Hardver, teljesítmény

Erős munkagéphez erős hardver dukál, ami jelen esetben felsőkategóriás Intel processzort és egy gamer kategóriában erős belépőszintűnek nevezhető GPU-t takar. Ezt egészíti ki 16 GB RAM és egy Toshiba gyártmányú PCIe 3.0 x4-es SSD, 512 GB kapacitással.

Mint látszik, a borsos, 800 000 forintos vételárért elég sok mindent kapunk, de az általunk tesztelt változat ennél is többet kínál: egy 4K felbontású IPS panelre épülő kijelzőt is, ami elég jól mutatja, hogy pontosan kiket is célozna meg az Asus ezzel a géppel: grafikusokat, mérnököket, filmeseket. Ugyanakkor ezt a változatot nálunk egyelőre nem lehet megvásárolni, itthon be kell érni a Full HD felbontású képernyővel.

[+]

Ez a felhasználói kör persze a háttértár adatátviteli sebességére is elég érzékeny, így örömmel láttuk, hogy az NVME adattároló elég szép írási és olvasási értékeket produkál, a két rendelkezésre álló TB3 csatlakozóval pedig külső adattárolók felé is nagy sávszélességen tudunk kommunikálni. Egyedül a Gigabit Ethernet hiányzik kissé, amivel például céges környezetben az asztalunkhoz leülve megbízható sebességen kapcsolódhatnánk a vállalati hálózathoz – mondjuk ezt kiválthatjuk egy megfelelő tudású TB3-as dokkolóval is.

Sebesség

A fenti táblázatban látottak, így a Core i9-8950HK, a 16 GB RAM, a gyors SSD és a GTX 1050 Ti garantálja, hogy általános felhasználás során nem lesz gond az erőforrások szűkössége. Szokásos tesztjeinken a ZenBook Pro UX580 szép számokat hozott – de nem a legmagasabbakat. Ennek prózai oka, hogy az erős hardver a viszonylag keskeny gépházzal kombinálva korlátozza az elérhető Turbo órajelet. Mivel az Intel újabban a többmagos üzemmódra vonatkozó maximális Turbo értéket nem köti a nagyközönség orrára, a visszafogottság mértékét csak találgatni tudjuk – de mint hamarosan látni fogjuk, a kizárólag a CPU-t terhelő feladatoknál viszonylag gyorsan 3 GHz körül stabilizálódik az órajel, ami nem igazán jelentős ugrás az alap 2,9 GHz-hez képest.

Egy GTX 1050 Ti-vel szerelt noteszgépnél persze nem mehetünk el a 3D-s teljesítmény mellett sem szó nélkül, hiszen ez az összeállítás arra is alkalmas lehet, hogy munka után levezetésképpen játsszunk egyet a kollégákkal. Nyilván ettől a grafikus vezérlőtől nem várható el az UHD felbontáshoz szükséges teljesítmény, így redukált játékkészlettel és Full HD mellett teszteltük ezt – a játékokon belül alkalmazott grafikai beállítások azonban megegyeznek a GPU-tesztjeinkben használtakkal.

[+]

A számokból érződik, hogy a CPU-hoz képest a GPU egyértelműen „alulmotorizált”, legalábbis ami a játékokat illeti, de az 1920x1080 pixeles felbontás, esetleg a maximumhoz képest kicsit visszavett minőségi beállításokkal egyáltalán nem elérhetetlen a gép számára. Röviden megjegyeznénk egyébként, hogy a GPU-t is terhelő méréseknél a CPU sebessége még jobban visszavesz, és 3 GHz helyett csak 2,4-2,5 GHz-re számíthatunk. Ennek oka a CPU-n és a GPU-n együtt dolgozó hűtés, amely egyszerűen nem képes ilyen terhelésnél megfelelő hűvösségen tartani a komponenseket. Mindez azonban inkább csak extrém körülmények között látható ennyire, a Strange Brigade futtatása során nem voltak ekkora visszaesések, a GPU szépen tartotta magát 1600-1683 MHz-en, a CPU pedig 3,2-3,3 GHz-en üzemelt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!