeit a táblázatban NVIDIA GTX 1080 név alatt kell keresni. Természetesen az MSI kártyát a gyári (tuningolt) beállításaival is leteszteltük, ezeket az eredményeket MSI GTX 1080 név alatt tüntetjük fel.

Hűtés

Az ASUS és az MSI kártyája sem az NVIDIA referencia hűtését követi, így annak teljesítményéről nincs információnk, de az általunk tesztelt partnergyártók megoldásairól elmondható, hogy terhelés nélkül teljesen passzívan üzemelnek, a légkavarók papíron csak 60 °C hőmérséklet felett kapcsolnak be, de üzem közben is rendkívül halkan mennek.

[+]

21°C-os szobahőmérsékleten az Asus Strix DirectCU III passzív üzemben, terhelés nélkül 45 °C-on tartotta a GPU-t, majd terhelésre egészen 71 °C-ig melegedett. 60 °C-tól mindhárom ventilátor működött, de maximális fordulatszámuk nem haladta meg az 1902 fordulat/percet (53%). A terhelés megszűnését követően csak a 45 °C újbóli elérésével váltott vissza passzív üzemre.

[+]

Az MSI Twin Frozr VI hasonló körülmények mellett passzívan, terhelés nélkül 51 °C-ig melegedett, és itt is maradt. Terhelésre csak 63 °C-nál pörgette fel a szélgépeket, aminek hatására 68 °C-on tudta tartani a GPU-t a legmelegebb helyzetben is úgy, hogy a két nagyobb átmérőjű légkavaró a rendelkezésre álló fordulatszám-tartomány 44%-át használta ki, ami 1104 rpm-et jelent a GPU-Z logja szerint.

DX11: The Division, GTA V, Sniper Elite 3

A DirectX 11 API-s címek közül a Tom Clancy's The Divisiont emelnénk ki, hiszen ez az egyik új játék, illetve a GTA V-öt. Ezek a programok nem annyira tolerálták az Asus magasra vitt órajeleit, jellemzően a minimum képkockaszámok voltak kisebbek a vártnál, és van, ahol még a referencia órajelen futó kártya eredményei alá is benézett. Maga a GTX 1080 viszont összességében nézve tetemes előnyre tett szert mind a GTX 980 Ti-vel, mind pedig az AMD Radeon R9 Fury X-szel szemben, amelyek egyébként szintén érdekeset csatáztak egymással a mezőnyben. Ugyanez elmondható a GTX 970 és az R9 290X VGA-kra is, de most nem ezek a kártyák voltak a reflektorfényben, noha mindenképpen kiemelnénk, hogy a GTX 1080 az átlagos értékeket nézve van, ahol nagyjából 80 százalékkal gyorsabb ezeknél a kártyáknál.

DX11: Thief, Dirt Rally, Shadow of Mordor

A fenti hármas közül a magasra vitt órajellel kapcsolatos hátrány csak a Thief esetében mutatkozott, a két nagyobb felbontásnál. A különbség rendkívül csekély, nem oszt, nem szoroz, csak érdekességként említettük meg. Ugyanakkor szembeötlő, hogy e három tesztalanynál a 4K felbontás nem elérhetetlen maximális részletesség mellett, azaz nem súrolják az alsó határt, mint egyes esetekben a GTX 980 Ti vagy a Fury X. Szintén érdekesség, hogy az tesztben szereplő, alacsonyabb kategóriás kártyákhoz képest a GTX 1080 4K és WQHD felbontásban 80-100%-os sebességtöbbletet kínál.

DX12: AOTS, Total War: Warhammer, Hitman

Újdonságnak számítanak a DirectX 12 mérések, amihez három játékot válogattunk össze. Az API egyelőre csak szárnyait bontogatja, így érdeklődéssel figyeljük, hogy a teljesítmény minként alakul majd a jövőben. A jelenlegi állás szerint az rajzolódik ki, hogy a GTX 1080 itt is előnyben van, bár megjegyeznénk, hogy a referencia órajelen üzemelő GTX 1080 4K felbontásban nem tud annyira ellépni a Fury X-től, mint azt máshol láthattuk. A GTX 980 Ti viszont már jobban leszakad a mezőnytől, a még lassabb kártyák pedig értelemszerűen még ennyire sem vehetik fel a versenyt.

Luxmark, CompuBench, LibreOffice

OpenCL-es tesztjeink között a Luxmark régi versenyző. A LuxRenderre épülő sugárkövetésre fejlesztett tesztprogramban hagyományosan nagyon erősek a Radeonok, amióta az alapjukat a GCN architektúra adja. Az NVIDIA kevésbé tervezi robusztusra rendszereit a compute teljesítmény szempontjából, így általános számításokra ezek nem annyira jók, mint a konkurens megoldások.

A CompuBench az egyik újdonság a megújult OpenCL-es tesztcsomagunkban, és ezen belül is közkívánatra a Bitcoin és a T-REX programokat futtattuk le a tesztelt hardvereken. Előbbi egy általános képet ad arról, hogy a virtuális valuták bányászására mely hardverek a jobbak, míg utóbbi szintén egy sugárkövetésre épülő applikáció, ugyanakkor a Luxmarkhoz képest az a különbség, hogy ez dinamikus jelenetet használ. Ebben a két tesztben vegyesen domináltak a GeForce-ok (a T-Rex tesztben a GTX 980 Ti és a GTX 1080 fej fej mellett voltak) és az R9 Fury X.

A LibreOffice Calc is bekerült az OpenCL-es tesztcsomagba, ugyanis GPU-s gyorsítással igen durva mértékben gyorsíthatók az egyes, sűrűn használt függvények. Ugyanakkor ennek az előnye leginkább a CPU-s teljesítményhez mérten jön ki, mivel a GPU-k egymáshoz képest nagyjából ugyanakkora teljesítményre képesek. A limitet a PCI Express interfész jelenti minden esetben, ami tulajdonképpen várható is volt, mert a fejlesztők a LibreOffice OpenCL implementációját az APU-khoz tervezték.

Igazából nagy meglepetésre nem lehetett számítani a GPGPU-s tesztekben, hiszen a Pascal architektúra továbbra is a Fermi alapjaira építkezik, így általános számításban továbbra sem találtak legyőzőre a GCN-es Radeonok. Mondhatni minden a papírformának megfelelően alakult.

Összegzés

Igen erős GPU-t tett le az asztalra az NVIDIA, ezt pedig az MSI és az ASUS még tovább fokozta, már ahol tudta, ugyanis láthattuk, hogy egy bizonyos szint feletti tuningra nem minden játék reagált pozitívan.

A riválisokhoz viszonyítva is látszik, hogy alapállapotban a GTX 1080 27%-nál is több előnyre tesz szert a GTX 980 Ti-hez képest, és nagyjából 31%-kal előzi meg az AMD csúcs egy GPU-s kártyáját, az R9 Fury X-et. Ami további jó hír, hogy ez a teljesítmény már majdnem minden esetben elegendő arra, hogy a 4K-s játékokat akár teljes pompájukban élvezhető sebességgel lehessen futtatni. Nem minden címre igaz ez még, de a tendencia és főként a DirectX 12-es eredmények azt mutatják, hogy a 4K nem elérhetetlen, azaz az élvezetes tempóhoz sem kell már porig butítani a részletességet.

[+]

Az alábbi táblázatot megvizsgálva jól látszik, amit említettünk, hogy nem feltétlenül az a kártya a leggyorsabb, ami a legmagasabb órajelre van belőve. A problémát az okozza, hogy a tuningolt kártyáknál a magas alapórajel miatt a GPU Boost frekvencia is túl magas lesz, és esetenként az így keletkező túlterhelést a hardver azzal kompenzálja, hogy túl alacsonyra veszi vissza az órajelet egy erősebb turbós fázis után, ami hátrányosan érinti a teljesítményt. A gyári tuning hátrányára mind az Asus, mind az MSI esetében volt példa, de ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az Asusnál ez jobban tetten érhető.

Az NVIDIA egyértelműen ismét nagyot lépett előre a teljesítményre eső fogyasztásban, ami nagyban köszönhető a 16 nanométeres gyártási eljárásnak is. Ha csak a számokat nézzük, ezen a téren követi a Maxwell által megkezdett utat, ahol szintén hasonló (valójában kicsit kisebb) léptékű fejlődést lehetett elkönyvelni, ez pedig azt jelenti, hogy a TDP nem szállt el az egekbe a teljesítménynöveléssel együtt.

[+]

Ami az Asus és az MSI produkcióját illeti, véleményünk szerint mindkét kártya jól sikerült annak ellenére, hogy vannak még hibák (pl. fogyasztásteszt eredményei vagy a tuningolt teljesítmény). A hűtés viszont mindkét versenyző esetében pazar, még akkor is, ha egymáshoz viszonyítva más-más terhelési állapotban teljesítenek jól, de mindkét megoldásról elmondható, hogy kellően halk és hatékony; az Asus a plusz integrált ventilátoraljzat és az Aura világítás révén kicsit több extrát kínál azok számára, akiknek ezek a funkciók fontosak. Szerencsére a két kártya nem egy kaptafára készült, ami többek között a kimenetek terén is tetten érhető, így a vásárlóra van bízva a döntés, hogy az MSI-n látott referencia vagy az Asus-féle módosított kiosztásra van inkább szüksége.

Az MSI kártyáját a hazai boltokban 260 000 forintos áron kínálják, míg az Asus 264 900 forintos ajánlott fogyasztói árat adott meg. Egyik sem kevés, tehát aki ilyen kártyát szeretne, annak most még mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ám mindezt csak akkor érdemes, ha megvannak hozzá a megfelelő körülmények, azaz a kellően erős platform, illetve minimum egy WQHD felbontású monitor, hiszen a Full HD-t más, olcsóbb VGA is könnyedén kirázza a kisujjából (a GTX 1080 meg csak nevet rajta). Abban, hogy az MSI vagy az Asus kártyája a jobb választás, nem szeretnénk dönteni, hiszen 5000 forint ezen a szinten elhanyagolható összeg, és mindenkinek más szempontok a fontosak, a márkahűségtől kezdve a tetszési indexen át a komolyabb tuningig.

Bármelyiket is választjuk, nem járunk majd rosszul, sőt a GTX 1080-nal jelenleg egyáltalán nem járhatunk rosszul, ha nem GPGPU-s oldalát nézzük, ilyen munkára ugyanis felemás teljesítménye miatt nem annyira ajánlott. Ám ami a játékokat illeti, a jelenleg kapható egy GPU-s VGA-k között kifejezetten ajánlott a GTX 1080 (és az itt tesztelt ASUS és MSI vezérlők egyaránt), ha meg tudjuk fizetni.

NVIDIA GeForce GTX 1080 videokártya
ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080 VGA
MSI GeForce GTX 1080 Gaming X 8G VGA

Abu85, Daywalker

Az ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080 kártyát az ASUS hazai képviselete, az MSI GeForce GTX 1080 Gaming X 8G VGA-t az MSI bocsátotta rendelkezésünkre.