Notebook 16:9-en

Külső

Aki az utóbbi pár évben kezdett notebookokkal foglalkozni, már nem is biztos, hogy hallott a 4:3 oldalarányú kijelzővel ellátott mobil gépekről. Ugyanúgy eltűnt ez a képarány, mint az asztali gépek monitorjainál, elsősorban talán a panelgyártók hatására. Ma szinte minden laptopnál 16:10 oldalarányú, "szélesvásznú" ablakon keresztül szemlélhetjük a digitális világot. Szinte! A prémium szubnotebookoknál már korábban is találkozhattunk még szélesebb, a HD videók és televíziók arányait követő, 16:9-es panelekkel, melyek mostanában nemcsak a normál monitorok, hanem a nagyobb notebookok világát is megtámadták. Elsők között az Acer jelentkezett ilyen megoldással a mozizáshoz ajánlott Aspire 6920 és 8920 modelleknél. Ma az MSI tovább szélesített, szintén szórakoztatónak szánt notebookjával, az EX620-szal ismerkedünk meg közelebbről.

Aki némileg képben van az MSI "nevezéktanával", az tudja, hogy Entertainment (azaz szórakoztatás) sorozatos 15,4 vagy 16 hüvelykes képátlójú, Intel platformos gépről van szó. A megszokott 16:10-es, 15,4"-osoknál valamivel szélesebb, de kevésbé mély gépház akár az AMD-s EX630-é is lehetne. Sarkait finoman lekerekítették, a fedél első és hátsó éle még egy picit lefelé is hajlik. Alóla világos perem kandikál ki.

A fényes felső burkolatra az MSI új, energikusabb emblémáját festették, és az egész felület hullámos textúrájú. Ez a minta a gép belsejében is visszaköszön majd. Érdekes, hogy szinte egy időben próbálkozik ilyesmivel az MSI mellett az Asus és a Toshiba is. Tapintásra a megszokottnál keményebbnek tűnik ez a felület, egyes gyártók kiemelik, hogy ellenállóbb. Szerintünk jól mutat a reklámképeken és élőben is, de jobban vonzza az ujjlenyomatokat, valamint a por is hangsúlyosabb rajta.

Szokásához híven az MSI nem tett semmilyen csatlakozót az első peremre. Nagyon megörültünk, amikor felfedeztük a hátsó szellőzőnyílást, ami a belső rész kellemetlen zaját és melegét a felhasználótól legtávolabbi irányba küldi ki. Mellette csupán egyetlen USB-t és a Kensington zár aljzatát találtuk. A maga 374 milliméterével a 16”-os, 16:9-es kijelzőt rejtő EX620 majdnem 2 centiméterrel szélesebb a szokásos 15,4”-os, 16:10 oldalarányú monitoros laptopoknál.

Csökkent viszont az oldalak hossza, vagyis a mélység. A 15,4-esek 260 milliméteréből csak 246 maradt, ami alig több egy átlagos 14 hüvelykes notebook hasonló paraméterénél. Mivel az első perem üres, és hátulra tették a szellőzőnyílást, oldalra került a csatlakozók zöme. Jobbra a kártyaolvasó és fölötte az Express Card foglalat nyitja a sort, majd jön egy USB, az eSATA (ami USB-ként is működik), a HDMI, az Ethernet csatlakozó, a szintén monitoros D-Sub, majd a tápaljzat, a sort pedig az opcionális tévétuner antennakimenete zárja. Abban az esetben, ha külső egeret használunk, a külső monitor, a vezetékes hálózat, és a töltő zsinórja a jobb kezünk útjába kerülhet.

Balra elöl található az utolsó USB, majd a hangrendszer négy aljzata, az optikai meghajtó – mely esetünkben egy Blu-ray-olvasó volt – és az öregecske modem csatlakozója. Szerintünk inkább ennek az oldalnak a végére tehették volna a tápcsatlakozót.

Kinyitva az EX620-at, a hullámos minta világos háttérrel köszön vissza a csuklótámaszról, majd az alapszín a billentyűzet mellett a monitor felé haladva elsötétül, a hullámok pedig két krómkeretes hangszórónak és a kijelző alatt végighúzódó érintőmezőnek adják át a helyüket. A széles MSI egyetlen tükröződésmentes felülete a kijelző pereme. Végre sikerült ezt a részt olyan vékonyra venni, amilyenre illik. Felhívjuk a figyelmet a furán balra tolt touchpadre. A jobb oldalán numerikus résszel kiegészített billentyűzet miatt keletkezett ez az eltolás, ami a szokásosnál szélesebb forma miatt még hangsúlyosabb lett.

Hagyományos kialakítású zsanérjainak köszönhetően az EX620 teljesen kinyitható.

Alul több érdekességgel is találkoztunk. A legszembetűnőbb a jobbra látható krómkeretes szellőzőnyílás, ami valójában a mélynyomókimenet rácsa. A széles formában még a szokásosnál is kisebbnek tűnik a hatcellás, 47,52 Wh-s akkumulátor, ami az erős processzor, diszkrét VGA és nagy monitor mellett valószínűleg nem tart ki túl sokáig. A szellőzőnyílásokban finoman szemcsézett háló látszik.

Méretes közös fedél takarja a hardverkomponenseket. Alulról nézve a bal felső sarokba került a hűtőrendszer, két külön hőcső szállítja ide a meleget. Az egyik az északi hídra, majd a processzorra, a másik a grafikus rendszer MXM moduljára illeszkedik. Felül, a hőcsövek alatt látható még a Mini PCI Express foglalatos Wi-Fi modul. Hasonló aljzat található balra alul, amelyhez odavezették az opcionális tévétuner antennakimenetét. Alul középre, a tapipad alá tették a merevlemezt. Ma már szokatlan, hogy semmiféle fémburok nem védi az adattárat. Ettől a részlettől eltekintve, nagyon jól összerakott belsőt láttunk.

Platform - CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Eltekintve a drága, alacsony fogyasztású modellektől, a beszerelt 2,00 GHz-es Core 2 Duo P7350 az Intel legkisebb 45 nm-es gyártási technológiával készülő mobil processzora. Alatta az integrált grafikus mag nélküli PM45 északi híd dolgozik, ugyanis a megjelenítésért a korábban látott, MXM modulos Radeon HD 3470 felel. A monitorról már írtuk, hogy 16”-os, 16:9-es oldalarányú, de 1366x768-as felbontását még nem említettük, ez megegyezik a 720p-s LCD televíziókéval. Memóriából nem kevesebb mint 4 GB-ot kaptunk, a merevlemez 320 GB-os, az optikai meghajtó pedig olvassa a Blu-ray lemezeket is. A Centrino 2 platform legegyszerűbb vezeték nélküli hálózati modulját kaptuk, tehát Draft N-es Wi-Fi-vel rendelkezik, beépített WiMAX és 3G támogatás nincs, csak a Bluetoothszal vigasztalódhatunk. Említést érdemel még a kártyaolvasó, a 2.1-es hangrendszer, valamint a 2 megapixeles webkamera. Az MSI EX620 ezen konfigurációja két év garanciával és FreeDOS operációs rendszerrel valamivel kevesebb mint 250 000 forintot kóstál, ami a Blu-ray meghajtót figyelembe véve egészen jó ár. Enélkül és 250 GB-os merevlemezzel az EX620 majdnem 50 000 forinttal olcsóbb. Multimédiás célokra viszont elég lehet a 175 000 forintos EX630 is, ennek 2,00 GHz-es AMD Athlon X2 QL-62 processzora, 4 GB memóriája, 250 GB-os merevlemeze és – fura módon – GeForce 9300M grafikus rendszere van. Az MSI helyében mi egy még olcsóbb, AMD integrált grafikus magos Puma platformot állítottunk volna össze, akár külső VGA-s XGP lehetőséggel.

A vizsgálódáshoz ismét szokásos, Windows Vista alatt futtatott tesztprogramjainkat használtuk. A szintén Core 2 Duo P7350-nel szerelt MacBook és a csupán 100 MHz-cel gyorsabb T8100-zal hajtott Toshiba Satellite A300 eredményeinek ismeretében nagyjából tudtuk, mire számítsunk.

Ahogyan vártuk, processzortesztjeinkben az MSI EX620 nagyjából 5%-kal volt lassabb, mint a Satellite A300, hiszen ennyivel járt alacsonyabb órajelen a CPU-ja. Nagyobb különbséget (pontosabban az órajelben gyengébb CPU győzelmét) csak az Everest PhotoWorxx részében, WinRAR tömörítésben és videokódolásban láttunk. Ott minden bizonnyal a gyorsabb rendszerbusz és a két modul miatt kétcsatornás memóriavezérlő segített. Érdekes, hogy az elvileg ugyanolyan erős MacBook az Everest tesztekben gyengébben szerepelt. Ez vagy az NVIDIA chipkészlet vagy a DDR3 memória számlájára írható.

A RAM-tesztekben – kétcsatornás rendszere miatt – az MSI egyértelműen megelőzte a Toshibát. A MacBook DDR3 memóriájának ugyan jobb volt az írási és másolási sebessége, de olvasásban már kiegyenlített lett a verseny, késleltetésben pedig az EX620 DDR2-ese bizonyult jobbnak.

Merevlemez-kezelésben inkább az AMD Puma platformos Fujitsu Siemens Amilo Sa 3650-nel vetettük össze az MSI-t, ugyanis a MacBooknak és a Toshibának kisebb, 160, illetve 250 GB-os winchestere volt. A két versenyző átlagos olvasásban, késleltetésben és processzorterhelésben is fej fej mellett haladt, löketszerű csúcsban viszont az AMD chipkészlet és Fujitsu tár párosa bizonyult jobbnak.

Megvizsgáltuk az Intel Draft N Wi-Fi egység teljesítményét is. Centrino 2 platformtesztünkben ez a modul nagyon jól szerepelt, de a fémházas MSI GX620-ban csak az erősebb g-s modellek teljesítményét hozta. A teszteléshez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM ThinkPad X40 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házat. A miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetében minden kapcsolat drót nélküli volt.

A közelebbi pontokban kis mértékben sikerült túlszárnyalnunk a GX620-at. A 4-es pontban, két falon keresztül már sokkal jobbak voltunk, de távolabb hirtelen romlani kezdett a vétel. Az árnyékolt 5-ös helyen sehogyan sem találtunk jelet, a 6-os pontban (vezetékes LAN felé forgalmazva) viszont újra ráleltünk. Őszintén szólva jobbra számítottunk, de épületen belül ez is megteszi.

Megjelenítés, bevitel

Mekkora is valójában ez a 16”-os, 16:9-es kijelző, és hogyan viszonyul a korábbi 15,4”-os 16:10-eshez? Nagyon kíváncsiak lennénk rá, hogyan jött ki az MSI marketingeseinek a 14%-kal nagyobb látótér, mert mi durván 2,82%-os felületnövekedést számoltunk, a picivel nagyobb képpontméret miatt pedig 2,45%-kal gyarapodtak a pixelek. Persze minél szélesebb a képünk, annál többet nyerünk a szélesebb kijelzővel. 16:9 oldalarányú videóknál például a régi, 16:10-es monitorok felületének 10%-án csak fekete sávot láttunk, szóval valahogyan biztosan elérhető az MSI oldalán olvasható 14%-os növekedés is, de általában nem ez a jellemző. Az alábbi ábra a két méret viszonyát szemlélteti.

A Samsungtól származik az MSI EX620 1366x768 pixeles kijelzőpanelje, mely természetesen TN+film paneles, így színhelyesség és betekintési szögek tekintetében nem szabad túl sokat várni tőle. Ahogyan az lenni szokott, színei hamar torzulni kezdtek: felülről nézve homályosodtak, alulról szemlélve szinte azonnal átfordultak, oldalról pedig sötétedtek, kékesszürkébe fordultak.

Megvizsgáltuk a kijelző színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

A notebookoknál lassan már hagyománnyá válik, hogy a gyárilag beállított színprofil áltagosan nagyjából 10 deltaE egységgel különbözik az általunk elvárttól. Szerencsére ezen a megfelelő kalibrálás nagyon sokat tudott segíteni. Egyenletesség terén is lenne még hova fejlődni. Sötétben a feketén az átlagosnál valamivel jobban átütött a háttérvilágítás, a panel bal oldalán pedig az optimálisnál kisebb fényerőt mértünk. A maximális, 199 cd/m² mellett 0,7 cd/m²-es feketét mértünk, ami majdnem 300:1-es kontrasztarányt ad. Erős napfényben nehezen olvasható, de ennél sokkal zavaróbb a tükröződő felülete.

Sokszor bíráltuk már az MSI 15,4”-os laptopjainak billentyűzetét, melyeken a teljes méretű numerikus pad miatt rengeteg fontos gombot megnyomorítottak. Az első és legfontosabb kérdés, hogy kell-e egyáltalán multimédiás notebookra komplett számos rész. Az MSI szerint igen, szerintünk nem. A durván két centiméterrel szélesebb 16”-os masina láttán bíztunk benne, hogy helyelosztás terén most jobban járunk. Szerencsére így is lett, bár az elrendezés még messze van az optimálistól.

A korábbinál szélesebbek lettek a kurzormozgatók, igaz, még így is elmaradnak a normál gombok mögött. Méretüket úgy növelték, hogy részben betolták őket a numerikus padba, száműzték az eltévedt Í-t, és egy hangyányit rövidítettek a bal Shiften is. A nagyobb szélességet felhasználták az M és a most már úgy-ahogy elfogadható méretű jobb Shift közötti gombok hizlalására. Bár tesztgépünk szlovák feliratozással jött, látható, hogy a magyar ékezetes karakterek közül csak az Ű gombja vékonyított. Nekünk jobban bejön, ha az Á mellé teszik, és kétsoros Entert faragnak ki. Van még egy keskenyített gomb, a magyar kiosztás 0-ja, és az Í sem teljesen talált vissza a helyére. Nem a bal Shift mellett van, hanem a Space bal végéből kanyarítottak ki neki egy darabot.

Továbbra sem tartjuk szerencsésnek az Insert, Delete, valamint a PageUp és PageDown elhelyezését. Az aránylag jól elérhető Home és End is a numerikus részre került, de a „világ legtöbbet nyomogatott gombhármasa” címre esélytelen PrintScreen, Scroll-Lock és Pause persze ott sorakozik, sokkal elérhetőbb helyen. Egy szó mint száz, elrendezésben van javulás, de bőven maradt még csiszolnivaló.

Gépelési komfort szempontjából az EX620 nem emelkedik ki a notebookok átlagából, pozitív és negatív irányban sem. Egy fekete pontot azért érdemel a gombsorok nyomás közbeni horpadása miatt. Érdemes még megemlíteni a széles laptopon felvett gépelési pozíciót. A billentyűzet fő része elé ülve látásunk nem a monitor közepére, hanem attól fél arasznyival balra fókuszált. Ez mondjuk a Windows középre helyezett bejelentkezőjénél vagy üzenőablakainál kissé komikus volt, de a megnőtt jobb peremre odarakhattuk kommunikációs programjainkat, különböző listáinkat. A kijelző magassága az átlagos 800 pixelhez képest 32 képponttal csökkent (körülbelül ilyen nagyságú egy böngésző címsora).

Nagyjából meg voltunk elégedve az EX620 többi kezelőszervével, igaz a tapipad lehetne valamivel nagyobb, és bízunk benne, hogy csak a tesztgép felső érintőmezője nyikorog erősebb nyomáskor. Ezen a részen a leghasznosabb az energiakímélő profilokat váltó Eco gomb, valamint az MSI Exclusive Cinema Pro aktiválója, ami videózás közben egy nyomásra élénkebbre állítja a kijelző színeit, és ad egy löketet a hangzásnak is. Tetszett a hullámos csuklótámasz és a kék visszajelző fények jobbra előre helyezett sora, de a két krómkeretes hangszórót valahogy nem találtuk odaillőnek.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Örömmel állapítottuk meg az első mustránál, hogy az EX620 hátrafelé zajong és fűt. Ez általában a halk, kellemes üzem alappillére szokott lenni. Szintén okos megoldás, hogy a melegedésre hajlamos komponensek a kevésbé használt numerikus pad alá kerültek. Nem csoda hát, hogy nyugalmi állapotban, 22 fokos szobahőmérsékletnél tesztgépünk egyetlen pontja sem melegedett 30 fok fölé. Azon viszont meglepődtünk, hogy a gép mégis viszonylag hangos volt. Kellemetlen tónusban, 25 dB-es erővel szólalt meg a ventilátora.

Megterhelve a processzort és a 3D-s játékokhoz harmatos grafikus magot, a 41 fokos CPU azonnal 10 fokot melegedett, majd két perc alatt elérte a 60-at. Ekkor 30 dB-re emelkedett a masina hangja, és a processzor további 6-7 perc alatt beállt 63 fokra. Jól bírta a terhelést a merevlemez is, mintegy negyedórányi nyaggatás után melegedett 35 fokról 36-ra. Végül 25 perc hajtást követően a hűtés minden további CPU-melegedés nélkül felkapcsolt 34 decibelre. Mindeközben a gép felületének hőmérséklete alig változott. Kevesebb hanggal és valamivel magasabb "hőemelkedéssel" talán kellemesebb lehetne az EX620. Megszüntetve a terhelést, a hűtés hangja azonnal 30 dB-re esett vissza, majd egy percen belül a kiinduló 25 dB-re halkult.

Akkumulátoros üzemidő terén sem produkált nagyot az EX620. Hogyan is tette volna, hiszen hatcellás, 47,52 Wh-s telepje legfeljebb a középkategóriába sorolható. A nyugalmi állapotban alig több mint két és fél órás teljesítménynél azért többet vártunk. A GPU-s, hardveres videolejátszás-gyorsításnak köszönhetően megnézhettünk egy kétórásnál picivel hosszabb filmet, de komoly terheléssel durván egy óra alatt vége lett a dalnak.

Bár a mellékelt töltő 90 wattos volt, az akku feltöltése kikapcsolt és bekapcsolt géppel is körülbelül két és fél órát vett igénybe. Nyugalmi állapotban az MSI EX620 29 wattot, terhelve 40-et igényelt a konnektorból.

Értékelés

Az MSI EX620-as notebook legnagyobb trükkje a szokásosnál is szélesebb kijelző. A 16”-os képátlónak és 16:9-es oldalaránynak, valamint az 1366x768 pixeles felbontásnak köszönhetően pár százalékkal nagyobb lett a képméret, nőtt a pixelek száma, a kijelző és a notebook szélessége, viszont csökkent a mélység, és elveszítettünk a normál 800 sorból 32-t. Mindezek elsősorban filmnézésnél élvezhető előnyök, hiszen a 720p és 1080i/p felbontás fekete keret nélkül jelenik meg, és szűkül a kihasználatlan terület a szélesebb mozifilmeknél. A hétköznapokban kommunikációs programokat és egyéb apróságokat rakhatunk a kiszélesedett monitorra, tehát lehet értelmet találni a laposításnak.

Az MSI EX sorozatának a multimédiás szórakoztatás a célja, ebben jól kiegészíti a széles monitort a méretéhez képest korrektül szóló 2.1-es hangrendszer. Kapunk még 2 megapixeles webkamerát és – igény szerint – Blu-ray-olvasót is, melynek képét a HDMI csatlakozón keresztül modern televízióra küldhetjük, szóval jó multimédiás alapunk van, amin az Exclusive Cinema Pro technológia lendít még egyet.

Ennek ellenére számunkra mégsem állt össze ez a masina. Modernnek hat a forma, hiszen fényes, textúrázott, de nekünk – ez persze szubjektív – nem jött be. Sokkal szebbnek tartjuk a játékos GX620-at, és nem csak mi vagyunk így ezzel. Laikus szemlélőknek a 16:9-es kijelző okozta szélesség tűnt zavarónak, szokatlannak, amit az oldalra tolt tapipad még jobban kihangsúlyoz.

Hardver tekintetében sem vagyunk maradéktalanul elégedettek. Ahol szükség van a teljesítményre, ott a 45 nm-en gyártott Core 2 Duo processzorok számítanak a legjobb választásnak, és a nem fölöslegesen erős, de keveset fogyasztó P7350-et tartjuk a legjobbnak. Multimédiához viszont teljesen indokolatlannak érezzük a diszkrét grafikus kártyát. Sokkal jobban illett volna ide az Intel G45-ös vagy az NVIDIA GeForce 9300-as integrált grafikus magos északi hídja, mely kevesebbet fogyaszt a kis Radeonnál. Azt sem értjük, hogy az AMD processzoros testvérmodellbe (az EX630-ba) miért kellett NVIDIA chipkészletet tenni, ha az AMD Puma platformja nagyszerű multimédiás egységet kínál, akár még külső VGA csatlakoztatási lehetőséggel is.

Ami végképp elszomorított, az a gép nyugalmi állapotban hallható hangja és a vártnál is rövidebb akkumulátoros üzemideje volt. Pedig az MSI a GX620-szal megmutatta, hogy alig nagyobb teleppel egy sokkal erőteljesebb konfigurációt is csendesebben és hosszabb ideig tud működtetni. Ha következő generációjában a 16:9-es szórakoztatógép is annyit fejlődik, mint amennyit a játékos tette, akkor biztosan kiváló notebook lesz, de most még nem az.

rudi

Az MSI EX620 notebookot az MSI hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.