Zotac Zbox HD-ID11

Az utóbbi időben szépen lecsökkent a hálózati médialejátszók ára. Ma nagyjából 30 000 forint környékén kapunk olyan masinát, ami boldogul a HD filmekkel, lejátssza zenéinket, megjeleníti fotóinkat, sok esetben még az internethez is hozzáfér, rádiót, híreket prezentál, esetleg P2P letöltőkliense is van. Emellett távirányító jár hozzá, szóval rengeteg multimédiás feladatra jó, és nagyon kényelmes. Több ilyen eszközt kipróbáltunk már, olyat is, ami nem csak lejátszani, hanem felvenni is tud. Mindig ott motoszkált a fejünkben, hogy ezek ugyan okos kütyük, és a firmware-frissítések révén folyamatosan fejlődnek, de milyen jó lenne, ha egy PC rugalmasságával bírnának, ami lényegesen több mindenre képes. Ma a Zotac izgalmas nevű Zbox HD-ID11 apróságával próbálunk ki egy ilyen lehetőséget.

A néhány CD-toknál alig nagyobb, 188 x 188 mm alapterületű, 44 mm vastag gépecske többféle kiszerelésben kapható. Hardveres alapja az Intel első vagy második generációs Atom platformja. Megvásárolhatjuk egymagos és kétmagos processzorokkal is, teljesen készre szerelve, vagy "csináld magad", barebone rendszerként. Hogy a garancia megsértése nélkül belenézhessük, az utóbbi típust választottuk.

Kívülről nézve semmiben sem különbözik a készre szereltektől. Alja és teteje (bár ez nézőpont és állvány kérdése) fényes fekete, oldalai pedig ezüstszürkék. Azon a lapján, ami leginkább az elejének mondható, két hang-, és egy USB csatlakozó sorakozik, és van még mellettük kártyaolvasó, két állapotjelző LED és bekapcsológomb. Alul csavaros zárrendszer, két szellőzőnyílás és egy állvány felfogatója látható. Felül szintén van egy szellőzőnyílás, illetve egy fedéllel védett USB. Az igazi csatlakozóarzenál hátra került, itt még négy USB-t (összesen tehát hat van), eSATA-t, Ethernet aljzatot, illetve DVI és HDMI monitorkimenetet, no meg digitális hangkimenetet találunk. Szóval a kínálat nagyszerű, sokkal több bővítési lehetőségünk van, mint a hálózati lejátszóknál.

A kis Zotac nem csak vízszintesen – négy gumis lábacskán – használható, hanem függőleges helyzetben is. Ezt egy megfelelően stabil állvány teszi lehetővé, ami a készlet része. Ilyenkor a gép hasán lévő szellőzőnyílás jobban érvényesülni tud. Kissé gyanús számunkra ez a sok szellőző. Járt már nálunk hasonló kaliberű Eee Box, és annak sokkal kevesebb légzőnyílása volt.

Bejutni az alsó két, kézzel is oldható csavar, majd a gép egyik oldalának eltávolításával lehet. Belül egy aprócska alaplapot találunk, ezen nyugszik minden hardverelem. Közös hűtőt kapott az Inteltől származó processzor és az NVIDIA kis grafikus processzora, amihez néhány memóriamodul is tartozik. A rendszer RAM-ját notebookos DDR2 SO-DIMM foglalat várja. Merevlemezből is notebookost, 2,5 hüvelykeset használhatunk, SATA csatolóval. Rögzítése néhány mozdulatot igényel csak. Sajnos a kis alaplapot garanciális okokból nem vehettük ki a házból, így nem tudjuk megmutatni a feltehetőleg hátoldalán lapuló Wi-Fi adaptert.

Az apró gép működtetéséhez 60 wattos külső tápegységet kapunk, melynek nincs ventilátora, tehát hangja sem. Találtunk még a dobozban a korábban említett állvány mellett DVI - D-Sub átalakítót és némi papíranyagot. Nagyon szívesen láttunk volna a dobozban egy távirányítót.

Aki monitor vagy tévé hátuljára szeretné felfogatni apró számítógépét, annak jól jön majd a VESA rendszert használó rögzítő, ez 100 és 75 mm-es csavarmenetekkel rendelkezik. Észben kell viszont tartani, hogy sok monitor saját állványa is ezeket a pontokat használja, szóval a kisgéphez megfelelő monitor kell. Továbbá jó kérdés, hogyan férünk majd hozzá a bekapcsolóhoz, kártyaolvasóhoz és csatlakozókhoz mondjuk egy 24 hüvelykes kijelző hátának közepére szerelt gépnél.

Platform - CPU, RAM, HDD

Kipróbált barebone gépünkben a második generációs Intel Atom platform kétmagos, D510 processzora dolgozott. Akárcsak elődje, az Atom 330, az új modell is 1,60 GHz környékén dolgozik és 45 nm-es gyártástechnológiával készült, tehát teljesítménye és fogyasztása sem változott sokat. Mellé grafikus magot tartalmazó lapkát tokoztak, de az most feladat nélkül lógatja a lábát (illetve fogyaszt egy kis áramot). A megjelenítésért és a HD videók lejátszásáért az NVIDIA ION2 platformjának kis GeForce-a felel. A barebone verzió módosítható része az SO-DIMM DDR2 memóriamodul, illetve a 2,5 hüvelykes merevlemez. Mi egy 2 GB-os Kingmax modult használtunk, aminek vételára 13 000 forint, és hasonló árban kapunk 250 GB-os merevlemezt is, míg az 500 GB-osakat 19-20 000 forint környékén mérik. Menetkész állapotba hozásához tehát durván 26 000 forintot kell még költenünk a 64 000 forintos gépre, így a végösszeg 90 000 forint környékre emelkedik. Ha beszerzünk még billentyűzetet, egeret, esetleg egy jobb távirányítót, akkor már százezer forint magasságába jutunk, operációs rendszer nélkül.

Az új, D510-es Atom teljesítményét mobil egymagos testvérével, az N450-nel, illetve elődjével, az Atom 330-cal vetettük össze.

Különösebb érdekességre nem számítottunk, és ehhez tartotta magát a kis Zotac. Mivel gyorsabb a rendszerbusza, és egy picivel magasabb (1,66 GHz az 1,60 ellenében) órajelen jár a 330-nál, ezért minden tesztben egy picivel jobb volt nála, persze a különbségek minimálisak voltak. Normál használatban nem érzékeltük őket, csak a tesztprogramok mutatták ki.

2,5"-os merevlemez percenként 7200 fordulattal (Zotac Zbox) és 5400-as fordulattal (Eee PC 1008P)

Mivel csak egy percenként 7200-at pörgő Hitachi merevlemez volt kéznél, ezért a winchesteres tesztben azt vizsgáltuk, mekkora különbség van az alap 5400-as és 7200-as modellek között. Elég nagy. A gyorsabb 64 MB/s, a lassabb 46 MB/s körüli átlagsebességet produkált, és a pörgősebb modell elérési időben is lényegesen jobb volt.

Próba

A tesztprogramokkal kimért számoknál sokkal érdekesebbek a valós alkalmazások – elsősorban médialejátszás – közben tapasztaltak. Ha olcsón akarjuk megúszni az operációs rendszer kérdését, akkor célszerű valamilyen Linux disztribúciót választani. Az sem baj, ha kimondottan médialejátszáshoz szabták, vagy legalább van hozzá egy ilyen célt szolgáló, úgynevezett front-end alkalmazás, mint amilyen az XBMC. Ez eredetileg az Xbox médialejátszó alkalmazása volt, de azóta szépen kinőtte magát. Elérhető Windows és OS X alá is, de fő platformja ma már a Linux, és egy speciális, merevlemezt sem igénylő változata is van. Telepítéséhez különböző platformokra részletes útmutatót kapunk.

XBMC alap kezelőfelülete - forrás: xbmc.org

Mi először a CD-re kiírható, majd egyszerű, Linux-alapú telepítővel próbálkoztunk. Ez sajnos nem hozta a Windowsban megszokott eredményt. Nem ismerte fel a DVI-ra kötött LCD monitor natív felbontását, nem tudta telepíteni a Wi-Fi adaptert és nem kínált lehetőséget távirányító használatára. Sokkal jobban jártunk, amikor Ubuntu Linuxra telepítettük fel külön front-end alkalmazásként az XBMC-t. Maradhatunk a Windowsnál is, de az tovább növeli a költségeket, viszont médialejátszás szempontjából nem nyújt semmi extrákat.

XBMC felületének további részletei - forrás: xbmc.org

A linuxos telepítés nem igényelt pilótavizsgát, de a kiegészítő hardverelemek miatt azért keresgélnünk kellett az interneten. Végeredményül egy nagyon flottul működő, a hálózati médialejátszóknál sokkal látványosabb kezelőfelületet kaptunk. Ráadásul ebből többféle létezik skinek formájában.

Ízelítő további skinekből - forrás: xbmc.org

Azt sem szabad elfeledni, hogy a médialejátszós felület mögött egy teljes funkcionalitású operációs rendszer dolgozik, amivel sokkal több lehetőségünk van, mint a hálózati lejátszókkal. Köszönhetően az NVIDIA GPU támogatásának, a HD videók nem okoztak gondot a kis HTPC-nek. Ugyanez a problémamentesség volt jellemző a feliratok, zenék és képek kezelésére is. Jó volt tudni, hogy ami éppen nem működik, ahhoz is többnyire találni megfelelő kodeket vagy lejátszót az interneten. Emellett irodai feladataink elvégzésére, internetezése, torrentezésre, sőt korlátozott mértékben még játékra is megfelelt a Zbox. Windows alatt az Unreal Tournament 3 például 1024x768 pixeles felbontásnál, maximális grafikai részletességgel 40 fps-es átlaggal futott.

Sajnos azért nem volt minden szép és jó. Míg az általános teljesítményt rendben találtuk, a masina hangjával és melegedésével egyáltalán nem voltunk elégedettek. A teljesítménytesztjeinkhez felhúzott Windows XP alatt már bekapcsolás után 61 Celsius-fokos volt a kétmagos Atom, és ez a hőmérséklet negyedórányi semmittevés alatt még 14 °C-ot emelkedett. Eközben a merevlemez kiindulási, 30 °C-os hőmérsékletről 41 °C-ig emelkedett. De legalább egy átlagos notebook nyugalmi, 20 dB körüli szintjénél nem volt hangosabb – egyelőre. Ugyanis terhelve azonnal 30 dB-re váltott, és tovább hangosodott. Az első perc végén már 80 °C-os volt a CPU, a kis dooz zajszintje pedig a meglehetősen kellemetlen, 35 dB-es értékre emelkedett. Ilyen hangosak a komoly játékos notebookok szoktak lenni. Még kellemetlenebb, hogy félórás tesztünk alatt a merevlemez 57 °C-ig melegedett. Való igaz, hogy a felhasznált 7200 rpm-es modell nem az a hűs fajta, de egy alap, 5400-as modell is minden bizonnyal elérte volna az 50 °C-ot. Pedig a kis Zotacot élére állítva használtuk, 24 °C-os szobahőmérsékletnél. Nyári kánikulában, vagy egy gyengén szellőző hi-fi szekrénybe zárva valószínűleg még jobban megizzadt volna.

Értékelés

A Zotac Zboxszal töltött napok után az egyik szemünk sírt, a másik nevetett. Ez a kis masina – elsősorban az NVIDIA ION2 platformjának köszönhetően – szinte bármilyen videóval, zenével és képpel megbirkózik. Mivel nem csak egyszerű médialejátszó, hanem egy valódi PC, rengeteg további lehetőséget kínál, akár még játszhatunk is vele. Rengeteg csatlakozóval látták el, szóval sokrétűen – távirányítóval, tévétunerrel, külső merevlemezzel, nyomtatóval – bővíthető, hálózatunkban akár kiszolgálói szerepet is szánhatunk neki.

Sajnos a történetnek vannak árnyoldalai is. A kis Zotac fenemód melegedett, és ami mozizás közben még zavaróbb volt, nagyon komoly hangja van. Közvetlenül a tévé mellé téve – a hangosabb jeleneteket kivéve – folyamatosan hallottuk a zúgását. Emellett merevlemezét vészesen felfűtötte. Összevetve a hálózati médialejátszókkal ez óriási hátrányt jelent. Bizonyos szempontból hátrányként fogható fel a rugalmassága is. Egy ilyen PC-t mindenképpen legalább egyszer konfigurálni kell, míg a hálózati lejátszót elég a tévére kötni, és már készen is vagyunk.

És itt vannak még azok a fránya anyagiak. Maga a Zotac barebone kétmagos Atommal és ION2-vel 64 000 forintba kerül, 2 GB memóriával és 250 GB-os merevlemezzel pedig már 90 000 forintra rúgnak a költségek, ami beviteli eszközökkel együtt 100 000 forint környékére emelkedik. Ennyi pénzből lényegesen nagyobb teljesítményű asztali számítógép építhető. Összegezve az előnyöket és a hátrányokat, úgy gondoljuk, hogy a Zotac kicsi és ügyes, de hangos és forró minigépénél jobb alternatívák is vannak a multimédiás számítógépek világában.

rudi

A Zotac Zbox minigépet az Expert Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre.