Hirdetés
Belülről
Szétszerelve a tápot egy megszokott, több OEM által is előszeretettel használt Yate Loon ventilátort találtunk, golyós csapágyazással (ez idővel kevésbé hangosodik, mint a csúszó) és tápos viszonylatban alacsony, 0,3 amperes motorerővel, ami azért jó, mert rendszerint alacsony fordulatszámon (ahogyan általában egy táp ventilátora jár) sem morog. A táp hátsó felénél egy takarólemez van a ventilátoron, ilyet azért használnak, hogy a bejutó friss levegő ne áramolhasson egyből ki a tápból, hanem előbb járja körül a hűtendő alkatrészeket.
Ha minden igaz, a középen terpeszkedő főtrafó Viking felirata a CWT nevű, közepes besorolású OEM tápgyártóra utal, bár ők rendszerint zöld szigetelést használnak. Kellemes, szellős elrendezésben találtuk a DC-DC elektronikát, melynek lényege, hogy a táp PWM áramkör segítségével a 12 voltos feszültségből állítja elő a kisebb feszültségeket, így jobb hatásfok elérésére képes.
Közepes minőségű CapXon kondenzátorok kerültek a Cooler Master G650M-be, a bemeneti oldalon 85 °C-ra, a nagyobb hőterhelést kapó kimeneti oldalra 105 °C-ra hitelesített példányokat tettek, a külön kis nyomtatott áramkörön lévő PWM elektronikában pedig szilárdelektrolitos modelleket használtak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
