ASUS ROG Rapture – router, játékosoknak?

Drága az ASUS ROG routere, adja hát magát a kérdés, hogy mi kerül ezen több, mint százezer forintba?

Külső és hardver

A világban dübörgő gamer-láz már elérte a hálózati eszközöket is, és ugyan játékokhoz optimalizált hálózati kábellel még nem találkoztunk (HDMI azonban már akad…), routerből több cég is kínál ilyet – köztük természetesen az Asus is. A ROG almárka alá tartozó routerek közül jelen pillanatban a Rapture GT-AC5300 jelenti a csúcsot, és ez nemcsak a tudást, de az árat is jellemzi. Lássuk tehát, mire vágynak az Asus szerint a gamerek egy routernél!

Külső

Az Asus ROG routerei mindig igyekeztek egyedi kinézetükkel kitűnni a szürke tömegből, és ez a GT-AC5300 esetében is sikerült azzal, hogy a két évvel ezelőtti RT-AC5300 vonalait viszi tovább. Azt az útválasztót sokan hasonlították pókhoz, és ennél maradva a GT-s változat egy felhízlalt pók lett, szögletes, ferde síkokkal határolt központ egységgel és nyolc darab, szintén sokszögű antennával. A legfontosabb különbség azonban az, hogy a központi egység vastagságát alaposan megnövelték, hiszen jóval erősebb hardvert és immár nyolc Gigabit Ethernet portot kell elbírnia.


[+]

A router formája egyébként teljesen szimmetrikus, azt, hogy melyik az eleje, a LED-ek elhelyezkedése és a ROG logó helyzete szabja meg.

A méretes készülék egyébként felszerelt és függőlegesre állított antennákkal körülbelül 335 x 335 x 175 mm-es helyet igényel magának, de természetesen az antennák állásától függően ez változhat. Mindenesetre az Asus úgy számolt, hogy a Rapture nem a szekrényben eldugva végzi, a készüléken elhelyezett matt piros betét, illetve a szellőző funkciót is betöltő, útvesztőre emlékeztető fedőlap a ROG logóval jól mutat bármilyen komolyabb PC mellett. Külön öröm, hogy az utóbbi időszak divatjának ellenállva a routerből nem lett karácsonyfa, nem pakolták tele más alkatrészekkel szinkronizálható RGB fényekkel, sőt tulajdonképpen még a működésről tudósító LED-ek is igen konzervatívak, csak pár apró pontot kapunk a készülék elején, amelyek tényleg csak a legalapvetőbb információkat árulják el.


[+]

Külső kezelőszervekkel ritkán halmozzák el a routereket, és így van ez a Rapture esetében is: az említett LED-eken túl kapunk még három gombot a készülék bal oldalán, amelyekkel a WLAN-t kapcsolhatjuk ki szükség esetén, aktiválhatjuk a WPS-t, illetve teljesen lekapcsolhatjuk a visszajelző fényeket.


[+]

Az igazi érdekességeket a hátoldalon találjuk, ahol balról jobbra haladva először egy fizikai ki-/bekapcsoló gombot láthatunk, majd következik a tápegység csatlakozója. Ezután jön a két darab USB 3.1 Gen1 sebességű konnektor, majd a gigabites sebességre képes WAN port. A következő egység a nyolc darab Gigabit Ethernet konnektor, amelyek közül kettőt össze is foghatunk egy 2 Gbps-os kapcsolattá – kettőt pedig Gaming jelzéssel látott el az ASUS, ami valójában a kiemelt prioritást takarja.

Hardver

Az impozáns méretű házban impozáns a hardver is, kis túlzással gyakorlatilag megduplázták az előd RT-AC5300-at, itt ugyanis kettő helyett négymagos CPU-t, fél giga helyett egy gigabájt RAM-ot és 128 MB helyett 256 MB flashmemóriát kapunk – és persze 4 helyett 8 darab Ethernet portot.

A részleteket illetően a CPU feladatát egy Broadcom BCM4908 látja el, ami egy 64 bites, négymagos processzor, 1,8 GHz-es órajellel. Ez felel egyébként a Gaming címkével ellátott portokért és a trönkölhető csatlakozókért is, míg a másik négy portot egy BCM53134 chip kezeli. A három darab (egy 2,4 és két 5 GHz-es) rádiós egységet egy Broadcom BCM4366E vezérlő irányítja.

Mindhárom rádió esetében 4x4-es kiépítéssel tudunk dolgozni, így 2,4 GHz-es frekvenciatartományban 600 Mbps, 5 GHz-en és ac-s hálózaton pedig 1733 Mbps a maximális elméleti sávszélesség. A router ugyanakkor támogatja a 1024QAM modulációt is, ami kompatibilis kliensek esetén az elméleti sebességet 2,4 GHz-en 1000 Mbps-ra, 5 GHz-en pedig 2167 Mbps-ra növeli, azaz máris kimatekozható a marketingrészleg 5300-as mérőszáma.

Szoftver

Routert beüzemelni nem ördögősség, de a gyártók célközönsége sokszor nem a PH! átlagolvasója, hanem az IT-hez tényleg nem értő otthoni felhasználó, akit érdemes varázslókkal kézen fogni és végigvezetni az alapbeállítások lépésein, lehetőleg úgy, hogy a végeredmény az alapvető biztonsági elvárásoknak eleget tegyen. Bár a ROG Rapture valószínűleg hozzáértőbb közönségnek készül, az üzembe helyezés első lépései ezt a sémát követik: bekapcsolása és az első csatlakozás után először meg kell adnunk a kezelőfelület, majd a WLAN hálózatok jelszavait, majd eldönthetjük, hogy bekapcsoljuk-e a Trend Micro által biztosított behatolásvédelmet (a router ezt nagyvonalúan Game IPS-nek hívja, de nyilván nem csak játékoknál működik), és csak ezután vehetjük birtokba a készüléket.


[+]

Ha nem szeretnénk vagy nem tudunk ennél mélyebbre ásni, nem is kell, az GT-AC5300 így is működik, finomhangolni egy átlagos otthoni hálózatban tulajdonképpen nem szükséges. A felsőkategóriás, háromsávos routertől elvárható szolgáltatásoknak nincs híján, hiszen kapunk a már említett behatolásvédelem mellett tűzfalat, testre szabható QoS-t, vendéghálózatot, az USB-re csatlakoztatott eszközökkel nyomtatószervert, hálózati tárhelyet vagy 3G/4G tartalékhálózatot.


[+]

Ami a különlegesebb képességeket illeti, a Rapture természetesen VPN-képes, és mind kliensként, mind szerverként tud üzemelni. Utóbbi esetben PPTP és OpenVPN szolgáltatóként állíthatjuk be, a kliens üzemmód esetében pedig egy VPN Fusion nevű megoldás áll rendelkezésre, melynek lényege, hogy egyszerre több VPN szerverrel is kapcsolatot létesíthetünk, és megadhatjuk, hogy a hálózatunkon található eszközök forgalmát melyik irányába terelje a router. Ez akkor lehet például hasznos, ha tévénkkel az amerikai Netflix kínálatát akarjuk elérni, míg a PC-vel egy teljesen más, esetleg gyorsabb VPN szerveren keresztül csatlakoznánk az internetre.


[+]

Bár futólag érintettük a behatolásvédelmet, ez valójában egy elég széleskörű funkcionalitással rendelkező megoldás, amely a konkrét IPS mellett szülői felügyeleti eszközökkel is rendelkezik, ahol órára és eszközökre lebontva tudunk szabályokat meghatározni. Ezek után talán meglepő, de a router biztosította tűzfalba is kerültek ezt kiegészítő szolgáltatások, ugyanis URL-eket, kulcsszavakat és még szolgáltatásokat is tudunk dedikáltan blokkolni.


[+]

Tekintettel arra, hogy a router két USB porttal is rendelkezik, adott a lehetőség, hogy külső HDD-vel egy egyszerű NAS-t is biztosítson a hálózaton. Ennek valóban nincs akadálya, a csatlakoztatott eszközöket megoszthatjuk a hálózaton SMB-n keresztül, de biztosíthatjuk a hozzáférést FTP-vel is, ami már lehetővé teszi az interneten keresztüli hozzáférést is. További extraként az AiCloud 2.0 segítségével saját felhőtárhelyet is üzemeltethetünk.


[+]

Végül, de nem utolsósorban a routerhez mobilapp is tartozik (Android és iOS verzióban), amely lehetővé teszi a beállítások mobiltelefonon keresztül történő elvégzését, az ASUS AiCloud kliens pedig a felhőben megosztott háttértárhoz biztosít hozzáférést.

Extrák játékosoknak

Bár a GT-AC5300 sokat tud, az eddig felsoroltak az Asus felsőkategóriás routereiből nem nagyon szoktak hiányozni, térjünk tehát át arra, mitől „gamer” ez a router! A dedikáltan játékosoknak szóló első funkció a Game Boost, amely valójában a QoS – azzal az extrával, hogy külön odafigyel(het) a játékokra, amelyek egy részét automatikusan is képes felismerni. Egyébként, mint említettük, két port eleve „gaming” portként van definiálva, az ezekhez kapcsolódó gépekről érkező csomagok automatikusan magasabb prioritást kapnak.


[+]

A következő dedikált eszköz a Game Private Network, ami valójában a WTFast nevű, játékosokat megcélzó VPN szolgáltatás – a routerrel ehhez kapunk egy ingyenes fiókot (jobban mondva ennek árát már kifizettük a készülékkel). A WTFast önmagában egy évre és egy PC-re 28 dollárba kerül, ha így nézzük, az ajánlat jó – ugyanakkor tesztünk során egy 120 Mbps-es internetkapcsolaton keresztül semmi érezhető különbséget nem tapasztaltunk a „sima” és a WTFast hálózaton keresztül használt játékokban (Overwatch és Dota 2 volt a két alany).


[+]

A Játékprofil névre hallgató menüpontban tulajdonképpen egy kis varázsló rejtőzik, ami segít egy kiválasztott játékhoz beállítani a megnyitott portokat, míg a Gamer Radar gyakorlatilag egy játékszerverekre leszűkített PING szolgálatás.


[+]

Tekintettel arra, hogy sem a játékok, sem a szerverek listáját nem lehet kézzel módosítani, ez inkább csak érdekes, mint hasznos szolgálatása a Rapture-nek.

Teljesítmény és értékelés

Az Asus GT-AC5300-at egy 110 négyzetméteres, kétszintes családi házban, a földszinten üzemeltük be, helyét a piros 1-es szám jelöli. Tesztre használt házunk 1934-ben épült, és a Wi-Fi jelek számára nem éppen ideális: az alsó szinten téglafalak sokasága árnyékol, a födém pedig kazettás kialakítású, salak szigeteléssel, amely szinte minden routeren kifogott már. Az alábbi alaprajzon vastagabb vonalakkal jelöltük a tartófalakat, amelyekben vasgerenda erősítések is vannak.


[+]

A tesztrendszer kialakítása a következő volt: a földön elhelyezett routert egy CAT6-os vezetékkel csatlakoztattuk az FTP szerverként használt, SSD-t tartalmazó asztali géphez. A 2. pontban a méréseket vezetékkel és vezeték nélkül is elvégeztük – kliensünk az utóbbi esetben egy Acer Swift 7 noteszgép volt, amelyet az Asus USB-AC68 kétsávos, 3x4-es kialakítású adapterével egészítettünk ki, a rendelkezésre álló sávok közül pedig az egyik 5 GHz-es változathoz csatlakoztunk.

A 3-5. pontok az egyre növekvő távolság és árnyékolás miatt jelentettek egyre nagyobb kihívást a routernek, míg a 6. ponthoz már a födémet is le kellett küzdenie a GT-AC5300 rádióinak. A mért értékeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Mérési helyszín Feltöltési sebesség (MB/sec) Letöltési sebesség (MB/sec)
2./vezetékkel 103,7 108,2
2./vezeték nélkül 46,1 63,8
3. 46,9 67,2
4. 23,0 50,8
5. 42,2 50,8
6. 1,02 4,2
NAS 48,2 52,8

Ahogy a számokból is látszik, az 1733 Mbps-tól igen messze vagyunk, hogy a három sáv elméleti maximumának összeadásával kapott 5300 Mbps-ról ne is beszéljünk, még úgy is, hogy a második pontban végzett mérésnél gyakorlatilag egy méter távolság sincs a notebook és a router között.

A felhasználó szemszögéből nézve a router mellett elhelyezett noteszgéppel nagyjából 500 Mbps-ot kaptunk rádiós hálózaton keresztül (a teszt időpontjában a helyszínen hét másik hálózat is látható volt). A távolság és a falak számának növekedésével a sebesség romlik, és látható, hogy különösen az erősített főfalak azok, amelyek nagyon rombolják az átvitelt. Ami az utolsó, emeleti mérést illeti, bár noteszgépünk képes volt csatlakozni a Rapture 5 GHz-es hálózatához, de értékelhető sebességet már nem kaptunk, ráadásul a kapcsolat is megbízhatatlan volt. Ez az a szituáció, ahol a valamivel nagyobb áthatolóképességű 2,4 GHz-es sáv még segíthet, esetünkben is ez történt, de az eredmény így is az maradt, hogy ide már vezetékes kapcsolat vagy egy repeater szükséges.

Az utolsó sorban a routerhez csatlakoztatott háttértárral elérhető sebesség szerepel, amelyet vezetékes hálózaton keresztül mértünk – örömmel tapasztaltuk, hogy a Rapture nagyobb sebességre képes, mint amit egy USB 2.0 porttal elérhettünk volna. A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy a felhasznált USB kulcs 140 MB/sec adatátviteli sebességre képes PC-hez csatlakoztatva, így ezt és a vezetékes kapcsolaton elért 108 MB/sec sávszélességet figyelembe véve kijelenthetjük, hogy lenne még lehetőség fejleszteni a NAS funkciót.

Utolsóként kipróbáltuk a 802.3ad-t, azaz a portösszefogást. Ehhez az alany egy QNAP TS-451+ NAS volt, amely két gigabites portjával szintén támogatja a 802.3ad-t. A NAS-ban négy darab 2 TB-os WD RED merevlemez dolgozik, RAID 5 tömbben összefogva. A konfiguráció egyik eszköznél sem vett igénybe öt kattintásnál többet, így pillanatok alatt elkészültünk az elméletben 2 Gbps-ot kínáló kapcsolattal.

A teszthez a NAS FTP szerverét használtuk, amelyhez egy asztali PC-vel, illetve vezetékes kapcsolaton keresztül a notebookkal is csatlakoztunk, majd egyszerre elkezdtünk két méretes fájlt letölteni. A sebességeket összeadva azt kaptuk, hogy 1857 MB/sec sávszélesség állt rendelkezésre a NAS és a router között, ami mindenképpen impozáns, és jól jöhet olyan szituációkban, ahol egy otthoni hálózatot többen is használnak egyszerre.

Értékelés

A ROG GT-AC5300 a professzionális eszközöket leszámítva az egyik legdrágább router, ami jelenleg a piacon van, 140 000 forintos árával tényleg messze kiemelkedik a mezőnyből. Persze a ROG márkát mindig is meg kellett fizetni, itt azonban tényleg státusszimbólumról van szó, amit egy átlagos magyar háztartásban nem valószínű, hogy ki tudunk használni. Lássuk tehát először azt, hogy mivel szeretné az Asus megindokolni ezt az árat!


[+]

Először is, a ROG Rapture tényleg gyors, mind vezetékes, mind vezeték nélküli kapcsolaton keresztül ott van a legjobbak között, és USB portjának segítségével egy egyszerűbb NAS-t is kiválthatunk vele. A következő a rengeteg funkció. Ebben nem száz százalékos a siker, hiszen sok minden elérhető a gyártó olcsóbb routerein is, egyesek – például a Game Radar – pedig elég korlátozottak. De tény, hogy ez a készülék mindent tud, ami elvárható.

A harmadik a hálózati kapcsolatok sora: a legtöbb otthoni routerre 4-5 portot szerelnek csak, míg erre nyolc jutott, amiből kettő összefogható. Egy nagyobb, frissen épült lakásban, ahol a falban ott a megfelelő kábelezés, jól jöhet a nyolc port, hiszen minden szobához biztosíthatjuk a vezeték nélküli gigabites kapcsolatot (ha pedig nagy a család, megfelelő NAS-sal a 802.3ad segíthet a terhelés elosztásában). Ezzel tehát kiváltunk egy gigabites switchet (igaz, ez nagyságrendben csak 10 ezer forint körüli spórolás).

A végeredmény tehát az, hogy a GT-AC5300 annak készült, aki nem az ár/érték arányt, hanem csak a teljesítményt és a tudást nézi: nagyon magas árért cserébe egyedi kinézetet, rengeteg funkciót, és nagy sebességet ad, néhány kifejezetten játékosokat megcélzó különlegesebb szolgáltatással.

Wombath

Az Asus ROG Rapture GT-AC5300 routert az ASUS Magyarország biztosította a teszthez.

  • Kapcsolódó cégek:
  • ASUS

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés