Hirdetés
Szoftver
Meglehetősen sokat nyomtattunk a géppel, több mint két tekercs PLA-t és fél tekercs ABS-t küldtünk át a fúvókán, úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy alaposan megvizsgáltuk minden porcikáját. A tevékenységünk nem volt haszontalan, hétről-hétre bemutatjuk majd az elkészült dolgokat, felvillantva a 3D nyomtatás előnyeit és hátrányait. De kezdjük az elején: örök tanulság, hogy az alapanyag nagyban meghatározza a nyomtatási élményt. Amikor a Craftunique főhadiszállásáról elhoztuk a gépet, a nagy sietségben sikerült olyan filamentet felmarkolni, amire megsemmisítés várt volna. Egy korai, több éves tekercsről beszélünk, amit a szériatársaival együtt a cég visszahívott, ugyanis minőségi kifogásuk akadt. Az 1,75 mm-es szál nem volt egyenletes, hol vastagabb, hol vékonyabb volt, a tűréshatárt (0,01 mm) túllépve.
Ez azzal járt, hogy rendszeresen elakadt a fejben az anyag, ami a 3D nyomtatás egyik legbosszantóbb problémája. Ilyenkor, ha az ember időben észreveszi a problémát, vissza kell húzni a szálat, levágni a "bütyköt", és lehet folytatni a munkát. Ha viszont magára hagyjuk a nyomtatót, és órákon keresztül engedjük "sülni" a műanyagot, jóeséllyel szét kell szedni a fejet, és kézzel kipucolni. Mivel a hibás tekercs nagyjából 5-10 méterenként elakadt, lehetetlen volt vele dolgozni. Mikor jeleztük a gyártó felé a problémát, azonnal kicserélték a tekercset, a sajátmárkás Craft Filament pedig nem okozott csalódást, mind a két és fél tekercs elakadás nélkül olvadt meg és bújt elő a fúvókán.
A gép a nálunk töltött közel másfél hónap alatt több firmware frissítést is kapott, ezeket sajnos nem tölti le magának Wi-Fi kapcsolaton keresztül, erre kizárólag USB kábelen, számítógépes segítséggel van mód. A szoftverfrissítések többsége probléma nélkül települt, egy alkalommal azonban a folyamat megszakadt, majd egyedül a hard reset segített. A Craftunique nem csak a gépet gyártja, a firmware, a szeletelőszoftver és a kommunikációs program is saját fejlesztés. Ezeket a felhasználói visszajelzések és saját tapasztalataik alapján faragják, a nálunk töltött idő alatt is sokat finomodtak a szoftverek. Olyan problémákat orvosoltak, mint például a "túl lassan melegedő tálca", amivel akkor találkozhattak a felhasználók, amikor úgy kezdték el a melegítést, hogy még nem tették vissza az alumíniumot a helyére. Ilyenkor a melegítőlap értelemszerűen jobban melegszik, viszont mikor rákerül a hideg fém, lehűti azt, ami megzavarta a vezérlést.
A szeletelőszoftvert CraftWare névre keresztelték, ebből is rendszeresen érkeznek új verziók, stabilak és béta állapotúak egyaránt. Míg a nyomtató 10 nyelvet támogat (köztük a magyart is), ez kizárólag angol nyelven érhető el, viszont grafikus és szöveges súgótartalmak egyaránt találhatóak benne, így viszonylag könnyen eligazodhat benne az ember. A program gyors, és nem kizárólag CraftBot gépekhez használható, viszont az egyszerű és az expert mód között hatalmas a szakadék, talán érdemes lenne elgondolkodni egy köztes állapoton is, mert előbbiben mindössze a nyomtatás minőségét (Ultra, High, Medium), az alapanyagot (PLA, ABS), illetve azt dönthetjük el, hogy a szeletelő tervezzen-e támasztékot, vagy sem, míg a profi mód 5 oldalnyi beállítást rejt, melyeket átlátni és jól használni nem ötperces feladat.
Ha nem az egyszerűsített szeletelést választjuk, van lehetőségünk az egyedi beállításokat menteni, majd később két kattintással előhívni, amiért jár a pirospont a cégnek. Míg az ingyenes szeletőszoftverek piacán etalonnak számító Cura egy-egy beállítás módosításával kapcsolatban igyekszik figyelmeztetni arra, ha túlvállaltatjuk a gépet, a CraftWare nem szól bele a dolgunkba, legfeljebb érvénytelen értékek megadásakor visszaírja az eredeti adatot. Ez eleinte zavaró lehet, mint például akkor, ha az ember valamiért 5 százalékos kitöltést szeretne, de a programozó úgy döntött, 10 a minimum, ezalatti értéket beállítani nem lehet, legfeljebb kikapcsolhatjuk a belső kitöltést teljesen.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!



