Bevezető, dizájn
Az Acer Swift 14 AI, egész pontosan az SF14-11-X87Z névre hallgató változat a tajvani gyártó felsőkategóriás, Snapdragon Plus SoC-ra épülő ultrabookja, mely 500 000 forintot meghaladó árával nem nevezhető éppen olcsónak, viszont specifikációs listája is igyekszik visszaigazolni ezt: alumínium gépház, nagyfelbontású kijelző, sok RAM és egész nagy kapacitású SSD jellemzi. Akinek tetszik az összeállítás, de olcsóbban szeretné kipróbálni az ARM platform képességeit, annak van választása: a Swift Go szériába tartozó 14 AI modell (SFG-04-01-X395) 450 000 forintért lehetővé teszi ugyanezt, igaz, a 10 magos X1P-64-100 helyett a nyolcmagos X1P-42-100 SoC-kal, kicsit gyengébb kijelzővel, és kicsit olcsóbb hatású – de még mindig alumíniumból készült – gépházzal. Mi viszont most a felsőbb kategóriára lőttünk, és ezzel a géppel dolgoztunk az elmúlt időszakban, hogy kicsit kipróbáljuk, mennyire válna be napi használatban ez az 1,36 kg-os, Snapdragon X Plus lapkás notebook!
Hirdetés
Külső
Az Swift 14 AI az termékcsaládtól megszokott módon teljes egészében alumíniumból készült, ami kellemesen stabil, strapabíró érzést kölcsönöz neki. A kijelző egy kézzel nyitható, mozgatható, a zsanérok jól tartják, nyugodtan dolgozhatunk vele akár ölben tartva is, nem fog állandóan rezegni. Hajékonysága, jobban mondva annak hiánya is nagyon jó, a csuklótámasz merevsége is rendben van. A tapipad és a billentyűzet közötti részen, középen, ha kicsit erőltetjük, persze benyomható, de a normál használat során fellépő erőnél ez egyáltalán nem fog előjönni. A képernyőt felnyitva egyébként az megemeli a gép hátoldalát, kellemesebb szögbe döntve a billentyűzetet és javítva a szellőzést is, de ha ölben gépelünk, érezni fogjuk combunkon a szélét.
A gépház csak egyetlen színben, a képeken is látható sötétszürkében érhető el, ami selyemfényű, az ujjlenyomatokat nem igazán gyűjti. A 14,5”-es képernyő mattfekete, és kellően vékony keretet kapott, még az alsó káva is minimalista, arra sincs rajta hely, hogy az Acer logót kitegyék rá – azzal a billentyűzet felett és a monitor hátoldalán találkozhatunk csak. Felül a webkamera egy kis kiemelkedésben trónol, és fizikailag is lezárható.
Az egész notebook egyébként kifejezetten visszafogott, nincsenek rajta díszítések, de még a processzor-, GPU- és notebookgyártók által kedvelt matricahalom is hiányzik, egyedül az SoC-ról és a kijelző frissítési frekvenciájáról tudósít két ábra. A tapipad jobb felső sarkában azért láthatunk egy ezoterikus tetoválásra hajazó mintát, ez szépen fehéren világít, ha dolgozik az „AI” – kicsit értelmetlen, de vicces extra ez. A gépház egyébként a konkurensekhez képest viszonylag vastag, a teljes méret 322 x 226 x 17 mm a legvaskosabb ponton mérve az utóbbi adatot. A hűtőrendszer hátrafelé dolgozik, a szellőzőrács a kijelző alatt vezeti el a meleg levegőt, amire egyébként az energiatakarékos Snapdragon Plus platformnak köszönhetően nincs sokszor szükség.
Hátoldala könnyen eltávolítható, nincsenek rejtett, a széles gumilábak által takart csavarok. Az más kérdés, hogy az eltávolítással legfeljebb az akkumulátort és az SSD-t tudjuk cserélni – a RAM, de még a Wi-Fi adapter is forrasztott.
Csatlakozóból közepesen jó a kínálat: két USB4 és két USB 3.2 Gen 1 konnektor áll rendelkezésre, az utóbbiak Type-A formátumúak, és egyikük folyamatos USB töltést is képes biztosítani. Van még egy kombinált 3,5 mm-es jack is, de egyébként minden más az USB4 interfészekre hárul, úgy mint a töltés (USB-PD 65 wattal), az adatátvitel, na meg a külső képernyő csatlakoztatása (DP Alt). Mindezek fényében a két USB4 egyáltalán nem nagyvonalú ajánlat, hasznos lehet egy megfelelő dokkolóval vagy azt helyettesíteni képes monitorral kiegészíteni a notebookot, ha elsődleges gépként, főleg asztalon használjuk majd.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!