Új szolgáltatások
DDR2
A DDR2 egy új memóriaszabvány, amelyet a JEDEC (Joint Electron Device Engineering Council) a DDR memóriák sebességhatárának kitolása érdekében definiált. A DDR2 – akárcsak a DDR1 – órajelenként két 64 bites adatcsomagot képes továbbítani, ám magasabb órajelekre képes (aminek a következménye a magasabb elérhető memória-sávszélesség), magasabb "memóriasűrűség" és alacsonyabb működési feszültség mellett.
DDR vs. DDR2 - katt
A DDR2-es memóriák az DDR-rel szemben 240 csatlakozóval rendelkeznek, ennek egyenes következménye, hogy nem kompatibilisek a jelenleg még elterjedt DDR-foglalatokkal. Az új szabvány sebességének alsó határa egybeesik a régebbi szabvány felső sebességhatárával, tehát DDR2-400, azaz PC3200-as memóriákkal találkozhatunk először a boltok polcain. Ezt fogják követni a DDR2-533, DDR2-667 és DDR2-800-as modulok. Az új memóriák már csak 256, 512 vagy 1 GB-os méretben vásárolhatóak meg, ezeknél kisebb kapacitású nem létezik, emellett a DDR2 nagyobb memóriasűrűségének köszönhetően akár 4 GB-os modulokkal is találkozhatunk majd a boltok polcain. A DDR2-es memóriachipek FBGA (Fine Ball Grid Array) tokozásban kerülnek a modulokra, és az első generációs DDR memóriák 2,5 V-os feszültségével szemben mindössze 1,8 V-ot igényelnek.
DDR (lila/kék) vs. DDR2 (sárga/zöld) foglalatok - katt
A DDR és DDR2 memóriák alapvetően egyetlen tulajdonságukban különböznek: azonos idő alatt a DDR2 kétszer annyi adatot képes prefetch-elni (DDR2: 4 bit; DDR: 2 bit). Ez annyit jelent, hogy a DDR2 órajelenként négy adatbitet képes az Input/Output puffer számára továbbítani, míg a DDR csak kettőt. Ebből következően a DDR2 a DDR-nél elvileg akár kétszer gyorsabb is lehetne, ám hogy ez mégsem így van, az annak köszönhető, hogy az IO pufferek sebessége továbbra is megegyezik a memória sebességével (DDR400 esetében 200 MHz), tehát ennek az áteresztőképessége nem változott meg a DDR2-ben sem. Annak érdekében, hogy az IO puffer mind a 4 adatbitet képes legyen fogadni, a DDR2 memóriacelláinak sebességét a felére csökkentették, így ugyan az IO puffer képes mind a 4 adatbit fogadására, a memóriachipek sebessége felére csökkent. Ezen tulajdonságok összességének köszönhető, hogy a DDR2-es memória belső sebessége az effektív memóriasebességnek a negyede, vagyis a DDR2-400 100 MHz-en jár, a DDR2-533 133 MHz-en, és így tovább. A megoldás előnyei és hátrányai kézenfekvőek, az új memóriamodulok alacsonyabb feszültséget igényelnek (hiszen valójában alacsonyabb órajelen járnak, mint a DDR), viszont hozzávetőlegesen duplájára nőtt a memóriakésleltetés, ez pedig azonos órajelen alacsonyabb sebességet eredményez.
Hirdetés
PCI Express
Felül a PCI Express x16, alul a 8x-os AGP Pro foglalat - katt
A PCI Express az AGP-csatoló és a klasszikus értelemben vett PCI leváltására hivatott szabvány, amely a PCI-busszal ellentétben egy kétutas, soros protokoll. Ez azt jelenti, hogy az adatok csomagok formájában jutnak el az egyik végpontból a másikba (akár a HyperTransport-link esetében), így az összes rácsatlakozó eszköz számára teljes sávszélességet biztosít. Emlékezzünk, a PCI-os eszközök a PCI-busz 133 MB/s-os sávszélességén kénytelenek megosztozni. A PCI Express úgynevezett oda-vissza irányú sávokból épül fel, amelyek irányonként 2,5 Gbit/s-os (200 MB/s) sebességgel bírnak (ez már önmagában jóval több a PCI-busznál), a technológia szépsége azonban az, hogy ezek a sávok akár össze is fűzhetőek. Ily módon létre lehet hozni x2, x4, x8, x16 és x32-es sávokat, melyek 2, 4, 8, 16 vagy 32 sávból épülnek fel, így az elérhető – kétirányú – maximális sávszélességet egészen 16 GB/s-ig lehet növelni.
PCI Express x1 foglalatok - katt
A PCI Express x16 8GB/s-os (full-duplex) sávszélességet biztosít a videokártya számára, amely 4-4 GB/s-ot jelent az oda-vissza ágon. A 8x-os AGP ezzel szemben 2,1 GB/s-os sávszélességet biztosít az "odaágon" (chipsettől AGP-ig), míg visszafelé csak körülbelül 500 MB-ot (AGP-től a chipsetig). Hangsúlyos, hogy ezek elméletileg elérhető számok, tehát nem lesz ennyivel gyorsabb a videokártya. A PCI Express x1 full-duplex 500 MB/s-os sávszélességet biztosít a csatlakoztatott eszközök számára, és a PCI leváltására szolgál.
Flex Memory Support
Az Intel 9xx északi hídak további érdekes tulajdonsága az úgynevezett Flex Memory Support, amely a különböző méretű és típusú memóriamodulok kétcsatornás üzemmódban való használatát engedélyezi. A módszer lényege, hogy az eddigiektől eltérően a rendszert nem csak kettő vagy négy memóriamodullal használhatjuk kétcsatornás üzemmódban, hanem akár hárommal is abban az esetben, ha a két memóriacsatorna egyenként azonos mennyiségű memóriát tartalmaz (pl. 1. csatorna: 1 x 512 MB, 2. csatorna: 2 x 256 MB). Ez az úgynevezett szimmetrikus mód. Amennyiben egy vagy több különböző méretű memóriamodult helyezünk a memóriafoglalatokba, és azok mennyisége nem egyezik meg csatornánként, a chipset egycsatornás, vagyis aszimmetrikus módba vált át. Az Intel azért döntött a Flex Memory Support bevezetése mellett, mert rájött, hogy a memóriakésleltetések csak nagyon kis mértékben hatnak a teljesítményre (leellenőriztük).
Direct Media Interface
Az új Intel északi hidak a Direct Media Interface-en keresztül kapcsolódnak a déli hídhoz, amely a korábbi Intel hub architektúra 266 MB/s-os sebességével szemben már 2 GB/s-os sávszélességet garantál. Az új déli híd, az ICH6 összesen nyolc USB port vezérlésére képes, ezen felül egy ATA100-kompatibilis Parallel ATA-csatornát támogat összesen két eszközzel, illetve négy Serial ATA 150-kompatibilis eszköz natív támogatását nyújtja NCQ (native command queuing) és hot-plug támogatással, amit akár RAID 0, 1 vagy 0+1 módokban is használhatunk. További integrált feature az Intel High Definition Audio és a gigabites hálózati vezérlő, és ha ez még nem lenne elég, akkor ezeken felül az ICH6W/ICH6RW támogatja az Intel Wireless Connect Technologyt is.
Intel Matrix Storage Technology
Az új déli híd, az ICH6 a korábbi ICH5-tel szemben több fontosnak tűnő újítással rendelkezik. Az első és legfontosabb, hogy a déli híd natív RAID 0, 1 és 0+1 támogatással rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy merevlemezeinket gyorsítsuk (RAID 0 – striping), tükrözzük a biztonság érdekében (RAID 1 – mirroring) vagy a két módot egyszerre is választhatjuk, ha mindkét szempont (sebesség és biztonság) ugyanolyan fontos számunkra. A slusszpoén, hogy a RAID 0+1 tömb létrehozásához az Intel ICH6R déli híd segítségével elég két SATA csatlakozású merevlemez is. Ez a módszer nagyon hasonló a Highpoint 374-es chipjén látott RAID 1.5-ös módhoz, melynek lényege, hogy tömbben a két merevlemez első felén található a stripe-olt adat, míg a második felén az ellentétes merevlemez adatainak tükörképe. A működési elvből könnyen következtethető, hogy olvasási műveletek esetén a tömb elvileg a RAID 0 sebességét fogja produkálni, viszont írásnál meg kell elégednünk egy RAID 1 tömb sebességével, hiszen a kétfelé írás előnye a tükrözés miatt eltűnik – mindkét merevlemezt kétszer kell írni. Mivel az ICH6 négy SATA-eszköz natív támogatását nyújtja, ezért természetesen akár négy merevlemezből álló igazi RAID 0+1 tömböt is létrehozhatunk. További jó hír, hogy az ICH6 mellett külső PHY chip által további SATA-portok kerülhetnek az alaplapokra, a legtöbb gyártó a Silicon Image chipeket szokta preferálni.
Gyorsuljunk tovább: native command queueing (NCQ)
A SCSI világában már régóta ismeretes a "parancsok sorba állásának" natív megvalósítása, azonban az ATA csatolófelület esetében erre egészen mostanáig várni kellett. Az Intel által AHCI-ként (Advanced Host Controller Interface) emlegetett technológia támogatja az NCQ és a hot-plug képességeket is. Az NCQ segítségével (amennyiben a merevlemez, a vezérlő és a meghajtóprogram is támogatja) a merevlemez oly módon képes újrarendezni a vezérlő által feléje küldött parancsokat (írás, olvasás), hogy a sebesség megnő, köszönhetően a különböző fejpozicionálási késleltetések csökkenésének és a művelethatékonyság megnövekedésének. A natív NCQ-támogatással rendelkező merevlemezek egy olyan parancssorral rendelkeznek, amelyben a parancsok dinamikusan rendeződnek el attól függően, hogy mennyi adatvárakozásra-és végrehajtásra van szükség.
Intel High Definition Audio
katt
A High Definition Audio a mára már az alaplapokon standard alkatrésznek számító AC'97 standard leváltására szolgál. Amint az ismeretes, az AC'97 standard egy AC'97 implementált déli hídból vagy egy külső hangprocesszorból és egy külső hangkodek párosából áll, melyek egy évekkel ezelőtt megalkotott szabvány specifikációira támaszkodnak. Az HDA ettől nem sokban különbözik, mindössze a szabvány részleteit írja felül újabb és magasabb kívánalmaknak megfelelve, amelyek előreirányozzák a magasabb hangminőséget, illetve megnövelik az audio ki-és bemenetek fogadási készségének tartományát.
katt
Konkrét számokban kifejezve a HDA 192 kHz-es, 24-bites és 8 csatornás szinkron audio ki-bemeneteket támogat, dedikált sávszélességet biztosítva minden egyes hangcsatorna számára, melyek kimenetenként 48 MB/s, bemenetenként pedig 24 MB/s-os sebességet érhetnek el. A Dolby Digital és a DTS támogatása az alaplapgyártótól függ, azonban a Multi-streaming támogatása, melynek segítségével a különböző audiostreamek különböző eszközök felé irányíthatóak, alapkövetelmény. Ezen felül a Jack re-tasking technológia segítségével az audio jackfoglalatok funkcióját kedvünkre kombinálhatjuk.
Intel Wireless Connect Technology
Végső újításként kiemelendő az ICH6W és ICH6RW déli hidakba integrált vezeték nélküli access point (AP), melynek segítségével vezeték nélküli hálózatokhoz tudunk kapcsolódni egy, az alaplaphoz kapott PCI-bővítőkártya segítségével. Amint erről már korábban hírt adtunk, az új Intel-chipsetekre épülő alaplapok egészen az év végéig nem lesznek hozzáférési pontként használhatóak, mert ugyan a déli híd tartalmazza a vezérlőáramköröket, a külső bővítőkártya gyártásával (amelyen a rádióchip és az antenna kap helyet) késik a cég. Az Intel integrált Wi-fi csatlakozása 802.11b/g (54 Mbps) csatlakozást tesz lehetővé, WEP és WPA-PSK védelemmel, Windows alatt pedig egy mindössze négylépcsős konfigurálási folyamaton keresztül állíthatjuk be számítógépünket AP-ként. A konfigurációs program beállításához csak minimális hozzáértésre van szükség.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
