Signature
Patriot Signature Series
Utoljára tartogattuk a Signature szériát, ami komoly meglepetéseket okozott nekünk. A Signature felfogható a gyártó alaptermékének is, ami olyan, mint a GeIL esetében a Value termékvonal, gyakorlatilag az olcsó, tömegeknek szánt verzió. A Signature létezik hűtőbordás és anélküli változatban egyaránt, mi az előbbit teszteltük, ugyanis partnerünknél csak ez kapható. A borda nélküli verzió annyiban talán érdekes lehetne, hogy még a bordás változatnál is olcsóbban adják, de nem valószínű, hogy túl nagyok lennének az eltérések. A Signature DDR3-1600 kb. 27 000 forintba kerül, és ezzel a legolcsóbb DDR3-1600-as memóriapár, ami nálunk járt, de nem tűnik valószínűnek, hogy ennél olcsóbban találnánk márkás memóriát. Ez a kit gyárilag igen alacsony, 1,5 V-os feszültséget igényel a CAS 9-es beállításhoz, a gyártó ugyanis nem specifikálta a többi időzítést (azaz a RAS to CAS, RAS Precharge és Cycle time értékeit). Végül is a CAS 9 teljesen általánosnak és átlagosnak tekinthető, itt inkább az 1,5 V-os feszültség az, ami bizakodásra ad okot, ha a tuningra kerül a sor. A Signature hűtőbordájáról nincs mit elmondani, ez az alap, a legegyszerűbb darab, amit egy memóriamodulon láthatunk, egy szimpla alumíniumlap mindenféle csicsa nélkül.
Az Everesttel való vizsgálódás okozta az első meglepetést, ugyanis, mint kiderült, ennél az olcsó memóriánál a gyártó vette a fáradságot, és beprogramozta a DDR3-1600-as órajelek értékeit az SPD-be. Ebből kiderül, hogy ezen az órajelen gyárilag 9-9-9-28-as időzítéseket tud a modulpár, ez lényegében a megszokott számsor. Miután a gyártó specifikálta a gyári feszültséget (1,5 V), már tudtuk, hogy honnan indítsuk a túlhajtást. A második meglepetést a modulokon található felirat okozta, ugyanis a Signature-ön ugyanolyan Micron D9KPT chipek trónolnak, mint amilyeneket a Viperen is láthattunk. Ez az alacsony feszültséggel párosítva jó előjelnek tűnt. Maga a tény, hogy egy teljesen alap memórián ugyanolyan modulokat találunk, mint egy tuningra kihegyezett típuson, eleve érdekesnek tűnt. Bár ez némi gyanakvásra is okot adhatna, hiszen azt is gondolhatnánk, hogy a gyengébben sikerült, azaz kevésbé strapabíró chipeket applikálják rá a Signature NYÁK-jára.
AMD
Intel
Szerencsére nem ez történt, legalábbis a kezünk ügyébe akadt példányok nem úgy viselkedtek, mint valamiféle „selejtes” modulok. Az AMD-s tesztrendszerben először az időzítések leszorításával próbálkoztunk, és 1,8 V-on, azaz nem éppen magasnak mondható feszültségen 7-7-7-21-ig jutottunk, melyek általánosságban a DDR3-1333-asokra jellemző értékek. Ezután az órajeltuning következett, és DDR3-1760-as beállításig jutottunk szintén 1,8 V-os feszültség mellett, ami nem tűnik kiemelkedő eredménynek, de ismerve sok tuningra kihegyezett csúcsmemória képességét igencsak meggyőző. Még jobb eredmények születtek az inteles tesztrendszerrel. Az időzítéseket ebben a konfigurációban is le tudtuk szorítani 7-7-7-21-ig 1,8 V mellett. A Signature azonban tovább menetelt, már ami az órajeleket illeti, ugyanis a DDR3-1920-as beállítással is sikerült elboldogulnia, igaz, ehhez már 1,9 V-ra volt szükség.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
