Edimax BR-6216Mg MIMO router
Úgy tűnik, – legalábbis az IEEE 802.11n szabvány bevezetéséig – a MIMO lesz a vezeték nélküli hálózatos biznisz fő figyelemfelkeltő szócskája. Maga a rövidítés az angol Multiple Input, Multiple Output kifejezésre utal, ami dióhéjban annyit jelent, hogy a wireless eszközök egyszerre több csatornán kommunikálnak. Ez az új módszer lesz az alapja a talán év végén megszülető IEEE 802.11n szabványnak, működési elvét korábban már részleteztük.
Mivel nincs még stabilan kidolgozott szabvány, megvalósításból is többféle van. Az Asus MIMO eszközeiben megismert Airgo elektronika az egyik legkomolyabb. Méréseink szerint az átviteli sebessége, a gyártók állítása szerint hatótávolsága is messze túlmutat a konvencionális, 54 Mbps-os megoldásokon. Mai tesztalanyaink, az Edimax MIMO eszközei „csak” 54 Mbps-os csúcssebességet, de megnövelt hatótávolságot és lefedettséget ígérnek.
A készlet alapköve az új BR-6216Mg útválasztó, mely a szokásos edimaxos formát hozza. A márkára jellemző dobozában a klasszikus kellékeket találtuk: telepítőlemezt, tápot, használati útmutatót és külön zacskóban felragasztható gumilábakat. Az utóbbinak nagyon örültünk, ugyanis így szétszereléshez nem kellett lefeszegetnünk, majd újra visszaraknunk a tappancsokat.
A körítés mellett a router vonalai is ismerősek voltak. Külsőre nem lehet megmondani, hogy a csúcsmodellel vagy valamelyik egyszerűbb elődjével van dolgunk. A forma nem olyan elegáns, mint az új Asus-gúnya, de egy útválasztót nem is dekorációs elemnek vásárolunk.
Hátul látható minden MIMO router közös, meglehetősen mókás ismertetőjegye, a három antenna. Ezek a pálcikák felelősek a nagyobb sebességért és hatótávolságért. A hátsó csatlakozók kiosztása is szokásos. Balról haladva a sort a táp nyitja, majd jön a kis reset gomb, utána a négy vezetékes (LAN) aljzat és a szélső – alábbi képünkön az antenna takarásában lévő – WAN csatlakozó, a kapcsolat a külső, vezetékes világgal.
Alul, ahogyan az oldalakon is, szellőzőrácsokat láthatunk. Egy ilyen masinában 150-200 MHz-es RISC processzor dolgozik, és az egész rendszer 10–15 wattot is felemészthet, szóval egy kis huzat jól jön. Hasznosak a falra akasztást segítő fülek is, melyekből az Edimax jó szokásához híven kétféle irányú is van. Az alsó matricán nincsenek megadva a konfigurációs html-felület elérési adatai, így aki még nem foglalkozott Edimax routerrel, annak bele kell pillantania a használati útmutatóba.
Az Edimax BR-6216Mg útválasztó belső felépítése is jellemző a gyártóra. A felső szintről hiányzik a router lelkét képező áramkör. Jobbra a kezelőfelületet és vezérlőszoftvert tartalmazó flashmemória látható. Mellette a Realtek RTL8305SC százlábú a vezetékes switch részt kezeli. A bal oldalon látható miniPCI aljzatban csücsül a rádiós egység, mely egy Ralink RT2661 lapkára alapoz. A fémburkolat alatt kiegészítője, egy RT2529 chip lapul. A készlet természetesen Wi-Fi és WHQL tanúsítvánnyal is rendelkezik, és kezeli a legfrissebb biztonsági szabványokat (WPA, WPA2).
Alulra került az RDC3211-G chip, mely a router lelke, továbbá kétszer 8 MB memória. Sajnos az RDC chipről nem találtunk használható információt a gyártó weboldalán.
Edimax MIMO hálózati adapterek
A MIMO hálózati adapterek sem lógtak ki a szokásos Edimax sorból. A vörös és fekete beütéses dobozban, a kártya mellett ismét csak használati útmutatót és telepítőlemezt találtunk.
Már routeren is viccesen mutatott a három antenna, de PCI-s hálózati kártyán már meglehetősen komikusan festett a három jeladó egymás mellé szorítva. Persze ez csak addig érdekes, amíg el nem rejtjük valahol a gép hátulján. Akkor már a kutyát sem érdekli, hogyan néz ki, csak hogy gyorsabb és stabilabb átvitelt biztosít, mint az egyantennásak.
A rádiós rész természetesen itt is ugyanarra a Ralink elektronikára épül, mint a routernél.
Notebookokhoz való, PCMCIA felületű MIMO kártyát is kínál az Edimax. Természetesen ez is a cégre jellemző egyenkosztümben és egyenkörítéssel érkezett.
Nagy meglepetésünkre az útválasztó és a PCI-s bővítőkártya három-három antennája ellenére a PCMCIA adapternek nagyon vékony volt a számítógépből kilógó része.
Beállítás
Az Edimax MIMO routerének kezelőfelülete is a jól bevált gyakorlat szerint készült, bár itt-ott finomítottak rajta. A nyitóképen röviden elolvashatjuk, hogy mi található a felső négy kategóriában (gyorsbeállítás, általános beállítás, státusz információk és rendszereszközök).
A gyorsbeállítás teljesen szokványos. Pontos idővel, időszerverrel és dátummal indít. Ezután kiválaszthatjuk és konfigurálhatjuk internetkapcsolatunkat.
A bal oldali menü hét pontjában találjuk az összes beállítást. Az első, „System” részben újrakonfigurálhatjuk a pontos időt, megváltoztathatjuk a router belépési jelszavát – ez erősen javasolt lépés –, és távoli kezeléshez állíthatunk be IP címet és portot.
A WAN részt kicsit szétszórták, ugyanis mindenfajta internetes elérési mód külön bejegyzést kapott, pedig egy kiválasztós menüben a WAN menü indítóképén is megtalálhatóak. Ennek a részlegnek a legérdekesebb opciója a dinamikus domainnév-szolgáltató beállítása.
A következő, „LAN” részleg csak egy keretet kapott, de itt minden szükséges beállítás elvégezhető. Megadhatjuk az útválasztó IP címét és a DHCP kiszolgálót paraméterezhetjük.
A vezeték nélküli kapcsolatokat kezelő „Wireless” menüben akár ki is kapcsolhatjuk a rádiós egységet. Az Edimax BR-6216Mg router működik WDS módban is. A biztonsági kódolások arzenálja teljes, beállításuk nem okoz gondot; mindig csak az éppen aktív opciók jelennek meg.
A beállítási lehetőségek közül a „QoS” (Quality of Service) rész tetszett a legjobban. Itt forgalomszabályozási intézkedéseket tehetünk. A felfelé és lefelé biztosított sávszélességet is korlátozhatjuk, ráadásul mindezt IP címre vagy címtartományra és portokra lebontva tehetjük, sőt az adatfolyam típusa is megválasztható.
A „NAT” részen a legfontosabb, hogy van porttovábbítás és virtuális szervert is kijelölhetünk.
A tűzfalat nem aprózták el az Edimax szakemberei, csak ki- vagy bekapcsolni lehet.
A státuszinformációk között minden fontosabb adatról képet kaphatunk. Megnézhetjük az internetkapcsolat állapotát, az eszköz beállításait, van rendszer- és biztonsági napló, DHCP klienslista és egyszerűbb statisztika az adatforgalomról.
A rendszereszközök arzenálja a szokásos. Elmenthetünk többféle beállítást, visszahozhatjuk a gyári alapot, BIOS-t frissíthetünk vagy újraindíthatjuk a routert.
Tesztelés, értékelés
Az Edimax MIMO eszközeit a szokásos, téglából épített, családi házas tesztkörnyezetünk mellett vasbeton tömbházban is kipróbáltuk. A táblázatokban szereplő számértékek maximális – vagy ahhoz közeli – sebességet jelölnek. A vezeték nélküli rendszerekre jellemző, hogy sebességük ingadozik; ennek mértékét is kifejtjük majd.
téglaépületben (családi házban) |
szabad rálátással | vékony fal 4 méterről |
Edimax MIMO -> LAN | 2900 kB/s | 2800 kB/s |
Edimax MIMO <- LAN | 3100 kB/s | 2850 kB/s |
Edimax MIMO -> Edimax MIMO | 1800 kB/s | 1550 kB/s |
Klasszikus téglaépületben valamivel 3000 kB/s alatti sebességre számítottunk egy vezetékes és egy vezeték nélküli eszköz közötti adatátvitelt mérve. Ezt az értéket meg is kaptuk, sőt túl is szárnyaltuk valamivel. A vezetékes hálózatról a Wi-Fi felé forgalmazva, szabad rálátással 3100 kB/s körüli maximumot mértünk, amit meglehetősen stabilan tartott is a rendszer. A fordított irányban már némileg alacsonyabb volt a maximum. Két vezeték nélküli eszköz között jóval kisebb átviteli sebességet mértünk, de az 1800 kB/s körüli maximum is a 125 Mbps sebességűnek aposztrofált U.S. Robotics termékek szintjén van. Ebben a tesztben már az ingadozás is nagyobb volt, többször 100 kB/s-mal, néha pedig ennek duplájával is visszaesett az átviteli sebesség.
A szomszéd szobából valamivel kisebb csúcssebességeket és nagyobb ingadozást tapasztaltunk. A vezetékes LAN és a Wi-Fi eszköz között gyakran 200 kB/s-mal visszaesett az átviteli sebesség, két wireless kártya kapcsolata pedig néha 4-500 kB/s-ot is lassult.
Vasbeton épületben, mely egy nagyjából 20 éves tömbház volt, egy klasszikus forgatókönyvet próbáltunk ki. Felhasználónk asztali gépe mellé vásárolt egy notebookot, amivel a szomszéd szobából vagy bárhonnan a lakásból szeretne internetezni és elérni a desktop gépét. Ehhez vásárolt egy-egy WiFi hálózati adaptert mindkét gépébe, és router nélküli, ad-hoc kapcsolatot épített ki köztük.
vasbeton épületben (tömbházban) |
Edimax MIMO -> Edimax MIMO |
szabad rálátással | 1800 kB/s |
egy fal 3 méterről | 1450 kB/s |
két fal 6 méterről | 60–800 kB/s |
beltérben 10 méterről | 400–1600 kB/s |
Szabad rálátással ez a felállás is 1800 kB/s-os maximumot hozott, a korábbi esethez hasonlóan meglehetősen stabilan. A masszívabb betonfal sem fogta le jobban a rádióhullámokat, mint a téglafal. A szomszédos szobából ebben az esetben is közel 1500 kB/s-os maximumot mértünk, és az ingadozás is a másik tesztkörnyezet szintjén volt. Még egy fallal távolabbról a csúcssebesség tovább csökkent, és jelentősen megnőtt az ingadozás. Bár a 800 kB/s körüli maximumot többnyire elértük, többször is drasztikusan visszaesett a sebesség, egészen 60 kB/s környékére. Nagyobb állományok másolásához ez már kevés lehet, de egy ADSL vagy kábeles internetkapcsolat megosztásához még így is elfogadható.
Végezetül a lakás két távoli sarka között mértük meg a sebességet. Az előbbi tesztekkel ellentétben most a két gép között nyitva voltak a szobák ajtói, így történhetett meg, hogy az átviteli sebesség maximuma 1600 kB/s volt és a legnagyobb ingadozásoknál sem csökkent 400 kB/s alá. A notebookkal sétálva több helyet is kipróbáltunk, és bizony változó volt a sikerünk. Aki otthon szeretne vezeték nélküli hálózatot és internetmegosztást létrehozni, annak azt tanácsoljuk, hogy vegyen inkább egy routert és próbálja úgy elhelyezni, hogy a legnagyobb sebességet kapja a kiszemelt munkahelyeken. Ehhez általánosan jó recept nincsen, minden környezet más, és a további zavaró hálózatokkal is számolni kell. A Microcom cseh szakembereivel folytatott eszmecserén például kiderült, hogy a villanyégők is jelentősen befolyásolhatják az átviteli sebességet, stabilitást.
Értékelés
Tartozunk még az Edimax MIMO eszközök árával. A BR-6126Mg router 21 000 forintba kerül, ami jelentősen alacsonyabb a szintén MIMO-s, de jóval gyorsabb Asus WL-566gM áránál, és szinte hajszálra ugyanannyi, mint a U.S. Robotics MAXg 125 Mbps-os router vételára, ami viszont sebességben az Edimaxhoz mérhető. Az Edimax MIMO hálózati adaptere PCI kártya formájában 8500 forintba, PCMCIA kártya formájában 7400 forintba kerül, így jelentősen olcsóbb az Asus közel 24 000 forintos MIMO egységénél és a U.S. Robotics 13 000 forint körül kapható, hasonló sebességű modelljeinél is.
A telepítés és beállítás közben semmi problémánk nem volt az Edimax eszközeivel. A router konfigurációs felülete könnyen kezelhető, minden fontosabb funkció megtalálható. Nagyon tetszett, hogy van lehetőség forgalomszabályozásra, ami a hasonló árkategóriájú konkurensekből általában hiányzik. A sebességre sem lehet panaszunk, bár vezeték nélküli eszközök megítélése és összehasonlítása nagyon nehéz, ugyanis nem létezik két egyforma környezet. Lehet, hogy a kiszemelt területen teljesen másképp viselkedik majd egyik vagy másik gyártó terméke, mint ahogyan tesztünkben. Éppen emiatt nem adunk az Edimax MIMO termékeinek különösen ajánlott minősítést, de bárkinek ajánlottak, aki modern otthoni vagy kisebb irodai hálózatot szeretne kiépíteni. Akár egy kis pluszköltség fejében is, de örültünk volna beépített, USB-s nyomtatószervernek.
Edimax MIMO hálózati eszközök |
rudi
Az Edimax MIMO hálózati eszközöket a Kelly-Tech Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.