Technikai részletek
Az U36SD kijelzőpanelje minden tekintetben átlagosnak nevezhető. A 13,3 hüvelykeseknél az 1366x768 pixeles felbontástól csak nagyon kevesen térnek el, a TN+film panel és LED-es háttérvilágítás szintén általános. Képminőség tekintetében hasonló volt a helyzet, kalibrálatlanul nem sok köze volt az árnyalatoknak az optimálishoz, de beállítás után az átlagos deltaE eltérés 1,5-re, a maximális 3,8-ra csökkent. Az Asus U36SD színprofilja innen tölthető le, a maximálisnál eggyel kisebb fényerőn adja a legpontosabb árnyalatokat. A kijelző maximális fényereje 218 cd/m², a minimuma pedig 0,9 cd/m² volt, ami 250:1 körüli kontrasztarányt jelent. Az alábbi kép is jól mutatja, hogy a tükrös felülettel párosítva szabadtéri használathoz ez még kevés.
A legnagyobb kérdés az Asus U36SD kapcsán, hogy mennyire melegszik. Egy ilyen vékony gépbe elég merésznek tűnhet a normál, nem alacsony fogyasztású CPU, és mellé egy – igaz kicsi – különálló grafikus alrendszer beépítése. Nyugalomban, 24 °C-os szobahőmérséklet mellett minden rendben volt. A billentyűzeten és a csuklótámaszon alig több mint 30 °C-ot mértünk, és alul is csak az egyik sarok melegedett 35 °C-ig, ami a 13,3 hüvelykes laptopoknál még rendben van, a nagyobbak azért valamivel hűsebbek szoktak lenni.
Megterhelve a CPU-t az egyébként szinte észlelhetetlen hűtőzaj azonnal 21 dB-re emelkedett, ami még szintén csendes, de fokozatosan tovább hangosodott. Az első perc végén 24, a harmadikban 26 dB-nél tartottunk. Ez a szint még nem olyan vészes, de már jól hallható. Komoly problémát nem is a hangerő, hanem a magas hangszín jelentett, ami sokkal zavaróbb a mély brummogásnál. Amikor már húsz perce sütögettük a processzort és elérte a 88 °C-os értéket, újból hangosodott a hűtő. Az ekkor tapasztalt 30 dB-es sivítás már határozottan zavaró. További húsz percig vizsgáltuk, hogyan változik majd, és végig hintázott. Felment 30 dB-re, ekkor a CPU hőfoka visszaesett 83 °C környékére, itt a hűtés visszavett 26 dB-re, de a CPU pár perc alatt ismét 88 °C-os lett, jött a hangosodás, majd lehűlés, majd csendesedés, és kezdődött az egész elölről.
Még kellemetlenebb, hogy ekkor már a billentyűzet középső része és a gép alja is 40 °C fölé melegedett, ami zavaróan melegnek számít ujjakkal érintve és ölbe véve is. További fél óra játékkal még 2-3 fokkal melegedett az U36SD felülete. Jobb lenne bele egy alacsonyabb fogyasztású CPU. Jó hír, hogy a teljes terhelés alatt sem melegedett 40 °C fölé a merevlemez, így adataink biztonságban lesznek.
Ha az Intel Huron River platformját nagy akkumulátorral párosítják, abból olyan komoly elektromos hálózat nélküli üzemidő születik, mint amilyet az Asus U36SD-nél mértünk. Mivel a kis GeForce az NVIDIA Optimus technológiája révén teljesen lekapcsol, nyugalmi állapotban a 83 wattórás telep közel tizenöt(!) óráig kitartott, ez brutálisan alacsony, csupán 5,5 wattos fogyasztást jelent. Videolejátszás (IGP-vel) közben az üzemidő szinte pontosan a felére csökkent, de az így kapott 7,5 órás eredmény és 11 wattos fogyasztás is mellbevágó.
Teljes terhelésen aztán megmutatta éhségét a processzor és a grafikus rendszer. Ekkor már valamivel több mint két óra után vége lett a dalnak, amiből 36 wattos fogyasztást számoltunk, a nyugalminak hat és félszeresét. Nem csoda, hogy terhelve alaposan melegedett a kis Asus! Bizony, a nagy akkumulátorokat elég nehézkes feltölteni; az U36SD nyolccellását bekapcsolt géppel három óra alatt tudtuk visszatáplálni, kikapcsolt állapotban valamivel gyorsabban ment a folyamat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!