Bevezetés, dizájn

Itt a nyár, és vele az utazások ideje, ez pedig így a 2010-es évek végén a folyamatos netkapcsolat iránti fokozott igényt is jelenti. Hiába, tartani kell a kapcsolatot az otthoniakkal, és az sem mindegy, hogy milyen gyorsan tudjuk legújabb képeinket feltölteni Facebookra, Instagrammra vagy más kedvelt csatornánkra.

Bár az EU-n belül ma már elvileg nem okoz gondot az sem, ha egyszerűen az otthoni előfizetésünket használjuk tovább, saját tapasztalatunk az, hogy éppen külföldön egyszerű pillanatok alatt lefogyasztani a Magyarországon még elégségesnek tűnő mobilnetkeretet. Nemcsak azért, mert hiányoznak az otthon megszokott hozzáférési pontok, hanem azért is, mert jóval többet használjuk a mobiltelefonos internetet például térképezésre, kedvenc oldalaink ellenőrzésére, és több fotót meg videót is osztunk meg, mint egy átlagos munkahéten.

Erre a problémára elég jó megoldást kínál egy helyi prepaid SIM beszerzése, de csak akkor, ha egyedül vagyunk: amint 3-4 ember ácsingózik sorba a netért, máris kiderül, hogy hotspotként üzemeltetni telefonunkat nehézkes és az akkumulátort is meríti. A feladat persze nem lehetetlen, de ha tényleg sokat van szükség elfogadható sebességű mobilnetre, melyet több ember több eszköze között kell megosztani, akkor a legkényelmesebb egy úgynevezett mobil router lesz, amelyik egy SIM kártya behelyezése után WLAN-on keresztül osztja meg a telefonszolgáltató biztosította internetelőfizetést.

Ilyen eszköz bemutatónk alanya is, a Netgear Nighthawk M1 (MR1100), melyet a Computex ideje alatt használhattunk – nem kifejezetten nyaralásról volt szó, de az igénybevétel talán még extrémebb is volt, mint egy sokat fotózó, 3-4 tagú család európai kiruccanása lett volna.

Külső

Egy mobil routernél alapkövetelmény, hogy ne csak a netkapcsolat „típusa” legyen mobil, de maga az eszköz is. Ezt az M1 elég jól teljesíti, lévén 106 x 106 x 21 mm-es, tömege pedig csupán 241 gramm. Ezzel nem sokkal nagyobb egy közepes kapacitású powerbanknél, ráadásul lekerített vonalai miatt egy nagyobb zsebbe, táskarekeszbe is könnyen becsúsztatható.

[+]

A kis router dizájnja és kivitele is rendkívül igényes, látszik, hogy a cég felsőkategóriás Nighthawk portfóliójának tagja. Éppen ezért – és különösen a 115 000 forint körüli árát figyelembe véve – teljesen érthetetlen, hogy miért nem kapunk semmiféle táskát vagy szütyőt mellé, ami egy kicsit védené a karcoktól például a felső kijelzőt és a szépen eloxált keretet, illetve lehetővé tenné a Type-C töltőkábel kényelmes elhelyezését is.

[+]

Külsejét nézve a lapos egységet nem bonyolították túl, felső lapján az említett kijelzőt találjuk, mely nem érintésérzékeny, kizárólag információk átadására (például gyárilag beállított Wi-Fi jelszó) szolgál. A kör alakú, színes, 2,4 hüvelyk átmérőjű képernyő két oldalán egy-egy íves visszajelző csík mutatja az adatforgalmat és az akkumulátor töltöttségét – energiatakarékosságból ezek, illetve az LCD panel is kikapcsol egy idő után.

A hátára fordítva a készüléket előbukkan az elcsúsztatható alsó burkolat, mely mögött az 5040 mAh-s (19,8 Wh-s) akkumulátort, illetve a microSIM és a microSD kártya foglalatát találjuk.

[+]

Kezelőszervek tekintetében nem leszünk elkényeztetve, egyetlen gombot kapunk, mellyel ki- és bekapcsolhatjuk a készüléket, illetve lépkedhetünk a kijelző ablakai között, de ezzel csak az információkat tudjuk végigpörgetni, bárminemű beállítás elvégzéséhez muszáj lesz böngészőn vagy alkalmazáson keresztül belépni a router kezelőfelületére. A fotókon nem igazán látszik, de a képernyőtől jobbra, fent egy visszajelző LED is található, mely a mobilkapcsolat állapotáról tudósít.

[+]

Csatlakozóval – legalábbis a kategóriát nézve – jobban állunk, kapunk egy Type-C és egy Type-A USB portot, melyek közül az előbbi kizárólag töltésre szolgál, az utóbbi viszont jóval többet tud, amire hamarosan vissza is térünk. Ezen felül van itt még egy Ethernet port, mely szintén elég sok mindenre használható, illetve a két szélen található fülek mögött antennacsatlakozók rejtőznek arra az esetre, ha gond lenne a rádiós vétellel.

Használat, funkciók

Az olcsó mobil hotspotok általában nem igényelnek hosszadalmas beállítást, főleg azért, mert kevés funkcióval rendelkeznek. A Netgear Nighthawk M1 esetében az utóbbi nincs így, úgyhogy külön dicséretes, hogy az üzembe helyezés ennek ellenére nem több egy percnél: a SIM behelyezése után jelszót kell adnunk a routernek, illetve a 2,4 és 5 GHz-es hálózatoknak, majd az újraindulás után már kezdődhet is a netezés. Az egész folyamatban egyedül az első lépésnél jöhet buktató, az M1 ugyanis microSIM kártyát kér, míg a ma piacon lévő mobiltelefonok nagy része már nanoSIM-et fogad – erre az előfizetés megvásárlásakor figyeljünk oda!

[+]

Már említettük, hogy méregdrága routerről van szó, a magas árat a Netgear a viszonylag modern belsővel is próbálja indokolni. Ez jelenti a Qualcomm MDM9x50 lapkakészlet használatát, mely LTE Cat 16-os, és elméletben akár 1 Gbps letöltési és 150 Mbps feltöltési sebesség elérését is lehetővé teszi. A támogatott sávokkal az LTE-t használó világ tulajdonképpen egész területén működőképes az egység, ahol pedig nincs LTE, ott harmadik generációs hálózatokhoz is csatlakozhatunk. Kétsávos routerről lévén szó 2,4 és 5 GHz-es WLAN hálózatokat hozhatunk létre vele, az utóbbi esetben a 802.11ac szabvány is támogatott.

[+]

A másik érv, ami az ár mellett hivatott szólni, az az, hogy a minden mobil routertől elvárható alapszintű szolgáltatásokon túl ez a készülék rengeteg extra funkciót is kínál. Az első rögtön a komolyabb útválasztóknál megszokott hálózati alapok megléte, azaz beleszólhatunk a DHCP működésébe, vannak különböző, a szülői felügyeletet megkönnyítő szűrők, létrehozhatunk vendéghálózatokat és porttovábbítást is beállíthatunk.

A microSD olvasóba helyezett memóriakártya, illetve a 3.1 Gen1 sebességet kínáló Type-A konnektorhoz csatlakozó háttértár tartalmát is megoszthatjuk a helyi hálózaton, igaz, tesztünk alapján 18-20 MB/sec sebességnél többre ezen a téren nem számíthatunk. A Nighthawk az USB port segítségével egyébként powerbankként is használható, tehát telefonunkat is tölthetjük róla.

[+]

Több érdekes szolgáltatást kínál az Ethernet port is: egyrészt használhatjuk az M1 biztosította WLAN-ok helyett, de meg is fordíthatjuk az adatáramlást például úgy, hogy a szállodai Ethernethez csatlakozunk vele, és ezt osztjuk tovább, de például a szállodai Wi-Fit is továbbküldhetjük, igaz, ilyenkor a kliensek felé az 5 GHz-es sávról le kell mondanunk.

Tapasztalatok, értékelés

A használat során szerzett benyomásokat kezdjük talán a legfontosabbal, az üzemidővel. Ezzel kapcsolatban nehéz pontos adattal szolgálni, hiszen függ a mobilhálózat erősségétől, a csatlakozó kliensek számától is, de két notebook, egy mobiltelefon és egy nagyvárosi, jónak mondható mobilnetes kapcsolat esetén 12-14 óra, azaz egy munkanap könnyedén kihozható belőle.

A sávszélesség mérésére sajnos nem állt rendelkezésre sehol sem Cat 16-os LTE mobilnet, de a 40-50 Mbps elérése problémamentes volt minden esetben, az Ethernet port használatával pedig 300-350 Mbps volt a maximum, melyet lakáson belül kihozhattunk belőle.

A WLAN rádiók teljesítménye három fokozatban állítható, ezek közül egy szállodai szobában bőven elég a legalacsonyabb is, így érhető el a korábban említett, egész napos üzemidő is. Ha inkább helyhez kötötten, például nyaralóban használnánk a készüléket, akkor érdemes a maximális adóteljesítményt választani, és az akkumulátor eltávolítása után fixen, tápegységre kötve üzemeltetni az M1-et. Ekkor egy 50-60 négyzetméteres, könnyűszerkezetes lakást még kényelmesen kiszolgál, tapasztalataink szerint egy téglából készült válaszfal még semmilyen gondot nem okoz számára, vastagabb akadályok, födémek áthidalására azonban alkalmatlan.

Ezzel egyébként egy olyan felhasználási területre is ajánlható az M1, ami Nyugat-Európában elég népszerű: a lakókocsis, lakóautós utazásokhoz. Egy családnak, kisebb baráti társaságnak elég egyetlen M1-et magával vinni ahhoz, hogy az egymás mögött haladó járművekben, illetve később a kempingben a teljes kompánia gyors, olcsó és biztonságos netkapcsolathoz jusson.

Értékelés

Nagyon jó, de nagyon drága is a Netgear Nighthawk M1, és pont ez utóbbi az, ami miatt nehéz megtalálni a célcsoportot számára. Akinek szimplán csak egy mobil routerre van szüksége, az számtalan, jóval olcsóbb változatot találhat a boltokban, így a készüléket az extráknak kell eladni.

[+]

Az biztos, hogy egy olcsóbb, átlagos készülékkel összevetve ez a modell sebességben lényegesen többet nyújthat, feltéve, hogy a mobilszolgáltató is partner ebben. Az, hogy az M1 nemcsak mobilhálózatról, de Ethernetről és másik WLAN-ról is képes internetet szolgáltatni, nagyon hasznos extra, hiszen például egy víkendházban is bevethető Wi-Fi routerként, miközben spórolhatunk a mobil előfizetéssel is. Hab a tortán, hogy egy routertől elvárható alapszintű szolgáltatásokat is képes kínálni (porttovábbítás, szűrők, DHCP kiszolgáló paramétereinek módosítása), és hogy hálózati tárolóként is megállja a helyét, mely funkció ugyan nem valami gyors, de dokumentumok megosztására, filmnézésre tökéletesen alkalmas. Tovább bővíti a pozitívumok sorát a powerbank funkció és a vendéghálózatok kezelésének lehetősége, amivel ismerősöknek biztosíthatunk gyorsan hozzáférést anélkül, hogy privát jelszavunkat fel kellene fednünk.

Összefoglalva tehát egy átgondolt és valóban remek készüléket tett le az asztalra a Netgear, mely nagyon jó szolgálatot tehet egy külföldi utazás, esetleg hosszabbra nyúló kempingezés során, de magas ára miatt inkább munkával kapcsolatos utazásoknál látjuk értelmét, ahol az extráit is ki tudjuk használni, és a plusz költség is jobban indokolható.

Netgear Nighthawk M1

Wombath

A Netgear Nighthawk M1 routert a Netgear bocsátotta rendelkezésünkre.