Külső

Bajban voltunk legújabb tesztalanyunk, a Jonsplus Mini-ITX-es házának beazonosításában, mert a termék dobozán az i100 jelölés volt olvasható, a gyártó oldalán viszont csak i100 Pro néven találtuk meg, viszont rögtön négyféle kivitelben (ezüst és fekete színben, alumínium vagy üveg oldallapos verzióban). Mivel a hazai webáruházakban is i100 Pro néven fut a termék, ezért maradunk ennél a megnevezésnél, azzal kapcsolatban viszont már nincs kétségünk, hogy a Jonsplus a Jonsbo elegánsabb dizájnnal ellátott modelleket gyártó almárkájának számít, ahogy arra korábbi blogbejegyzésünkben is utaltunk.

[+]

Már kicsomagoláskor bebizonyosodott, hogy igényes, prémium megoldással van dolgunk, ugyanis a ház mellett egy lapos kartondobozt is találtunk, amibe nem csak be voltak hányva a tartozékok, mint általában, hanem például a szerelési útmutató egy tépőzárral lezárt kartonborítékban várt minket, a csavarok pedig egy külön kis műanyag dobozban, felhasználási terület szerint csoportosítva kaptak helyet. A csomagban találunk még egy PCIe riser kábelt, egy hátsó porszűrőt, illetve egy extra hátsó panelt (ennek szerepéről majd később), továbbá négy, fémből készült, felcsavarozható talpat, illetve egy-egy betétet, amivel tovább magasíthatjuk a dobozban lábak nélkül pihenő gépházat.

[+]

[+]

Maga a ház alumínium előlapot és hátlapi keretet kapott, két oldala pedig edzett üveggel borított. A két üveglap nem hátul, hanem felül lett a házhoz csavarozva, eltávolításukhoz csak le kell emelnünk a mágnesesen rögzített felső szellőzőrácsot, a műveletben egy vászon fül segít.

[+]

A hűtőrács szintén rendelkezik mágneses porszűrővel, a párját pedig a ház alján találjuk. A felső részen kaptak még helyet az alaplapi kivezetések, itt a bekapcsológomb mellé egy-egy USB Type-C és Type-A, valamint két jack csatlakozó került.

A hátoldal, ahogy azt a bevetetőben is említettük, cserélhető, attól függően, hogy melyik beltérkonfigurációt kívánjuk használni a két, következő oldalon részletezett lehetőség közül. A hátlapok egyszerűen, néhány csavar kitekerése után távolíthatóak el, melyekhez kívülről férünk hozzá.

Belső

A két oldallap, illetve a tető mellett tehát a hátlapot is le tudjuk szerelni, így pedig szinte bárhonnan hozzáférhetünk az igen különös kialakítású beltérhez. Nem véletlenül kapunk két hátlapot, hiszen az alaplaptálcát a megszokott helye mellett kicsit előrébb is húzhatjuk a ház bal oldala felé, ez pedig azért lehet szükséges, mert lehetőségünk van a tálca bármelyik oldalára felszerelni az alaplapot. De miért szerelnénk be úgy, hogy a megszokott állapothoz képest „hátul” legyen a processzor?

[+]

Erre a mellékelt PCIe riser sokaknak már magyarázatot adhatott, amit akkor kell majd használnunk, ha állítva szeretnénk elhelyezni a videokártyát a ház belsejében. Szerencsére a gyártó remek termékfotókkal töltötte meg az eszköz weboldalát, az alábbi képek segítségével pedig érthetőbben tudjuk bemutatni, hogy pontosan milyen elrendezéseket álmodtak meg a Jonsplus mérnökei.

[+]

A hagyományok kedvelői természetesen választhatják az alapértelmezett elrendezést is, ahol a kártya vízszintes állásban kerül rögzítésre, ebben az esetben pedig nem csak egy alacsony processzorblokkal ellátott AIO hűtőt tudunk használni (ellentétben a hátrafelé néző alaplapos megoldással), hanem akár 166 mm magas toronyhűtőt is választhatunk, ahogy azt mi is tettük.

[+]

A két 2,5 hüvelykes adattároló számára az előlap mögötti területén helyeztek el egy rögzítőkeretet, míg az egyetlen 3,5 hüvelykes meghajtóhely az előlap lepattintása után érhető el, a ház alja (a tetejével együtt) tehát teljes egészében telerakható ventillátorokkal vagy radiátorokkal.

[+]

A tápegység szintén nem foglal helyet az alsó részen, hiszen azt az alaplaptálcával egy síkba, függőlegesen tudjuk felszerelni a ház erre szolgáló, lecsavarozható kereteinek segítségével. Számunkra talán ez tűnik a felépítés egyetlen nem eléggé átgondolt pontjának, hiszen így a tápegység vagy a komponensekkel telezsúfolt, nagyobb „kamrából”, vagy az üveg oldallap felől szívja a levegőt, mi pedig egyik verziót sem tartjuk optimálisnak. Az alumínium oldallapos modellnél ezzel biztosan nem lesz probléma, annál ugyanis gondoltak a táphoz tartozó szellőzőrácsra.

Szerelés

A szokásosnál jobban is átgondolhattuk volna a szerelés megkezdését (ahogy az egyébként ajánlott is egy ITX rendszer építésénél), ugyanis csak az ASRock Fatal1ty Z370 Gaming ITX/ac alaplap és az NVIDIA GeForce GTX Titan videokártya beszerelése után gondolkodtunk el azon, hogy az rendben van, hogy ATX méretű tápegységek is beférnek, de csak 160 milliméteres hosszig, így 200 mm hosszú be quiet! tápunk lehet, hogy kimarad ebből a tesztből.

[+]

Miután elővettük az SFX méretű, 130 mm-es tápegységünket, még mindig úgy tűnt, hogy a vezetékek miatt nem fog elférni a grafikus kártya felett, de szerencsére a keretet tartó konzolt néhány centivel feljebb is a vázhoz lehet rögzíteni, így 160 milliméteres hosszig nem lesz majd gond ezzel.

[+]

Amivel már lehet probléma, az a ház egyik szokatlan megoldása: a tápegységet csak úgy tudjuk beépíteni a házba, hogy a táp hálózati csatlakozója a házon belülre kerül, ezért a ház része egy kábel, ami összeköti a tápot és a ház hátsó tápcsatlakozóját. Ez a fixen rögzített vezeték viszont pont olyan szögben áll, hogy rossz esetben akár blokkolhatja is a kétállású kapcsoló bekapcsolt állását.

[+]

A fenti két problémát leszámítva nekünk nem volt egyéb gondunk szerelés közben, a felesleges vezetékek elhelyezésére viszont oda kell figyelni, ha a ház aljába is szereltünk ventilátorokat, hiszen ebben az esetben nem marad olyan szabad hely, ahová lelógathatjuk a kihasználatlan kábeleket. Ilyenek még egy moduláris kialakítású tápegység esetében is előfordulhatnak, érdemes tehát jól feltankolni gyorskötözővel, ha nem akarjuk, hogy az első bekapcsolás után mehessünk új hardverért, mert a ventilátorok bedarálták a kábeleket.

Mérések, értékelés

Mielőtt nekiestünk volna a szellőzésre vonatkozó méréseinknek, szokás szerint bezártuk a 60 decibel hangerejű zajt kibocsátó okostelefonunkat a ház belsejébe, hogy aztán zajszintmérővel megmérjük, mennyit csillapít a ház a kifelé jövő hangokból. Túl nagy eltérésre nem számítottunk, hiszen az egyrétegű üvegről tudjuk, hogy nem sokat csillapít, illetve a ház teteje is teljesen nyitott; a kapott, 52 decibeles érték valóban nem számít a legjobbak közé, a hűtés megválasztásánál tehát mindenképp a halkabb ventilátorral szerelt megoldások közül érdemes válogatni.

A hőmérsékleti mérésekre vonatkozó tesztünkhöz ezúttal az Intel Core i7-6700K processzort, illetve az AIDA64 CPU-t, FPU-t és GPU-t terhelő tesztprogramjait választottuk, a mérés során viszont egyedül a Noctua processzorhűtő ventilátora keringette a levegőt a házban, ugyanis a házhoz gyárilag egy légkavaró sem jár.

Túlzás lenne azt állítani, hogy az i100 Pro a legszellősebb ház, amivel dolgunk volt, bár az eredmény még a ventilátorok hiánya ellenére is jobb lett, mint amire számítottunk. A processzorhűtő egyértelműen nem profitál abból, hogy egy üveglap és a tápegység van azon a helyen, ahonnan a hűvös levegőt kellene szívnia, ezért ehhez a komponenshez inkább egy AIO-t ajánlanánk, hiszen annak gyakorlatilag mindegy, milyen közegbe tesszük a blokkot, a hangsúly úgyis a radiátor elhelyezésén van, az pedig tökéletes helyen lenne a ház tetején.

Mi a harmadik lehetőséget választanánk gépépítéskor (forrás: Jonsplus.com) [+]

A VGA esetében már látszik, hogy jobb helye van, mint egy átlagos ATX ház esetében, ahol a ventilátorok előtt egy, a tápegység kamráját leválasztó fémlemez van, bár ez is csak akkor igaz, ha így, fektetve helyezzük be, állítva már ebben a házban sem jutna neki túl sok szellőzés.

Értékelés

Azt figyeltük meg, hogy az ITX kategóriában a két véglet képviselteti magát a számítógépházaknál: a nagyon egyszerű, ezáltal olcsó (nagyjából 10 000 forint körüli), főleg irodai, felhasználásra szánt modellek, melyek tervezésénél csak az a szempont, hogy a számítógép minél kisebb helyen elférjen, és vannak azok a házak, amelyeket azoknak szánnak, akik hajlandóak sok pénzt fizetni azért, hogy egy feltűnően kicsi, de dizájnos doboz figyeljen az asztalukon. Nos, az i100 Pro még ezeknél is drágább.

[+]

Persze tisztában vagyunk vele, hogy a Jonsplus elsősorban kiemelkedő minőségű, ebből kiindulva pedig nem épp olcsó modellekkel kíván helyet találni magával a piacon, a prémium besorolással pedig egyet is értünk, mert mind az anyaghasználattal, mind a körítéssel teljesen elégedettek voltunk. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a legtöbb hazai vásárlónak fontosabb a jó ár/érték arány, mint a dizájn, a 67 000 forintos i100 Pro pedig inkább az utóbbira gyúrt rá, és egyébként tényleg egy nagyon szép, remekül összerakott, kis előretervezéssel kényelmesen szerelhető házat hoztak össze. Akinek fontos, hogy számítógépe kifejezetten emelje környezete összképét, és nem okoz gondot neki kifzetni ezt az árat, az biztosan elégedetten húzza majd le a fóliát, mikor szerelés után végignéz az elkészült gépen.

Jonsplus i100 Pro számítógépház

SidCorky

A Jonsplus i100 Pro számítógépházat a CaseKing Hungary bocsátotta rendelkezésünkre.